Rugalmas munkaidő, magas fizetés, jó munkatársak: kell ennél több?

2018. 11. 20., 16:35

Az idejük feletti erősebb kontroll lehetőségét, magasabb fizetést és őszinte kommunikációt várnak el a jövő munkavállalói – derül ki a PwC felméréséből.

A rugalmas munkavégzés, az alapfizetés és a munkatársak személye a legfontosabb tényezők a jövő munkavállalói számára leendő munkahelyük kiválasztásakor. A PwC Magyarország idén közel 7000, 2016 óta összesen 20 000 középiskolában vagy felsőoktatási intézményben tanuló diák és pályakezdő munkahely-választási preferenciáit mérte fel.

„A hazai vállalatvezetők 95 százaléka a munkaerőhiányt nevezte meg az üzleti sikeresség előtt álló legkomolyabb akadálynak. A felmérést azzal a céllal indítottuk el 2016-ban, hogy mélyebben megismerjük és a vállalatok számára elérhetővé tegyük azokat a szempontokat, amelyek alapján a pályakezdők vagy a hamarosan a munkaerőpiacra lépők kiválasztják leendő munkahelyüket. Az idei válaszadók 43 százaléka felsőoktatásban tanul, közel 51 százalékuk dolgozik is, 6 százalék pedig középfokú oktatásban részesül. Az ő preferenciáik iparágak, végzettség vagy éppen földrajzi elhelyezkedés szerinti megértése segítheti a vállalatokat, hogy sikerrel állják meg a helyüket a munkaerőért folyó, egyre élesedő versenyben” – mondta Bencze Róbert, a PwC Magyarország People & Organisation, HR-tanácsadási szolgáltatások igazgatója.

A felmérésben vizsgált 36 tényező relatív fontosságát tekintve a megkérdezettek a rugalmas munkavégzést, az alapfizetést és közvetlen munkatársaikat sorolták az első három helyre (utóbbi kettő a tavalyi évhez képest helyet cserélt egymással). A negyedik helyre idén a cafeteria lépett előre, de előkelőbb pozícióban végzett a távmunka is, valamint továbbra is alapelvárásként fogalmazza meg az Y és Z generáció az őszinte és nyílt kommunikációt a vállalatvezetés irányából. A sor végén a mai, hazai toborzási gyakorlatban ismerős elemek szerepelnek: cégnév, vízió és stratégia, valamint társadalmi felelősségvállalás.

A válaszadók 75 százaléka számol Budapesttel mint munkavégzési hellyel, míg 16 százalékuk Győrben is el tudja képzelni az életét. A preferált iparágak közül a legtöbben a pénzügyi terület iránt érdeklődnek (25 százalék), ezt szorosan követik a tanácsadási (20 százalék), a telekommunikáció és média (19 százalék), illetve az IT (18 százalék) szektorok.

„A felmérés minden évben vizsgálja azt is, hogy a fiatalok vállalnának-e külföldön munkát, és mely szempontok ösztönzik őket erre, vagy éppen milyen feltételek teljesülése esetén maradnának Magyarországon. A válaszokból kirajzolódik, hogy mindkettő mellett ugyanazok az érveik: az anyagi kompenzáció és a karrierfejlődés – ezek az érvek a munkaerőpiacon eltöltött évekkel arányosan még inkább erősödnek” – hangsúlyozta Bencze Róbert.

A felmérés számbeli és demográfiai szempontokat vesz figyelembe, így kiterjedtsége miatt mankóként szolgálhat a hazai vállalatok számára, hogy – ebben a munkaerő tekintetében kihívásokkal teli időszakban – mivel szólítsák meg sikeresen a fiatalokat, milyen módon célszerű újragondolniuk a munkavállalóknak kínált juttatásaikat, milyen munkaszervezési módszereket érdemes bevezetniük.

„Mivel a felmérés a középfokú tanulmányokat folytató diákokra is kiterjed, a munkaadók az új realitásokhoz való alkalmazkodást és felkészülést időben el tudják kezdeni, és készen állhatnak, mire ez a korosztály a belép a munkaerőpiacra. A felmérés adatai abban is segítik a vállalatokat, hogy milyen iparági vagy helyi specifikus márkaüzeneteket célszerű megfogalmazniuk annak függvényében, hogy milyen iparágban és az ország mely szegletében keresik jövőbeli munkavállalóikat” – tette hozzá Bencze Róbert.

„A közel 20 000 leendő pályakezdő munkahely-választási preferenciáiból többek között az is kitűnik, hogy az Y és Z generációs munkavállalók számára egyre fontosabb az a környezet, amely a munkahelyükön körülveszi őket, és ez nem csak az infrastruktúrára, vagy a munkatársakra, hanem a vállalati menedzsment belső kommunikációjára is igaz” – mondta el dr. Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke.

A PwC Magyarország a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ) közösen, a kérdőív szabadszavas válaszai és jelölései alapján az idei évben hat iparági kategóriában osztja ki a PwC Legvonzóbb Munkahelye Díjat, továbbá díjban részesül a top 10 legtöbb szavazatot kapott hazai munkáltató is.

„Büszke vagyok arra, hogy egy ilyen mélységű és széles körben végzett felmérést indítottunk két évvel ezelőtt, ezzel is támogatva a vállalatok employer branding tevékenységét. Örömmel adtam át a díjat azon vállalatok képviselőinek, amelyek tevékenységükkel, jövőbe mutató stratégiájukkal a megkérdezett fiatalok körében a legkiemelkedőbbnek bizonyultak” – tette hozzá Radványi László, a PwC Magyarország cégtársa, az MGYOSZ elnökségi tagja.

PwC 2018 Top 10 Legvonzóbb Munkahelye oklevelek:

  • Audi Hungaria Zrt.,
  • Bosch csoport,
  • General Electric International,
  • Google Magyarország,
  • OTP Bank Nyrt.,
  • Magyar Telekom Nyrt.,
  • Mercedes-Benz Hungária Kft.,
  • MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.,
  • Morgan Stanley Magyarország Elemző Kft,
  • Vodafone Magyarország Zrt.

PwC 2018 Legvonzóbb Munkahelye Díj iparági kategória győztesei:

  • Autóipari gyártás: Audi Hungaria Zrt.
  • Autóipari beszállító: Bosch csoport
  • Pénzügyi Szolgáltató szektor: OTP Bank Nyrt.
  • SSC szektor: Morgan Stanley Magyarország Elemző Kft.
  • IT szektor: Google Számítástechnikai Szolgáltató Kft.
  • Telekommunikációs szektor: Magyar Telekom Nyrt.

PwC 2018 Top 10 Legvonzóbb Munkahelye Díj összesített 1. helyezés:

  • Morgan Stanley Magyarország Elemző Kft.        
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-29 19:10:00
A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS