Több mint 320 kutató, kutatócsoport nyert csaknem 11 milliárd forint támogatást

2020. 08. 31., 15:15

Több mint 320 kutató, kutatócsoport kapott csaknem 11 milliárd forint támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett alapkutatási pályázatokon.

A nyertes projektek 2020. szeptember 1. és december 1. között indulnak – jelentette be hétfőn az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Az egyéni kutatókat, kutatócsoportokat célzó, úgynevezett OTKA-típusú (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) pályázati konstrukció a hazai tudományos élet legkiválóbb kutatóinak fejlődését és tudományos sikereit segíti elő, növelve a magyar kutatók és kutatási intézmények nemzetközi elismertségét.

Három kutatói kategóriában született most eredmény, így több mint 320 kutató, kutatócsoport csaknem 11 milliárd forint támogatást kapott a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett alapkutatási pályázatokon.

Bódis József, az ITM felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára kiemelte: összesen 1338 pályázat érkezett be, ami a tavalyihoz képest a kutatói érdeklődés jelentős, 17,6 százalékos emelkedését mutatja, a pandémiás helyzet ellenére sem csökkentek az állami kutatási források, sőt, az OTKA-pályázatok esetében még növekedtek is tavalyhoz képest, hiszen a kormányzat elkötelezett a kutatás-fejlesztés objektív alapokon nyugvó támogatására.

A posztdoktori és a fiatal kutatói kiválósági program idén a kutatói életpályájuk elején állók számára biztosított 4,9 milliárd forint támogatást. A támogatói döntés szerint az előbbiben 64, utóbbiban 99 fiatal kutató számára nyílik lehetőség hároméves posztdoktori foglalkoztatás megkezdésére, valamint önálló kutatási projekt elindításra. Ezekben a kategóriákban már tavaly is 23 százalékkal nőtt a pályázói létszám a tavalyelőttihez képest, ezt idén újabb 15-16 százalékos pályázói létszámemelkedés követte.

A tapasztaltabb kutatók és az általuk vezetett kutatócsoportok külön kutatási témapályázati felhívás keretében pályázhattak 6,6 milliárd forint keretösszegű támogatásra. Ez a program foglalja magába – mintegy félmilliárd forint támogatási kerettel – a magyar-osztrák és a magyar-szlovén kutatói együttműködési projektek támogatásait is, melyeknek az eredményhirdetése csak később, majd a külföldi társfinanszírozó partnerintézmény döntése után lehetséges.

A hazai kutatóhelyek alapkutatási témapályázatainak kategóriájában 667 beérkezett pályázatból 164 projekt indulhat el, összesen 6,1 milliárd forint támogatással.

Az OTKA támogatási döntések többszintű eljárásban, szigorú kritériumok szerint, egyéni bírálók és szakértői testületek bevonásával történik. Az idén bevezetett tudománymetriai (tudományos teljesítményt mérőszámokkal kimutató) rendszer, amely a publikációs adatbázisok, kiemelten a Magyar Tudományos Művek Tára alapján ad objektív képet az egyes pályázók publikációs teljesítményéről, figyelembe véve az adott kutató életkorát és tudományterületét.

A tudománymetriai rendszer bevezetését az egyéni bírálók döntő többsége hasznosnak találta, közülük is a fiatalabb kutatók körében volt nagyon népszerű, de az objektivitást szolgáló rendszer elfogadottsága a szenior kutatók között is kiemelkedőnek bizonyult. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-01 15:10:00
2024. március 3-án (vasárnap) 9 órától 21 óráig a NAV háttérrendszerének karbantartása miatt a NAV webes felületei és a NAV-Mobil applikáció egyes szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS