Többszáz milliárd forint sorsáról döntenek heteken belül

2018. 11. 16., 11:00

Többszáz milliárd forint sorsáról dönthetnek az év végéig a 2013-ban nyitott tartós befektetési számlák (TBSZ) tulajdonosai, miután december 31-ével lejár ezeknek a megtakarításoknak az ötéves tartási ideje. Az NN Biztosító szerint a felszabaduló pénzeszközök jelentős részét egyéb hosszú távú megtakarítási formákba – köztük nyugdíjbiztosításokba – fektetheti majd be a lakosság.

A teljes lakossági megtakarítási piac szempontjából fontos határidő jár le december 31-én: eddig az időpontig kell nyilatkozniuk azoknak a tartós befektetési számla-tulajdonosoknak, akik 2013 folyamán kötöttek szerződést, hogy mit kívánnak kezdeni pénzükkel – hívja fel a figyelmet az NN Biztosító. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2013-ban kiemelkedően sok, összesen mintegy 111 ezer TBSZ-szerződést kötöttek.

„A szerződéskötési hullámot vélhetőleg a 2013. augusztus 1-jétől érvénybe lépett adóváltozások motiválták leginkább, amelyek értelmében már 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás (EHO) is terhelte a TBSZ-ek hozamát, ha számlatulajdonos már az első három évben megszüntette a számlát. Ennek megfelelően a nyári hónapokban, közvetlenül az augusztusi határidőt megelőzően mintegy 45 500 TBSZ-szerződés született. Mivel ezeknek az összértéke már 2013 végén meghaladta a 600 milliárd forintot, fontos kérdés, hogy felhasználják vagy épp más megtakarításba forgatják-e ezeket az összegeket” – emelte ki Czene Árpád, az NN Biztosító termékfejlesztési vezetője.

Czene Árpád arra is kitért, hogy a mostani határidő kapcsán érintettek megtakarítási döntéseiben különösen jelentős szerepet játszhatnak az elérhető adójóváírások.

„A 2013 nyarán tapasztalt TBSZ-kötési hullámból kiindulva arra következtethetünk, hogy a 3 éven belüli megszűntetés esetén felmerülő 6 százalékos adóteher elkerülése – amelyet ráadásul nem is a teljes tőkéből, hanem a hozamból számítottak – erős motivációt jelenthetett az ekkor szerződő ügyfelek számára. Ez alapján ez a célcsoport vélhetőleg igen érzékeny a különféle adóváltozásokra. Emellett, mivel egy több évre szóló megtakarításba vágtak bele 2013-ban, szintén jellemző lehet rájuk az átlagosnál magasabb pénzügyi tudatosság, és hogy 1-2 évnél hosszabb távú megtakarításokra is hajlandóak elkötelezni magukat” – mondta Czene Árpád.

A pénzüket újra befektetők között sokan dönthetnek úgy, hogy valamilyen más, hosszú távú, adókedvezmény mellett igényelhető megtakarításba fektetik felszabaduló pénzüket. Ilyen megtakarítás típus a nyugdíjbiztosítás is, amellyel jelenleg az adott évben az alapbiztosításra befizetett díj 20 százalékának megfelelő, évente legfeljebb 130 ezer forintos adójóváírás érhető el, az SZJA törvényben meghatározottak szerint.

Hogy milyen időtávon milyen célokra takarít meg a magyar lakosság, az NN Biztosító legfrissebb, a megtakarítási, illetve nyugdíjcélú megtakarítási attitűdöket felmérő reprezentatív kutatása is kitért. A felmérés szerint az aktívkorú lakosság két-ötéves időtávon jellemzően a vállalkozásindításra, saját esküvő megrendezésére, illetve meglévő hitel törlesztésére takarékoskodik. Hat-tízéves távon a gyermekek életkezdésének támogatása és a lakásvásárlás jelenik meg célként, míg ennél hosszabb távon a tartalékképzésre, a folyamatos megtakarításra tolódik el a fókusz.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 10., 10:10
A munkaviszony többféleképpen szűnhet meg. Lehet munkáltatói vagy munkavállalói felmondás, de a felek közös megegyezéssel is dönthetnek a munkakapcsolat végéről. Olyan is lehetséges, hogy felmondás közös megegyezéssel? Vagy itt már valami nem stimmel? – teszi fel (és válaszolja meg) a kérdést dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, vitarendezési szakjogász.
2024-10-10 21:50:00
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) – az EU helyreállítási alapjának, a NextGenerationEU-nak a központi eleme – továbbra is eredményesen működik. A végrehajtása gyorsul, és folyamatos reformokat és beruházásokat ösztönöz a tagállamokban – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS