Árva András: Meredeken nő az automatákba fizetett összeg

2022. 05. 29., 11:37

Bevált az ATM-ek fejlesztése: az automatás készpénzbefizetés nagyon népszerűvé vált az elmúlt évek során. Az idén négy hónap alatt a K&H-s automaták több mint 64 milliárd forintot fogadtak be, ami éves szinten 18 százalékos növekedés, 2019-hez viszonyítva pedig majdnem duplázásról van szó. Az ATM-es készpénzbefizetés felfutása azért is kedvező, mert mérsékli a készpénzhasználatot.

Évekkel ezelőtt újdonság volt, hogy az ATM-ek nem csak „kifelé”, hanem „befelé” is működnek. Az akkor új ATM-eket ugyanis készpénzbefizetésére is alkalmassá tette a társaság. A lépés bevált, ugyanis komoly növekedés látható az elmúlt éveket nézve - közölte a K&H.

Az idei év első négy hónapjában az országszerte elérhető 477 darab ATM-be összesen több mint 64 milliárd forintot fizettek be. Ez az egy évvel korábbi 54 milliárd forintos szinthez képest 18 százalékos növekedésnek felel meg. 2020 azonos időszakában 44 milliárdos összegről volt szó, 2019-ben pedig kevesebb mint 34 milliárdról, azaz három év alatt lényegében megduplázódott a négy hónap alatt befizetett összeg, egyben évente 10 milliárdokkal léptek feljebb az ATM-ek.

A teljes összeg növekedésével párhuzamosan a tranzakciók átlagértéke is emelkedett. 2019 első négy hónapjában 116 ezer forintra, 2020-ban 128 ezerre, majd 2021-ben 145 ezerre rúgott az átlag, idén pedig már több mint 158 ezer forint jutott egy automatás befizetésre a K&H-náll.

„Érthető, hogy tempós növekedés látható az ATM-es befizetéseknél: a készpénzbefizetés ugyanis az egyik legegyszerűbb banki ügylet, az automaták mindig elérhetőek, így nem kell a bankfiókok utódjának tekinthető ügyfélpontokat személyesen felkeresni emiatt. Így mindenkinek több ideje marad” – mondta Árva András, a K&H lakossági szegmensért felelős marketingvezetője.

(Árva András is részt vett az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatában. A sorozat 168. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)

A K&H szakértői szerint az ATM-es készpénzbefizetések felfutása áttételesen hozzájárul a készpénzhasználat visszaszorításához, ez pedig azért is kedvező, mert a készpénzállomány fenntartása jelentős kiadást jelent nemzetgazdasági szinten.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS