Új GINOP-felhívás: 4,1 + 5,6 milliárd forint újgenerációs szélessávú infrastruktúra kiépítésére

2019. 11. 18., 10:15

Elindult az „Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése (2. ütem)” (GINOP-3.4.1-19) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése – jelentette be a kormány a hivatalos pályázati portálon.

A felhívás az infokommunikációs területen működő vállalkozásokat célozza, a kevésbé fejlett régiókban, legalább 30 Mbps sávszélességet biztosító hálózati infrastruktúra kiépítésének megvalósítása érdekében. Az állami beavatkozást az indokolja, hogy a kevésbé fejlett, alacsony népsűrűséggel rendelkező, vagy szegénységgel küzdő területeken nem jövedelmező a magánszektornak a szélessávú infrastruktúra kiépítése. Ezeken a településeken a piaci fejlesztések hosszú távon sem valósulnak meg, ezért nem hozzáférhetőek a mindennapi élet részét képező alapvető IKT szolgáltatások sem – olvasható a felhívástervezetben.

A támogatás igénylésének alapegysége a járás, ami a támogatási kérelmet benyújtók köre tekintetében mind a kkv-k, mind a nagyobb vállalatok számára vállalható projektméret.

A támogatási kérelmet benyújtó szervezetek vállalják, hogy projektjük megvalósításával hozzájárulnak ahhoz, hogy minden ellátatlan területen lévő háztartás számára elérhetővé váljon legalább 30 Mbps sávszélességű internet szolgáltatás az erre alkalmas újgenerációs szélessávú infrastruktúra megteremtésével, elősegítve ezáltal a digitális szolgáltatások elterjesztését és az állampolgárok valamint a vállalkozások számára a digitális világba való beilleszkedést.

A felhívás feltételeinek megfelelő projektek egy járásra vonatkozóan 5 millió – 1500 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásban és 10 millió – 1480 millió forint kedvezményes beruházási hitelben részesülhetnek.

A rendelkezésre álló tervezett keretösszeg vissza nem térítendő támogatás esetében 4,1 milliárd forint, a kapcsolódó GINOP-8.2.1-3.4.1-15 pénzügyi eszköz (beruházási hitel) esetében 5,6 milliárd forint.

Támogatási kérelmet nyújthatnak be azok az infokommunikációs ágazatban működő (TEÁOR 60-63. alá besorolt főtevékenységű), kettős könyvvitelt vezető mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások nyújthatnak be. Konzorciumi formában is lehet pályázni, egy konzorcium maximum 3 tagból állhat.

A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2019. november 25-ig várják a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

További részletek a felhívástervezetben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025-07-15 15:20:00
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS