Erre fordítja az uniós támogatást a BGE

2022. 08. 25., 18:22

A Budapesti Gazdasági Egyetem a Széchenyi Terv Plusz Program keretében 1 329 millió forintos támogatást kapott. Az elnyert uniós támogatást a 2022. június és 2026. április közötti időszakban többek között digitális eszköz-, tananyag- és készségfejlesztésre, módszertani képzésekre, a nemzetközi szerepvállalás erősítésé céljából kettős diplomaprogramokra, külföldi tanulmányok támogatására és nyári egyetemek megvalósítására fordítják majd.

A beruházás hozzájárul a magyar felsőoktatási rendszer teljesítményének, nemzetközi versenyképességének fokozásához, hozzáférhetőségének javításához, a hosszú távú finanszírozás fenntarthatóságához, elősegíti a képzési kapacitások modernizálását, tudásbázisok növelését, az intézmény harmadik missziós tevékenységének erősítését.

A projektekben kidolgozott fejlesztések elsősorban a digitális eszközpark és kompetenciák, a gyakorlati képzések infrastruktúrája és a képzési tartalmak megújítása révén jelentősen növelik majd a BGE működési hatékonyságát. A szolgáltatásfejlesztések pedig hozzájárulnak majd az intézmény nemzetközi szerepvállalásának további erősítéséhez.

Az Európai Unió nyújtotta Helyreállítási Alap finanszírozásával 2022. június 7. és 2026. április 30. között valósulnak meg a programok.

A BGE digitális infrastruktúrájának fejlesztése technikai- és rendszerfejlesztések megvalósítását célozza, amelyek a zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatást támogatva hatékony tanulási és munkakörnyezetet teremtenek.

A gyakorlati képzést szolgáló tudásbázisok, tartalmak bővítésével, valamint a könyvtárfejlesztéssel olyan szakemberek képzésére nyílik lehetőség, akik naprakész gyakorlati tudással, készségekkel és erős digitális képességekkel léphetnek majd a munkaerőpiacra.

Az intézmény nemzetköziesítési és nemzetközi kapacitásbővítő tevékenységeinek fejlesztése mellett nemzetközi szervezetekben való tagság létesítése, konferenciákon, oktatási vásárokon való részvétel, bi- és multilaterális kapcsolatok építése, intézményi nemzetközi marketingstratégia kiépítése valósul majd meg.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-21 17:10:00
A bizalmi vagyonkezelés az angolszász jogterületen több évszázados múltra visszatekintő jogintézmény, Magyarországon 2014-től elérhető, mint a családi vagyontervezés, a generációváltás, generációs vagyonátruházás egyik kiváló eszköze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS