Bár a magyarok átlagosan 7 hónapig tudnának megélni a meglévő megtakarításukból, ha megszűnne a rendszeres havi jövedelmük, 36 százalékuknak mindössze 1 hónapra elegendő tartaléka van a K&H biztos jövő felmérése szerint. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy egyre többen elkezdjék a megtakarítást, hogy egy későbbi, a hirtelen jött élethelyzetekben – például munkanélküliség esetére – is legyen tartalékuk.
Egy hirtelen bekövetkező negatív élethelyzet – mint például a munkahely elvesztése esetén – sokan csak rövid ideig tudnák finanszírozni a mindennapi életüket - derül ki a K&H biztos jövő felméréséből.
Hónapok, jövedelem nélkül
A felmérés szerint a magyarok átlagosan 7 hónapra elegendő megtakarítással rendelkeznek, ami megegyezik az egy évvel korábbi szinttel és 1 hónapos emelkedést jelent a 2018-as eredményhez képest. A 7 hónapos időtáv csak elsőre tűnhet soknak, a részeredmények sokkal árnyaltabb képet mutatnak. A 30-59 éves lakosság 26 százaléka maximum 3 hónapot, 36 százalékuk pedig csak 1 hónapot tudna átvészelni a meglévő forrásaiból, rendszeres bevétel nélkül. Ugyanakkor a megkérdezettek 8 százaléka 1-2 évre szükséges anyagi háttérrel rendelkezik, ha elapadnának a havi források, 5 százalékuk pedig azt mondta, akár több mint 2 évig is képes lenne bevétel nélkül megélni.
Egyenlőtlenségek, hajlandóság
További egyenlőtlenségekre is felhívja a figyelmet a megtakarítások terén a K&H biztos jövő felmérése: a nők 41 százaléka, a férfiak 30 százaléka maximum 1 hónapig bírná bevétel nélkül. A keleti országrészben a háztartások 43 százaléka tartozik a legkiszolgáltatottabb kategóriába, nyugaton és a középső országrészben csak 31-32 százalékos az arányuk, míg a fővárosban csupán 25 százalékos. A megtakarítási hajlandóságra vonatkozó beszédes eredmény, hogy azok, akik hisznek a hosszabb távú pénzügyi tervezésben, megtakarításokban, 2 hónappal hosszabb időre, 7 hónapra elegendő spórolt pénzzel rendelkeznek, mint azok, akik nem, utóbbiaknak 5 hónapra futja a tartalékukból.
A vírus is megtette a hatását
Az összképet rontja az idén tavasszal Magyarországon is megjelenő koronavírus-járvány, hiszen sokaknál a korábbinál rosszabb helyzetet eredményezett. A hivatalos KSH-adatok szerint a munkanélküliségi ráta a május-júliusi három hónapos időszakban átlagosan 4,8 százalékos volt, szemben az egy évvel korábbi 3,4 százalékkal. A kutatás szerint azok, akiknek a járvány miatt megszűnt az állása, 79 százalék maximum 3 hónapig tudna megélni a tartalékaiból.
minél előbb, annál jobb
„A kutatásból egyértelműen kiderül, hogy jelentős azoknak az aránya, akik nagyon rövid időre elegendő tartalékkal rendelkeznek. Éppen ezért lényeges, hogy az érintettek minél előbb kezdjék el a takarékoskodást, így stabilabb háttérrel várhatják a hirtelen jött változásokat” - mondta Zobor Zsuzsa, a K&H alapok kezelőjének vezetője.
Hozzátette: „A megtakarítással rendelkező magyarok többsége – 52 százaléka – konkrét cél nélkül takarít meg. Lakásfelújításra 26 százalékuk tesz félre, 16 százalékuk pedig egészségügyi kiadásokra tartalékol.” A szakember azt is elmondta, hogy mindenkit, aki megteheti, arra bíztat, hogy akár kicsiben is tegyen félre: „A rendszeres befektetési program azok számára is könnyedén elérhető, akik csak kisebb összeget tudnak félretenni havonta, a megkérdezettek 60 százaléka hisz abban, hogy az időben elkezdett rendszeres, kisösszegű megtakarításokkal is gyűjthető nagyobb összegű megtakarítás.”
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.