Eddig bírnák jövedelem nélkül a magyar fiatalok

2021. 02. 25., 14:30

A 19-29 éves korosztály 23 százaléka tudatosan spórol, már a hónap elején félretesz, ugyanakkor a 28 százaléka egyáltalán nem takarékoskodik – derül ki a K&H ifjúsági indexéből. A legtöbben általános tartalék céljából, vagy lakásra, esetleg autóra gyűjtenek, bár az ingatlanra spórolók aránya jelentősen csökkent. A megkérdezettek több mint felének egyáltalán nincs megtakarítása és jövedelem nélkül a fiatalok 41 százaléka maximum egy hónapig tudna megélni.

A fiatalok havi személyes jövedelmének becsült átlaga 126 ezer forint volt, 27 százalék, azaz a megkérdezettek közel harmada pedig nem rendelkezett saját jövedelemmel. 11 százalék havonta 175-199 ezer forintból tudott gazdálkodni, 10 százaléknak viszont kevesebb mint 50 ezer forintból kellett kijönnie – derült ki a K&H ifjúsági indexéből, amely a 19-29 évesek anyagi helyzetét vizsgálta 2020 utolsó negyedévében.

A 26 év alattiak 94 ezer forintot, a 26-29 évesek már 185 ezer forintot említettek havi jövedelemként, míg az aktív keresők átlagosan 209 ezer forintot kerestek, a diákoknak pedig átlagosan havi 35 ezer forint jutott.

28 százalék egyálalán nem tesz félre

A kutatásból az is kiderült, hogy a fiatalok 28 százaléka egyáltalán nem takarít meg. A munkanélküliek körében ez az arány jóval magasabb, 47 százalékos, míg az aktív keresők és diákok körében csak 21-23 százalékos. 27 százalékuk pedig csak akkor tesz félre, ha valamilyen nagyobb dologra spórol, 20 százalékuk számára pedig az az összeg jelenti a megtakarítást, ami a hónap végén megmarad. Érdekes, hogy ez leginkább az aktív keresőkre jellemző. Ezzel ellentétben a fiatalok 23 százaléka tudatosan takarékoskodik és már a hónap elején félretesz.

Mire takarékoskodnak a fiatalok?

A K&H ifjúsági indexe szerint a 19-29 évesek több mint felének, 54 százalékának nincs félretett pénze. A megtakarítással rendelkezők aránya 2020 harmadik negyedévében jelentősen csökkent: az első negyedévben mért 55 százalékról 40 százalékra, a negyedik negyedévben viszont 46 százalékra nőtt. A félretett pénzzel rendelkezőknek mindössze 11 százaléka használt valamilyen banki megtakarítási konstrukciót. 35 százalék pedig nem bankban tartja a megtakarítását, ez leginkább a fiatalabb korosztályra, a 19-25 évesekre jellemző.

2020 negyedi negyedévében a megtakarítással rendelkező fiatalok közel fele, 48 százaléka konkrét cél nélkül tett félre. A népszerű célok között említették még a fiatalok a lakás- és autóvásárlást. A lakásra gyűjtők aránya a múlt évben csökkent: a második negyedévben mért 61 százalékról a harmadik negyedévben 52, majd az év végén 44 százalékra mérséklődött.

Meddig bírnák jövedelem nélkül?

Azokat is beleszámítva, akiknek nincs megtakarításuk, akkor a megtakarítások átlagos összege 482 ezer forint, a 19-25 évesek körében mért átlag ennél kevesebb, 290 ezer forint, viszont a 26-29 évesek körében már átlagosan 827 ezer forintot tesz ki. A megtakarítással rendelkező fiatalok körében az átlagos megtakarítás már meghaladja az 1 millió forintot.

A megtakarítással rendelkező fiatalok mindössze 31 százaléka tudná legalább fél évig kihúzni a félretett pénzéből. A fiatalok legnagyobb része, 41 százaléka mindössze 1 hónapig bírná, 29 százalék pedig csak 3 hónapot vészelne át.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS