Még mindig keveset teszünk a nyugdíjas évekért

2020. 10. 29., 17:30

A korábbi évekhez hasonlóan ellentmondásosan látják a nyugdíjjövőjüket a magyarok: bár 82 százalékuk fontosnak tartja az öngondoskodást, mégis főleg az állami nyugdíjra számítanak időskorukban - többek között ez derül ki a K&H Biztosító kutatásából. Akiknek van nyugdíjcélú megtakarítása, azok átlagosan 1,8 millió forintot halmoztak fel eddig, de a többség jelenleg kevesebb, mint 500 ezer forintnál tart, miközben 21 millió forintos megtakarításra lenne szükségük a gondtalan nyugdíjas évekért. A megoldás közel 60 szerint a rendszeres, kisösszegű megtakarításokban van, azonban akiket nagyon rosszul érintett a járvány pénzügyileg, sokkal kevésbé tartják fontosnak ezt, mint a többiek. Összességében minél jobban érintett valaki a koronavírus által, annál kevésbé akar a hosszú távú pénzügyekkel foglalkozni.

Beszédes eredményeket hozott nyugdíjügyben a K&H biztos jövő elnevezésű kutatása, amely a magyarok nyugdíjas évekre vonatkozó terveit, időskori anyagi lehetőségeit, megtakarításait vizsgálta.

A kutatás szerint a magyarok 82 százaléka tisztában van azzal, hogy nagyon fontos az öngondoskodás, hiszen, ha fent akarja tartani jelenlegi életszínvonalát, akkor szüksége lesz az állami nyugdíj kiegészítésére. Ennek ellenére még mindig viszonylag kevesen tesznek félre direkten erre a célra, mert a biztonsági tartalék képzése az elsődleges.

„Miközben a megkérdezettek 15 százaléka teljes egészében az állami nyugdíjra támaszkodik majd időskorában, 42 százalékuk pedig főként az államtól kapott juttatásból tervezi megélhetését, kismértékben kiegészítve más forrásból, addig továbbra is mindösszesen 33 százalékuk mondta azt, hogy jól meg is tudna élni a kapott összegből” – ismertette a kutatás eredményeit Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője.

„20 százalék mondta azt, hogy hasonló arányt képvisel majd a nyugdíjaskori költségvetésében az államtól és más forrásból – például munkából – szerzett jövedelem. Vagyis ők már most azzal számolnak, hogy muszáj lesz dolgozniuk a megfelelő életszínvonaluk fenntartása érdekében, sőt, azt mondhatjuk, hogy aki dolgozni fog nyugdíjas korában, elsősorban a pénz miatt teszi” – tette hozzá.

A kisösszegű, rendszeres megtakarításé a főszerep

Székely Pálma a 30-59 éves lakosság megtakarítási hajlandóságáról azt mondta, 10-ből 6-an bíznak az időben elkezdett kis összegű megtakarításokban.

„Akiknek van valamilyen nyugdíjcélú megtakarítása, azok még mindig csak átlagosan 1,8 millió forintos félretett összeggel rendelkeznek, pedig összesen 21 millió forintos megtakarítást kellene felhalmozniuk a nyugdíjba vonulásig, hogy idős korukban ne legyenek pénzügyi gondjaik” – tette hozzá a szakember. Mindezek ellenére, az érintettek 43 százaléka továbbra is kevesebb, mint 500 ezer forintos nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezik.

A kutatásban megkérdezettek legnagyobb mértékben, 38 százalékban az önkéntes nyugdíjpénztárat jelölték meg, mint megtakarítási formát, második helyen, 20 százalékban pedig a nyugdíjcélú biztosítást. Mindemellett sokan ingatlanból (20%), vállalkozásból (13%) vagy családi segítségből (9%) egészítenék ki az államitól kapott nyugdíjat.

A koronavírus sokak megtakarítását és jövőbeni pénzügyi terveit befolyásolta. 40 százalék a járvány miatt kevesebbet tud félretenni a nyugdíjas éveire és minél jobban érintett valaki, annál kevésbé akar a hosszú távú pénzügyekkel foglalkozni, ideértve a nyugdíjas évekre való takarékoskodást is. Az időben elkezdett kis összegű megtakarításokat a többieknél sokkal kevésbé tartják fontosnak azok, akiket nagyon rosszul érintettek az elmúlt hónapok pénzügyileg. Akiknek megszűnt a munkahelye, átlagosan 410 ezer forint, akinek „csak” csökkent a bevétele, 1,1 millió forint félretett pénzzel rendelkeznek az átlagos 1,5 millió forint helyett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 11. 30., 16:10
Küldetésünk alapja, hogy a létrehozott üzleti kultúra utánunk is fennmarad. Ezt bontjuk le 5 éves periódusokra, melyeket éves terveken keresztül valósítunk meg – mondta az Üzletemnek Avidor András nemzetközi franchise és networking szakértő, a BNI Magyarország vezetője.
2022. 11. 24., 16:35
További intézkedésekre is szükség lesz a turisztikai és vendéglátó szektor kilátástalannak tűnő helyzetének enyhítésére – mondja Duska Sándor, a VOSZ Idegenforgalmi, Szálláshely-szolgáltatók és Vendéglátó-ipari szekciójának vezetője.
2022-12-05 14:13:00
December 2-án az EU három intézménye és több mint 500 európai polgár közösen értékelte az Európa jövőjéről szóló konferencia eredményeképp hozott intézkedéseket.
2022-12-05 13:13:00
Idén december 5–18. között rendelte el a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzést dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára. Az egész országra kiterjedő kéthetes ellenőrzéssorozat idején a szakemberek fokozott jelenléte várható az élelmiszerlánc minden területén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  Rovathírek: GUSTO

A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS