Megjelent a pályázat a könnyűzenei fesztiválok támogatására

2020. 09. 10., 12:15

Megjelent a 700 millió forintos keretösszegű pályázat, amely a koronavírus-járvány miatt elmaradt, vagy jelentősen csökkentett programmal megvalósult, 500-nál nagyobb létszámú könnyűzenei fesztiválok szervezőit támogatja – tájékoztatott a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ).

Az MTÜ célja a támogatással az, hogy a fesztiválpiac szereplői talpon maradjanak, és a szektor újraindulásakor színvonalas programkínálatot és minőségi infrastruktúrát kínálhassanak a látogatók számára.

A pályázat megjelent az ügynökség weboldalán és Facebook-oldalán is.

A pályázatot a könnyűzenei fesztiválok szervezőinek működési célú támogatására írták ki, a keretösszege 699 650 000 forint, melyet az MTÜ az 1 milliárd forintos vis maior keret terhére bocsát rendelkezésre.

A kiírás szerint támogatásban azok az 500 fő feletti, alkalmi zenés, táncos szabadtéri rendezvények részesülhetnek, amelyek zenei programja kifejezetten könnyűzene központú, belépőjegy-kötelesek, és minimum 3 egymást követő napon, legalább napi 2 könnyűzenei programmal kerülnek megrendezésre. További feltétel, hogy a fesztiválok 2020. előtt legalább 3 egymást követő évben megvalósultak, azonban idén a Covid-járvány miatti tiltás következtében elmaradtak, vagy csak jelentősen csökkentett programmal valósultak meg.

A pályázat során igényelhető támogatás minimum összege egymillió forint, maximum összege a 2019. évi nettó fesztiváljegy-bevétel 10 százaléka, de legfeljebb 35 millió forint. A támogatás mértéke 100 százalék.

A támogatás folyósítása egy összegben, előlegként történik, a folyósításnak nem feltétele saját forrás biztosítása, illetve rendelkezésre állása.

A pályázati kiírás előkészítését az MTÜ koordinálta, fesztiválszervezők és zeneiparban dolgozó szakemberek bevonásával. Erre a célra munkacsoport alakult, melynek vezetője Lobenwein Norbert, fesztiválszervező, a Music Hungary Szövetség alelnöke. Tagjai:

  • Borsa Kata, fesztiválszervező, a Magyar Fesztiválszövetség alelnöke,
  • Ernhaft Attila, a Művészetek Völgye Fesztivál ügyvezetője,
  • Márta István, a Magyar Fesztiválszövetség elnöke,
  • Podlovics Péter menedzser, az XLNT Booking vezetője,
  • Tóth Gergely, a Supermanagement alapító tulajdonosa,
  • Szepesi Mátyás, a Fábián Juli Emlékalapítvány kuratóriumi elnöke, zenész és
  • Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS