Új GINOP-felhívás: 4,1 + 5,6 milliárd forint újgenerációs szélessávú infrastruktúra kiépítésére

2019. 11. 18., 10:15

Elindult az „Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése (2. ütem)” (GINOP-3.4.1-19) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése – jelentette be a kormány a hivatalos pályázati portálon.

A felhívás az infokommunikációs területen működő vállalkozásokat célozza, a kevésbé fejlett régiókban, legalább 30 Mbps sávszélességet biztosító hálózati infrastruktúra kiépítésének megvalósítása érdekében. Az állami beavatkozást az indokolja, hogy a kevésbé fejlett, alacsony népsűrűséggel rendelkező, vagy szegénységgel küzdő területeken nem jövedelmező a magánszektornak a szélessávú infrastruktúra kiépítése. Ezeken a településeken a piaci fejlesztések hosszú távon sem valósulnak meg, ezért nem hozzáférhetőek a mindennapi élet részét képező alapvető IKT szolgáltatások sem – olvasható a felhívástervezetben.

A támogatás igénylésének alapegysége a járás, ami a támogatási kérelmet benyújtók köre tekintetében mind a kkv-k, mind a nagyobb vállalatok számára vállalható projektméret.

A támogatási kérelmet benyújtó szervezetek vállalják, hogy projektjük megvalósításával hozzájárulnak ahhoz, hogy minden ellátatlan területen lévő háztartás számára elérhetővé váljon legalább 30 Mbps sávszélességű internet szolgáltatás az erre alkalmas újgenerációs szélessávú infrastruktúra megteremtésével, elősegítve ezáltal a digitális szolgáltatások elterjesztését és az állampolgárok valamint a vállalkozások számára a digitális világba való beilleszkedést.

A felhívás feltételeinek megfelelő projektek egy járásra vonatkozóan 5 millió – 1500 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásban és 10 millió – 1480 millió forint kedvezményes beruházási hitelben részesülhetnek.

A rendelkezésre álló tervezett keretösszeg vissza nem térítendő támogatás esetében 4,1 milliárd forint, a kapcsolódó GINOP-8.2.1-3.4.1-15 pénzügyi eszköz (beruházási hitel) esetében 5,6 milliárd forint.

Támogatási kérelmet nyújthatnak be azok az infokommunikációs ágazatban működő (TEÁOR 60-63. alá besorolt főtevékenységű), kettős könyvvitelt vezető mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások nyújthatnak be. Konzorciumi formában is lehet pályázni, egy konzorcium maximum 3 tagból állhat.

A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2019. november 25-ig várják a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

További részletek a felhívástervezetben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 17., 11:35
A magyarországi munkavállalók 53 százaléka kapott saját bevallása szerint fizetésemelést 2024-ben. Ez alacsonyabb arány a 2023-asnál (61 százalék), de meghaladja a 2022-est (44 százalék). A megkérdezettek idén optimistábbak: míg tavaly a válaszadók 74 százalék, addig idén már 81 százaléka számít valamilyen formában fizetési csomagjának bővülésére, a cégek viszont idén óvatosabbak, mint előző évben – derül ki a Profession.hu friss felméréséből.
2025-03-17 10:05:00
A munkaviszonnyal összefüggésben több okból is szóba kerülhet a munkavállaló képzése, továbbképzése. Milyen szabályok vonatkoznak a kötelező képzésre? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2025-03-14 15:10:00
A NAV az idén több mint 5,6 millió adózónak készítette el az szja-bevallási tervezetét. Az adóbevalláshoz segítséget kapnak az egyéni vállalkozók, az őstermelők és az áfás magánszemélyek is.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ben hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS