Indulnak a 2021–27-es uniós pályázatok

2021. 05. 22., 18:00

Indulnak a 2021–27-es európai uniós programozási időszak pályázatai, megújult a vállalkozói információs portál (VALI), újraindul a gazdaság – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a kis-és középvállalkozásokat segítő országos szakmai roadshow idei első állomásán.

György László a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában tartott eseményen elmondta: az elmúlt 30 évben 15 évenként értek el annyi – csaknem 20 ezer – vállalkozást fejlesztési programjaikkal, mint amennyire a következő másfél évben készülnek. A vállalkozások így megerősödve, munkavállalóikat megtartva indulhatnak újra a koronavírus-járvány után. Eddig akár napokig is tarthatott eligazodni a kedvezményes hitelek, támogatások, képzések és tanácsadók között, míg a megújult vállalkozói információs portál (VALI) segítségével ez az idő lényegesen csökkent, „mindössze három kattintásra rövidült”.

Az elkészült kkv-stratégia célja a magyar vállalkozások fejlődésének segítése, hogy minél több munkavállalót tudjanak foglalkoztatni és hogy nemzetközi téren is versenyképesek legyenek.

Kiemelte: a GINOP Plusz gyorsindulás keretében jelentős forrásokat hirdetnek meg a következő hónapokban. Példaként említette, hogy a tervek szerint 200 milliárd forintos keretösszegű Technológiaváltó támogatási programban benyújtott pályázatok elbírálása legfeljebb 45-60 napig tart. Folytatódik, a Magyar falu vállalkozás-újraindítási program, amellyel a kistelepülések tíz fő alatti vállalkozásait kívánják fejleszteni, akik egyenként legfeljebb 10 millió forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak. A vállalkozásfejlesztésre irányuló egyéb programokról a későbbiekben is lesz tájékoztatás.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy 2021 első negyedévében már Magyarországon volt a negyedik legnagyobb GDP-növekedés az Európai Unióban, negyedéves alapon. A magyar foglalkoztatási ráta elérte a V3-ak szintjét és meghaladta az európai uniós átlagot. Elmondta továbbá, hogy 2010 óta a bruttó államadósság mértéke jelentősen elmaradt az uniós országok átlagától, és ezen a Covid-válság sem változtatott. Az államtitkár szerint a gazdaság újraindításának időzítésétől függően a GDP 4 és 6 százalék közötti mértékben bővülhet idén, de a meglepetést okozó első negyedéves adat miatt vannak, akik 6–7 százalékos növekedést várnak.

Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az eseményen arról beszélt, hogy a pandémiás helyzet kezdetén a kormányzat és a kamara elkezdett együtt gondolkozni a gazdaság, a cégek működésének segítése érdekében. Ennek eredménye ma már látható, egy viszonylagos gyors visszaállás következett be, az első negyedéves számok már jelentősebb növekedésről tanúskodnak – mondta. A gyorsan hozott intézkedések között említette a hitel- és kamatmoratóriumot, a munkahelyek megtartását célzóakat. A kamara munkatársai tanácsadást nyújtanak a nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak. A 2021–27-es időszakra vonatkozó, hamarosan megjelenő GINOP Plusz pályázatainál csökkenő adminisztratív terhekre lehet számítani, gyorsabb lesz a támogatási szerződések létrehozása, a források biztosítása.

A vállalkozókat segítő rendezvénysorozatot, amelyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a területi kamarák és az ITM hívta életre 2019-ben, eddig több ezer vállalkozás képviselője vett részt. A program során idén is több helyszínre – elsőként Kecskemétre, Békéscsabára – látogatnak el az ITM képviselői, akik ezúttal is a vállalkozók tapasztalatait, véleményét gyűjtik össze.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS