Családtagjainkért és az anyagiak miatt aggódunk leginkább a koronavírus kapcsán

2020. 07. 24., 09:15

A legnagyobb félelmünk a koronavírus kapcsán, hogy egy családtagunk megfertőződik – derül ki a CIB Bank kutatásából. A mintegy 4500 válaszadó közel fele jelölte meg, hogy tart ettől. Sokan félnek továbbá attól, hogy az egészségügyi rendszer nem tudja ellátni őket, illetve a pénzügyi problémák felmerülésétől és az állásuk elvesztésétől is. Pozitívum, hogy a válsághelyzet hatására a pénzügyekben is sokan tudatosabbak lettek, és nagyobb hangsúlyt terveznek fektetni a megtakarításra.

Alaposan átrendezte az emberek gondolatait és habitusát a koronavírus: többen foglalkoznak a járvány hatására az anyagi biztonságukkal, felértékelődött a megtakarítások és a befektetések jelentősége a gondolkodásban.

Nyomasztó faktorok: megbetegedés, pénzügyi gondok, munkanélkülivé válás

A legtöbben, a megkérdezettek 47 százaléka jelölte meg azt legnagyobb félelmének, hogy egy családtagja megfertőződik, és 32 százalék tart attól, hogy az egészségügyi ellátórendszer nem tudja megfelelően ellátni őt vagy a családját. A vírus elkapásától kevesebben, a válaszadók 24 százaléka tart.

A megkérdezettek több, mint fele jelezte, hogy vagy már csökkent, vagy számításai szerint csökkeni fog a bevétele a koronavírus gazdasági hatásai miatt, ezen belül 35 százalék azok aránya, akik már a saját pénztárcájukon érzik a krízis következményeit. Százból 38 ember mondta ugyanakkor, hogy változatlan bevétellel számol. Pozitívum, hogy minden harmadik válaszadó úgy nyilatkozott, hogy a járvány tanulságait levonva többet kíván takarékoskodni. Az öngondoskodásnak különösen nagy jelentősége van ebben a helyzetben, ezt mutatja az is, hogy a kérdőívet kitöltők több, mint negyven százaléka fél attól, hogy elveszti a munkáját vagy pénzügyi gondjai támadnak a vírus nyomán kialakuló krízis következtében.

A megkérdezettek fele a régi életét kéri vissza

Sokan kellemetlenségként, mások lehetőségként élték meg a korlátozásokat. Körülbelül fele arányban vannak azok, akik a régi életüket szeretnék visszakapni a járványhelyzet után és azok, akik tovább visznek valamit az „új normális” korba. Utóbbiak éppen, hogy többségben vannak (51 százalék-48 százalék). Csaknem kétharmaduk több dolgot intéz online a járvány hatására, 42 százalékuk mondta, hogy több figyelmet fordít az egészségére, és mintegy 40 százalék jelezte, hogy környezettudatosabban szeretne élni ezentúl. Sokan értékelték át, hogy mik az igazán fontos dolgok az életükben, ezt mutatja, hogy 34 százalék több időt tervez a családjával tölteni, 29 százalék többet sportolna, és a válaszadók ötöde tervez többet dolgozni otthoni munkavégzésben. A válaszadók 12 százaléka a főzésre is több időt fordít a járvány hatására.  

Online ügyintézés, több idő magunkra: amit szívesen továbbviszünk

Ami a koronavírus miatti korlátozásokat illeti, a több családdal együtt töltött időt (39 százalék), az online ügyintézés lehetőségét (28 százalék), az otthoni munkavégzést (18 százalék), a több szabadban eltöltött percet (17 százalék) és a kevesebb utazásra, közlekedésre fordított időt (15 százalék) emelték ki a legtöbben kvázi pozitívumként a vírus miatti korlátozások idejéből, de minden negyedik ember azt a véleményt képviselte, hogy a kijárási korlátozások kapcsán semmi pozitívumot nem talált.

A kutatás kitöltőinek fele gondolja úgy, hogy tehetünk azért, hogy ne alakuljon ki újabb pandémiás válság: közülük 61 százalék jelezte, hogy szerinte többet kell törődni a higiéniával, és majdnem ugyanennyien mondják, hogy nem szabad kizsákmányolni a természetet, és akkor nem kerülünk kapcsolatba veszélyes vírusokkal. 40 százalék szerint kerülni kell a tömeget és a zsúfolt helyeket, és csaknem minden harmadik válaszadó szerint kevesebb embernek kellene az otthonától távoli helyekre utaznia.

„Nagyon sok mindent tanultunk magunkról és a világról az elmúlt hónapokban, és bár a járványhelyzet még nem ért véget, de fontos, hogy már most levonjuk a következtetéseket, és a jövőre nézve felkészültebbek legyünk minden téren. Mi azt tanácsoljuk az ügyfeleinknek, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a megtakarításaik gyarapítására, ebben számos termékkel, szolgáltatással és tanáccsal tudjuk segíteni őket akár a bankfiókjaink látogatása nélkül, telefonon vagy digitális csatornáinkon” – mondta Vasas Norbert, a CIB Bank vagyonkezelési üzletágának vezetője.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 10., 20:00
A Grayling friss, 2026-os globális trendjelentése szerint a közép-kelet-európai üzleti vezetők egyszerre készülnek növekedésre és fokozódó kockázatokra: miközben a régió döntéshozóinak többsége optimistán tekint a következő évre, a geopolitikai feszültségek, a szabályozási változások és a technológiai átalakulás jelentős nyomást helyeznek a vállalatokra. A kutatás részletes képet ad arról is, hogyan látják a kelet-közép-európai (CEE) országok vezetői a 2026-os üzleti környezet kihívásait és lehetőségeit.
2026-02-11 12:05:00
A Hays Hungary kutatása szerint a munkavállalók 72,5 százaléka, a munkaadók 65 százaléka borúlátó a következő 2–5 év gazdasági kilátásait illetően, ami a korábbi évek pesszimista trendjeit is felülmúlja. A cégek óvatossága a bérekben is látványosan megmutatkozik.
2026-02-10 19:10:00
A klinikai vizsgálatokkal foglalkozó CRU Hungary Egészségügyi és Szolgáltató Kft. 556,95 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert egy „multimodális diagnosztikai platform és eszközcsalád” fejlesztésére, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Encsen valósítanak meg.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS