7,8 milliárd forint Covid-19 vakcinákra, gyógyszerekre és tesztekre

2022. 08. 05., 14:17

Augusztus 5-én zárul le a „Covid-19 elleni védekezéshez, az EU keretszerződéseiből beszerzett anyagok és eszközök költsége” című (EFOP-2.5.1-22) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében megjelenő felhívás „átfogó, stratégiai célja a jó minőségű és hatékony egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítása a Covid-19 járványhelyzetben, a betegellátás minőségének javítása, valamint a betegek és hozzátartozóik elégedettségének növelése”.

A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 7 799 975 342 forint – ez egyúttal a vissza nem térítendő támogatás maximális összege; a forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

A felhívástervezet szerint támogatási kérelmet „Magyarországon központi hivatalként működő, egészségügyi ellátórendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó magyar központi költségvetési szerv” nyújthat be; a kiíró 2 db. támogatott támogatási kérelemmel számol.

Feltehetően az uniós források körüli bizonytalanság az oka, hogy a tervezet pontos határidőket sem tartalmaz, csupán annyit tudunk meg, hogy „támogatási kérelmek benyújtására felhívás megjelenését követő 30. naptól a 60. napig van lehetőség”.

A „támogatható tevékenységek”: Covid-19 vírusfertőzés kezelését szolgáló készítmény beszerzése, Covid-19 vírusfertőzés elleni oltóanyag beszerzése, valamint SARS-CoV-2 (Covid-19) fertőzöttség kimutatására szolgáló orvostechnikai eszköz beszerzése.

A Covid-19-világjárvány 2020 februárjától számos kihívást támaszt Magyarország közszolgáltatási rendszereivel szemben, és a leginkább érintett egészségügyi ellátó rendszer mellett kihat további területekre is, ahol sürgető beavatkozások váltak szükségessé – olvashatjuk „A felhívás indokoltsága és célja” című pontban. Az Egészségügyi Világszervezet szerint (is) „kulcsfontosságúvá vált a járványügyi rendszer rezilienciájának javítása, a pandémiás készültségi szint fokozása, a minőségi egészségügyi adatok időben történő elérése, a válaszadás gyorsasága és minősége, valamint az egészségügyi ellátás folyamatos biztosítása”.

A gyorstesztekről szólva a tervezet felidézi: 2021. januárjában az Európai Tanács megállapította annak szükségességét, hogy szélesebb körben alkalmazzák az antigén gyorsteszteket, továbbá meghatározták a Covid-19- teszteredmények kölcsönös elismerésének Európa-szerte érvényes közös keretét. „Ez az Európa-szerte érvényes közös keret fontos eszköz, amely segít visszafogni a vírus terjedését, és hozzájárul a belső piac zavartalan működéséhez. A tanúsított egészségügyi szervek által végzett tesztek eredményének kölcsönös elismerése nagy jelentőséggel bír, mivel megkönnyíti a tagállamok közötti mozgást, a határokon átnyúló kontaktkövetést és a betegek kezelését.”

Forrás: KAVOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS