K&H: fékre lépett a „gyerekinfláció”

2023. 11. 22., 19:10

A gyerekek inflációs kosarában szereplő termékek – köztük a kakaós csiga, a hamburger és a hátizsák – idén októberben több mint 39 ezer forintba kerültek, ami éves szinten majdnem 11 százalékos drágulásnak felel meg. Ez azonban jelentős lassulásnak felel meg a korábbi 21 százalékos drágulással szemben – derül ki a K&H összeállításából.

Lejtőre került az infláció az elmúlt hónapokban a korábbi csúcsértékekről. Idén tavasszal még bőven 20 százalék felett volt a drágulás üteme, októberre viszont 9,9 százalékra lassult. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nagyon sok termék ára már nem emelkedik olyan ütemben, mint korábban. A diákok körében is népszerű termékek árán is látszódik már az infláció lassulása – derül ki a K&H összeállításából, amely a „gyerekinfláció” alakulását vizsgálta.

Mennyibe kerülnek most? Mennyit kellett fizetni korábban?

A K&H által korábbi években összeállított gyerekinflációs kosárban szereplő termékekért – a kakaós csigáért, a gyümölcsjoghurtért, a hamburgerért, a literes narancsléért, a hátizsákért és szemüvegkeretért – idén októberben 39 260 forintot kellett adni, szemben az egy évvel korábbi 35 421 forinttal, valamint a 2021 októberére jellemző 29 161 forinttal. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyerekinflációs kosárban szereplő termékek ára egy év alatt kevesebb mint 11 százalékkal nőtt. Bár ez meghaladja a fő inflációs mutató szerinti 9,9 százalékos értéket, lassulást jelent a korábbihoz képest.

2022 októberében ugyanis 21 százalékkal kellett többet fizetni a szóban forgó termékekért, mint 2021 azonos hónapjában.  A kakaós csiga idén októberben a KSH által mért országos átlagárak alapján 252 forintba, a gyümölcsjoghurt 207 forintba került. Ez 3, illetve 5 százalékos éves drágulásnak felel meg, A literes narancslé 19 százalékkal 751 forintra, a hamburger 27 százalékkal 10 forint híján 1600 forintra drágult. A hátizsák és a szemüvegkeret ára visszafogottabban nőtt, előbbié 12 százalékkal 11 410 forintra, utóbbié 9 százalékkal 25 ezer forintra.

A gyerekek számára úgy is lefordítható az inflációs hatás, hogy miközben tavaly októberben egy 4 ezer forintos zsebpénz – kerekítve – elég volt 16 kakaós csigára, idén viszont 15 jönne ki belőle. A hamburgerekre vetítve az áremelkedés úgy néz ki, hogy 2022 októberében 4 ezer forintból legalább hármat lehetett megvenni, ma már csak kettőt.

Bonyolult, de tanulható

Fontos látni, hogy az infláció lassuló pályán van, így várhatóan a gyerekek kosarában szereplő termékeknél is tovább csökkenhet az áremelkedés üteme.

Az infláció a gyerekek számára elsőre bonyolultnak tűnhet, de a kakaós csigás vagy hamburgeres példával jól szemléltethető, miről is van szó. A gyerekeknek is érdemes tisztában lenniük, mit jelent a drágulás, mert így tudják majd a jövőben tudatosan kezelni a pénzügyeiket. Ebben nagy segítséget nyújt nekik a K&H Vigyázz, kész, pénz! diákoknak meghirdetett idei vetélkedősorozatához készített oktatási anyag is. A játék első – online – fordulója már javában zajlik, a feladatsorokat 2024. január 26-ig lehet benyújtani.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2025. 07. 09., 18:20
Kiválóan teljesített a Széchenyi Kártya Program 2025 első félévében, a programban részt vevő bankok 8555 beruházási célú hiteligényt fogadtak be 264,7 milliárd forint összegben – számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2025-07-10 18:25:00
Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbit azonban így is meghaladta 1,1 százalékkal a szolgáltatások volumene az Európai Unióban 2025 áprilisában – tájékoztatott az Eurostat.
2025-07-10 17:10:00
2025. júniusban nemcsak az elektromos és hibrid hajtásláncú használt autók iránt nőtt dinamikusan az érdeklődés, de a korábban csak stagnáló hagyományos (benzin, dízel) hajtású autók is újra szárnyra kaptak – derül ki a Használtautó.hu adataiból.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS