Kezdődik a Magyar multi program 2020-as előminősítési szakasza

2020. 03. 05., 10:45

Ismét jelentkezhetnek a Magyar multi program (Mmp) előminősítési szakaszára a legfeljebb közepes méretű vállalkozások csütörtöktől, a korábbiakhoz hasonló feltételek mellett – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

György László tájékoztatása szerint az Mmp második jelentkezési körében is a kedvező növekedési kilátásokkal rendelkező, legfeljebb közepes méretű cégeket várják. Olyanokat, amelyek nemzetközi nagyvállalattá fejlődve is kötődnének az országhoz, és a magyar munkavállalókra alapozva járulnának hozzá a térség felvirágoztatásához. Külföldi tapasztalatok is bizonyítják, hogy a tőkének a multinacionális cégek korszakában is lehet nemzeti kötődése, miképp az is nyilvánvaló, hogy családi vállalkozások is kijuthatnak a nemzetközi piacokra - fogalmazott.

Az államtitkár közölte, hogy a korábbi pályázókhoz hasonlóan az új jelentkezők is egyedi igényekre szabott segítséget kaphatnak az Mmp későbbi szakaszaiban, hogy versenyképes saját termékeket és szolgáltatásokat fejleszthessenek. Támogatják továbbá a továbbjutó cégek márkaépítését, szervezetfejlesztését és exporttevékenységét is. Az ITM államtitkára arra számít, hogy a program legfeljebb 5 éven belül több magyar céget is hozzásegíthet a jelentős mértékű nemzetközi terjeszkedéshez.

A vállalati technológiafejlesztéshez az állam más pályázatokat is kínál, a jelentkezőket a költségvetési források mellett uniós támogatások is segítik. Utóbbiak közül György László kiemelte a mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztéseit segítő, valamint az energiahatékonysági iparban érdekelt cégek támogatását. A kormány emellett a beszállítófejlesztési programra évi 3 milliárd forintot, az Irinyi terv iparstratégiai támogatásaira évi 2,5 milliárd forintot biztosít.

A rendezvényen a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) export növeléséért felelős helyettes államtitkára is méltatta az Mmp célkitűzéseit. Joó István elismerően említette, hogy évek óta sorra dőlnek meg a magyar kiviteli rekordok, de úgy látja, hogy az exporton belül tovább kell emelni mind a kkv-k, mind az EU-n kívüli piacokra irányuló termelés arányát. A külföldön is versenyképes vállalati tevékenységet a KKM az ITM-mel együttműködve segíti, hozzájárulva új ösztönzők kiírásához, valamint szükség esetén a korábbiak megújításához.

Közölte, hogy még az idei első fél évben megjelenhet például a Nemzeti tőkekifektetési program kiírása. A földrajzi korlátozás nélküli támogatáshoz a KKM 20 milliárd forintos keretösszeget jelzett a Pénzügyminisztériumnak. A nemrég indult nyugat-balkáni befektetési támogatás keretösszegét a pályázatok sokszorosan túllépték, és jelentős érdeklődés övezte az exportfejlesztési pályázatot is, ezért néhány hónapon belül megjelenhet a folytatása.

A 2019-ben kezdődött Mmp idei folytatásához várhatóan 10–12 milliárd forintos támogatást biztosít a kormány. A program 2020-ban körülbelül 50 új vállalkozást fogadhat be. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 08., 09:25
Mit ér a jogszabály által biztosított információhoz való jog, ha a munkavállaló a gyakorlatban nem mer élni vele? A bértranszparencia problémája valójában akkor merül fel, amikor egy munkavállaló először teszi fel a kérdést: minek alapján keresek ennyit, és mi indokolja a közöttünk fennálló bérkülönbséget? Ezeket a kérdéseket járja körül dr. Pusztay Petra ügyvéd.
2026-10-08 11:15:26
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége fontosnak tartja az igazságos és arányos közteherviselést. Jelentős vagyonnal nagyobb közteherviselési felelősség jár. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott vagyonadó-tervezet jelenlegi formájában történő bevezetését azonban a VOSZ nem támogatja, mindenekelőtt azért nem, mert az veszélyezteti a magyar kis- és középvállalkozások fejlődését.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS