Tabutémaként kezeli a magyar a takarékoskodást

2019. 01. 09., 08:45

Előbb beszélünk betegségről, függőségekről vagy akár párkapcsolati válságról is, mint a megtakarításainkról – derül ki egy felmérésből.

Sokak indították fogadalommal az új évet, legyen szó új hobbiról vagy épp valamilyen addig elhanyagolt feladat napirendre tűzéséről. Klasszikusan ilyen, amikor elhatározzuk, hogy egy vásárlás, utazás vagy épp a kényelmes nyugdíjaskor eléréséhez végre elkezdünk rendszeresen félretenni.

Az NN Biztosító nyugdíjcélú megtakarítási szokásokat feltérképező, országos, reprezentatív kutatásának eredményei szerint azonban mégsem beszélgetünk ezekről a témákról ismerőseinkkel, amivel fontos tippeket, visszajelzéseket is elszalasztunk.

A felmérés szerint a magyar 24-55 éves korosztály (generációra való tekintet nélkül) sokkal inkább beszélget akár a legbelsőbb magánéleti problémáiról is, mint arról, hogy milyen megtakarításban gondolkozik. A válaszadók jelentős része (57 százalék) beszél ismerőseivel például arról, hogy kinek van valamilyen krónikus betegsége, hogy ki nem talál párt (47 százalék) vagy épp kinek van súlyos betegsége a családban. Még a párkapcsolati válságokról is inkább beszélünk egymással (34 százalék), mint arról, hogy ki takarékoskodik nyugdíjas éveire (30 százalék). 76 százalék például egyáltalán nem osztja meg ismerőseivel, milyen típusú megtakarításai vannak.

Még olyan pénzügyeinkről is sokkal könnyebben nyílunk meg ismerőseinknek, mint hogy mennyi a fizetésünk, vagy hogy milyen cafeteriát kapunk. A leginkább tabu témát az jelenti, hogy pontosan mennyi megtakarításunk van, ennél még arról is szívesebben osztunk meg információt a környezetünkkel, hogy mennyi banki hitelünk van.

Fontos, hogy egészséges egyensúlyt találjunk abban, hogy mennyit beszélgetünk anyagi kérdésekről a családban és a barátokkal. Jelenleg nagyon ritkán hozzuk fel ezt a témát, pedig így tudjuk leginkább segíteni egymást és gyermekeinket is a pénzügyi tudatosság fejlesztésében, a céljaink eléréséhez szükséges információk megismerésében és a pénzügyi biztonságunk megteremtésében”– emelte ki Czene Árpád, az NN Biztosító termékfejlesztési vezetője.

A legfontosabb információforrást a család jelenti a kutatás szerint: a megkérdezettek 40 százaléka közvetlen családtagjainak véleményére ad leginkább megtakarítási kérdésekben. Emellett a hivatásos tanácsadók és barátok meglátásai nyomnak legtöbbet a latba.

Ezzel szemben a 24-55 évesek többsége úgy érzi, szülei nem fektettek elég hangsúlyt a pénzkezelés tudnivalóinak átadására. Több mint egyharmaduk szerint a családban nem is foglalkoztak ezzel, továbbá minden ötödik válaszadó mondta, hogy több időt és energiát kellett volna erre fordítaniuk otthon.

Mindezekhez képest pozitívum, hogy a felmérésünk szerint a lakosság viszonylag jól ismeri, milyen nyugdíj-előtakarékossági megoldások állnak rendelkezésükre az öngondoskodáshoz. A nyugdíjbiztosításról például az emberek 90 százaléka hallott saját bevallása szerint, részleteiben pedig 60 százalékuk ismeri ezt az évente akár 130 ezer forintos adójóváírás lehetőségét kínáló konstrukciót” – tette hozzá Czene Árpád.

(A kutatást az NN Biztosító megbízásából az NRC készítette 2018 augusztusában-szeptemberében online megkérdezéssel, a 24-55 éves, magyar internetező lakosság 1000 fős mintáján. A kutatás a célcsoportra reprezentatív nem, korcsoport, végzettség, településtípus és régió alapján.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-22 18:10:00
A mezőgazdasági termelői árak 2023-ban 16 százalékkal csökkentek, ezen belül a növényi termékek ára 28 százalékkal elmaradt a megelőző évitől, az állatok és állati termékeké pedig 12 százalékkal nőtt. A ráfordítási árak 1,1 százalékos mérséklődéséhez főként a folyó termelőfelhasználás összetevőinek 2,5 százalékos csökkenése járult hozzá, míg a mezőgazdasági beruházások árszínvonala 10 százalékkal emelkedett – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS