Jelentősen, 31 százalékról 24 százalékra csökkent egy év alatt a 30-59 évesek körében azoknak az aránya, akik kimondottan biztonságosnak tartják az anyagi helyzetüket – derül ki a legfrissebb K&H biztos jövő kutatásból. A korosztály tagjai legnagyobb részének, 37 százalékának nincsenek megélhetési gondjai, de megtakarítani már nem tudnak. Összességében az látszik a felmérésből, hogy sokan kedvezőtlenebbül látják az anyagi helyzetüket, ez pedig részben az inflációs nyomással, azaz a mindennapokban érzékelhető drágulással magyarázható.
Jelentős eltérések láthatóak a 30-59 évesek jövedelmi helyzetét tekintve. A K&H legfrissebb – 2015 óta – minden negyedévben, így az idei év első három hónapjában is - készített felmérése szerint az érintett korosztály tagjainak medián jövedelme 368 ezer forint volt, szemben az egy évvel korábbi kutatásban szereplő 330 ezer forintos összeggel.
A medián érték azt jelenti, hogy az idei és a tavalyi kutatásban a megkérdezettek fele 368 ezer, illetve 330 ezer forintnál magasabb jövedelemmel rendelkezett, a többiek pedig alacsonyabbal. Az éves szintű növekedés 11,5 százalékos volt, ez pedig a múlt évi 14,5 százalékos éves átlagos inflációt figyelembe véve azt jelenti, hogy reálértékben kedvezőtlenebbé vált a korosztály jövedelmi helyzete.
A friss kutatás részletes eredményeiből látható, hogy tizenkét hónap leforgása alatt lényegében a felére, 12 százalékról 6 százalékra csökkent egy év alatt azoknak a tábora, akik gond nélkül élnek és rendszeresen félre is tudnak tenni. Emellett 33 százalékról 24 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik azon felül, hogy kijönnek a keresetükből, alkalmanként tudnak spórolni is. Tízből majdnem négyen, azaz a válaszadók 37 százaléka mondta azt, hogy nincsenek megélhetési gondjai, ugyanakkor megtakarításra már nem futja: ez jóval magasabb érték az egy évvel korábbi 30 százalékhoz képest. A válaszadók negyede a legújabb eredmények szerint arról számolt be, hogy éppen kijön a havi bevételeiből - tavaly ugyanilyenkor ez csak a megkérdezettek 17 százalékára volt igaz.
Összességében a 30-59 éves korosztály anyagi helyzetének és szubjektív biztonságérzetének megítélése kedvezőtlen képet mutat: 2017 első negyedéve óta nem volt olyan alacsony, mint most. Az elmúlt negyedévek eredményeit tekintve negatív trend rajzolódik ki, azaz egyre többen vannak, akik szerint rosszabb lett a helyzetük. Az idei első negyedévben a válaszadók 24 százaléka mondta azt, hogy kifejezetten biztonságosnak érzi az anyagi helyzetét, míg 21 százalékuk kifejezetten pesszimistának számít ezen a téren. Beszédes változás, hogy az előbbiek aránya egy évvel korábban 31 százalékos volt, utóbbiaké viszont jóval alacsonyabb, 17 százalékot tett ki.
A K&H biztos jövő kutatás célja, hogy negyedévente bemutassa a 30-59 éves lakosság biztonságérzetében bekövetkezett változásokat. Az anyagi helyzet megítélésén felül a felmérés minden negyedévben különböző aktuális témákat vizsgál részletesen: az utazási kedv alakulását, a nyugdíjkilátásokat és a nyugdíjmegtakarításra fordítható összeg nagyságát, a korosztály tagjainak lakhatási helyzetét és kilátásait, valamint a közlekedésről, ezen belül a közlekedésbiztonságról, járművek biztonságáról alkotott véleményét. A megkérdezettek száma negyedévente 500 fő, összetételük nem, kor, régió és településtípus alapján reprezentálják a 30-59 éves magyar lakosságot.
Amúgy a siller, úgy tűnik, a magyar közönség számára értelmezhetetlen kategória.
Minden akadály elhárult a Paks II. beruházás megvalósítása elől, és minden feltétel adott ahhoz, hogy az építkezés megfelelő ütemben haladjon – mondta Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója.