TOP Plusz: hét év alatt 1800 milliárd forint

2021. 11. 03., 09:21

A következő hét évben 1800 milliárd forintot biztosít a kormány a térségek saját fejlesztési elképzeléseinek megvalósítására, a most elindult, részben uniós forrásból finanszírozott TOP Plusz program a korábbiaknál is nagyobb lehetőségekhez juttatja a kevésbé fejlett régiókat, településeket - mondta a pénzügyminiszter a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségével kötött stratégiai partnerségi megállapodás aláírásakor.

Varga Mihály felhívta a figyelmet, hogy az első pályázati felhívások összesen több mint 636 milliárd forint értékben már megjelentek. Ezek a 4-es és 5-ös út fejlesztését, települések infrastruktúrafejlesztését, fenntartható városfejlesztést, önkormányzati épületek energetikai korszerűsítését és foglalkozási-gazdaságfejlesztési együttműködések létrejöttét támogatják. Hozzátette: kedden válik elérhetővé a bölcsődék-óvodák létesítését, fejlesztését, eszközbeszerzését támogató felhívás.

A TOP Plusz projektjeinek sikere nagyban múlik a helyismereten, a helyi gazdasági szereplőkkel való szoros kapcsolattartáson, a most induló hétéves fejlesztési periódusban is maximálisan számítanak a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének stratégiai partnerségére, tudására és aktív közreműködésére – mondta a pénzügyminiszter.

A források legalább 65 százaléka jut majd a nagyobb fejlesztést igénylő négy magyarországi régióba, és a megyéken belül járási és térségi szinten is lesz lehetőség arra, hogy a fejlesztési pénzek oda jussanak, ahol a legnagyobb szükség van rá.

Az előző hétéves időszakban 1500 milliárd forinttal támogatta a kormány a magyar települések fejlesztéseit a Terület- és településfejlesztési operatív programon keresztül. A résztvevő 18 megye és 22 megyei jogú város saját programokat valósíthatott meg.

Ennek köszönhetően csaknem 7 ezer hektár iparterület jött létre vagy újult meg, több mint 14 ezer bölcsődei férőhely jött létre vagy nőtt ezek színvonala, megújult több mint 2200 egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálat, közel 60 ezer ember képzése és bértámogatása valósult meg, 800 kilométer közút újult meg, 1500 kilométer kerékpáros útvonal épült és több mint 2 ezer kilométer vízelvezető rendszer teszi biztonságosabbá a települések üzemeltetését.

Varga Mihály úgy fogalmazott: egy évvel ezelőtt a legoptimistábbak sem remélték, hogy a magyar gazdaság ilyen gyorsan visszaáll a koronavírus-járvány előtti növekedési pályára, ehhez a kormány által 2020-21-ben megtett válságkezelő lépéssorozat jelentősen hozzájárult. Magyarország a tíz európai uniós ország közé tartozik, amelyek már elérték a 2019-es év végi kibocsátási szintjüket - jelezte. A pénzügyminiszter elmondta, a kormány a gazdaság újraindításakor is komoly figyelmet fordított a megyeszékhelyek, vidéki városok gazdasági fejlődésére.

Varga Mihály kitért a 3500 milliárd forint összértékű, több mint 250 projektet tartalmazó Modern Városok programra, valamint a 2015-ben megindított Nagyvállalati Beruházási Támogatás programra, amelynek keretében számos vidéki céget támogattak, és amelyben eddig 172 milliárd forint vissza nem térítendő forrásról döntöttek. Jelezte azt is, hogy az Egészségipari Támogatási programmal eddig 66 milliárd forinttal járultak hozzá az országszerte létrejövő egészségipari fejlesztésekhez.

Pajna Zoltán, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke elmondta: a megyei önkormányzatok a területfejlesztés területén az elmúlt években bizonyítani tudták, hogy számíthat rájuk a kormányzat. Felhívta a figyelmet arra, hogy jelentősen több forrás áll rendelkezésre, mint az előző hétéves ciklusban. Kiemelt célként említette, hogy a forrásokat teljes egészében le tudják majd hívni. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-28 20:10:00
„Akkor tudjuk felsővezetőként újra energizálni a munkatársakat, ha emberként is jelen vagyunk, és tudunk közösséget építeni magunk körül, egy olyan közösséget, ami megtartja, segíti, nem csak szakmailag, hanem lelkileg, mentálisan is a munkavállalókat. Újra kell tölteni a biztonság- és bizalomtankjaikat, mert csak feltöltődve lesznek lelkesíthetőek és ambiciózusak a változásra, a transzformációra” – írja Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS