Mától lehet pályázni az Év Digitális Faluja címre

Mától lehet pályázni az Év Digitális Faluja címre
2022. 07. 26., 17:27

Az Év Digitális Faluja címre ismét négy kategóriában pályázhatnak az innovatív digitális megoldásokat alkalmazó, ötezer főnél kisebb lélekszámú települések a mai naptól egészen szeptember 9-ig - közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium kedden.

A díj okos módszerek és technológiák alkalmazására, a bevált jó gyakorlatok megosztására ösztönöz a vidéki közösségek megerősítése, a helyi életminőség javítása érdekében. A falvak a többi között megújuló energiaforrások, például napelem használatával vagy innovatív ipari parkok létesítésével érdemelhetik ki az elismerést.

Az Év Digitális Faluja kezdeményezés célja, hogy a kistelepülések egyre inkább képesek legyenek megvalósítani és bemutatni a digitális fejlesztéseket, adottságaikra építve kiaknázni a bennük rejlő lehetőségeket. A díj elősegíti és bátorítja a falvak közötti együttműködések kialakulását, a térségi szintű fejlesztések elterjedését. A vezetőket, döntéshozókat az okos megközelítések használatára ösztönzi, hogy a magyar vidék kincsei otthonosabb helyekké és akár innovációs központokká váljanak.

A díj a pályázó településen bevezetett és alkalmazott okos város, okos falu módszerek és technológiák alapján nyerhető el négy kategóriában: innovatív települési környezet, fenntartható épített és természeti környezet, innovatív társadalmi és közösségi jólét, innovatív gazdasági ökoszisztéma.

Iránymutatásul a Digitális Falu Program honlapján megtalálható példatár szolgálhat, amelyben egyebek mellett okos közösségi terek, utcabútorok, zebra, fenntartható zöldhulladék kezelési megoldások vagy a digitális turizmus eszközei (virtuális séták, applikációval rendelkező tanösvények) szerepelnek. A honlapon érhető el a részletes pályázati kiírás, és itt lehet jelentkezni is.

Solymár Károly Balázs, a TIM technológiáért felelős helyettes államtitkára a közleményben elmondta: napjainkban különös figyelmet kapnak a lakosság kényelmét, egészségét, biztonságát célzó megoldások és szolgáltatások. A magyar kormány digitalizációval kapcsolatos fejlesztései, tervei és elvárásai az egész országra kiterjednek, így kiemelt feladat a kistelepülések, falvak lakosainak, vállalkozásainak bevonása az innovációs térbe, az okos megoldások fejlesztésébe.

A cél pedig az, hogy az érintettek a mindennapi gyakorlatban használják az okos megoldásokat. A TIM örömmel áll minden olyan kezdeményezés mögé, amely modern, okos technológiák fejlesztése, digitális megoldások használata érdekében megszólítja a közösségeket. Az Év Digitális Faluja díj pont arra hivatott, hogy párbeszédet kezdeményezzen a digitalizációs, az okos megoldások településszintű használata során a lakókkal, úgy, hogy közben a fejlesztésekben, az igények felmérésében az önkormányzatok is szerepet kapnak.

A Digitális Falu Program részeként a pályázatot immáron második alkalommal írják ki, annak érdekében, hogy az ötleteket, más lakóközösségek, falvak is akár saját maguk igénye szerint hasznosíthassák.

A független szakmai zsűri vizsgálja majd a bevezetett technológiák összetettségét, az integráció mélységét, a közösségfejlesztő erőt, továbbá a fejlesztések társadalmi, környezeti és gazdasági hasznosulását. Az elsőként tavaly kiosztott díjat idéntől a Neumann János Nonprofit Kft. gondozza. A TIM háttérintézménye ősszel tervezi megrendezni az eredményhirdetést és az ünnepélyes díjátadót. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS