Eddig bírnák jövedelem nélkül a magyar fiatalok

2021. 02. 25., 14:30

A 19-29 éves korosztály 23 százaléka tudatosan spórol, már a hónap elején félretesz, ugyanakkor a 28 százaléka egyáltalán nem takarékoskodik – derül ki a K&H ifjúsági indexéből. A legtöbben általános tartalék céljából, vagy lakásra, esetleg autóra gyűjtenek, bár az ingatlanra spórolók aránya jelentősen csökkent. A megkérdezettek több mint felének egyáltalán nincs megtakarítása és jövedelem nélkül a fiatalok 41 százaléka maximum egy hónapig tudna megélni.

A fiatalok havi személyes jövedelmének becsült átlaga 126 ezer forint volt, 27 százalék, azaz a megkérdezettek közel harmada pedig nem rendelkezett saját jövedelemmel. 11 százalék havonta 175-199 ezer forintból tudott gazdálkodni, 10 százaléknak viszont kevesebb mint 50 ezer forintból kellett kijönnie – derült ki a K&H ifjúsági indexéből, amely a 19-29 évesek anyagi helyzetét vizsgálta 2020 utolsó negyedévében.

A 26 év alattiak 94 ezer forintot, a 26-29 évesek már 185 ezer forintot említettek havi jövedelemként, míg az aktív keresők átlagosan 209 ezer forintot kerestek, a diákoknak pedig átlagosan havi 35 ezer forint jutott.

28 százalék egyálalán nem tesz félre

A kutatásból az is kiderült, hogy a fiatalok 28 százaléka egyáltalán nem takarít meg. A munkanélküliek körében ez az arány jóval magasabb, 47 százalékos, míg az aktív keresők és diákok körében csak 21-23 százalékos. 27 százalékuk pedig csak akkor tesz félre, ha valamilyen nagyobb dologra spórol, 20 százalékuk számára pedig az az összeg jelenti a megtakarítást, ami a hónap végén megmarad. Érdekes, hogy ez leginkább az aktív keresőkre jellemző. Ezzel ellentétben a fiatalok 23 százaléka tudatosan takarékoskodik és már a hónap elején félretesz.

Mire takarékoskodnak a fiatalok?

A K&H ifjúsági indexe szerint a 19-29 évesek több mint felének, 54 százalékának nincs félretett pénze. A megtakarítással rendelkezők aránya 2020 harmadik negyedévében jelentősen csökkent: az első negyedévben mért 55 százalékról 40 százalékra, a negyedik negyedévben viszont 46 százalékra nőtt. A félretett pénzzel rendelkezőknek mindössze 11 százaléka használt valamilyen banki megtakarítási konstrukciót. 35 százalék pedig nem bankban tartja a megtakarítását, ez leginkább a fiatalabb korosztályra, a 19-25 évesekre jellemző.

2020 negyedi negyedévében a megtakarítással rendelkező fiatalok közel fele, 48 százaléka konkrét cél nélkül tett félre. A népszerű célok között említették még a fiatalok a lakás- és autóvásárlást. A lakásra gyűjtők aránya a múlt évben csökkent: a második negyedévben mért 61 százalékról a harmadik negyedévben 52, majd az év végén 44 százalékra mérséklődött.

Meddig bírnák jövedelem nélkül?

Azokat is beleszámítva, akiknek nincs megtakarításuk, akkor a megtakarítások átlagos összege 482 ezer forint, a 19-25 évesek körében mért átlag ennél kevesebb, 290 ezer forint, viszont a 26-29 évesek körében már átlagosan 827 ezer forintot tesz ki. A megtakarítással rendelkező fiatalok körében az átlagos megtakarítás már meghaladja az 1 millió forintot.

A megtakarítással rendelkező fiatalok mindössze 31 százaléka tudná legalább fél évig kihúzni a félretett pénzéből. A fiatalok legnagyobb része, 41 százaléka mindössze 1 hónapig bírná, 29 százalék pedig csak 3 hónapot vészelne át.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-06-12 21:10:35
Csak a személyre szabott és élményalapú munkahelyek képesek hosszú távon megtartani az értékes munkaerőt – hangzott el a FIVOSZ hétfői HR-konferenciáján, ahol panelbeszélgetésen keresték a választ arra, hogy milyen az ideális munkahely 2024-ben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS