Az idejük feletti erősebb kontroll lehetőségét, magasabb fizetést és őszinte kommunikációt várnak el a jövő munkavállalói – derül ki a PwC felméréséből.
A rugalmas munkavégzés, az alapfizetés és a munkatársak személye a legfontosabb tényezők a jövő munkavállalói számára leendő munkahelyük kiválasztásakor. A PwC Magyarország idén közel 7000, 2016 óta összesen 20 000 középiskolában vagy felsőoktatási intézményben tanuló diák és pályakezdő munkahely-választási preferenciáit mérte fel.
„A hazai vállalatvezetők 95 százaléka a munkaerőhiányt nevezte meg az üzleti sikeresség előtt álló legkomolyabb akadálynak. A felmérést azzal a céllal indítottuk el 2016-ban, hogy mélyebben megismerjük és a vállalatok számára elérhetővé tegyük azokat a szempontokat, amelyek alapján a pályakezdők vagy a hamarosan a munkaerőpiacra lépők kiválasztják leendő munkahelyüket. Az idei válaszadók 43 százaléka felsőoktatásban tanul, közel 51 százalékuk dolgozik is, 6 százalék pedig középfokú oktatásban részesül. Az ő preferenciáik iparágak, végzettség vagy éppen földrajzi elhelyezkedés szerinti megértése segítheti a vállalatokat, hogy sikerrel állják meg a helyüket a munkaerőért folyó, egyre élesedő versenyben” – mondta Bencze Róbert, a PwC Magyarország People & Organisation, HR-tanácsadási szolgáltatások igazgatója.
A felmérésben vizsgált 36 tényező relatív fontosságát tekintve a megkérdezettek a rugalmas munkavégzést, az alapfizetést és közvetlen munkatársaikat sorolták az első három helyre (utóbbi kettő a tavalyi évhez képest helyet cserélt egymással). A negyedik helyre idén a cafeteria lépett előre, de előkelőbb pozícióban végzett a távmunka is, valamint továbbra is alapelvárásként fogalmazza meg az Y és Z generáció az őszinte és nyílt kommunikációt a vállalatvezetés irányából. A sor végén a mai, hazai toborzási gyakorlatban ismerős elemek szerepelnek: cégnév, vízió és stratégia, valamint társadalmi felelősségvállalás.
A válaszadók 75 százaléka számol Budapesttel mint munkavégzési hellyel, míg 16 százalékuk Győrben is el tudja képzelni az életét. A preferált iparágak közül a legtöbben a pénzügyi terület iránt érdeklődnek (25 százalék), ezt szorosan követik a tanácsadási (20 százalék), a telekommunikáció és média (19 százalék), illetve az IT (18 százalék) szektorok.
„A felmérés minden évben vizsgálja azt is, hogy a fiatalok vállalnának-e külföldön munkát, és mely szempontok ösztönzik őket erre, vagy éppen milyen feltételek teljesülése esetén maradnának Magyarországon. A válaszokból kirajzolódik, hogy mindkettő mellett ugyanazok az érveik: az anyagi kompenzáció és a karrierfejlődés – ezek az érvek a munkaerőpiacon eltöltött évekkel arányosan még inkább erősödnek” – hangsúlyozta Bencze Róbert.
A felmérés számbeli és demográfiai szempontokat vesz figyelembe, így kiterjedtsége miatt mankóként szolgálhat a hazai vállalatok számára, hogy – ebben a munkaerő tekintetében kihívásokkal teli időszakban – mivel szólítsák meg sikeresen a fiatalokat, milyen módon célszerű újragondolniuk a munkavállalóknak kínált juttatásaikat, milyen munkaszervezési módszereket érdemes bevezetniük.
„Mivel a felmérés a középfokú tanulmányokat folytató diákokra is kiterjed, a munkaadók az új realitásokhoz való alkalmazkodást és felkészülést időben el tudják kezdeni, és készen állhatnak, mire ez a korosztály a belép a munkaerőpiacra. A felmérés adatai abban is segítik a vállalatokat, hogy milyen iparági vagy helyi specifikus márkaüzeneteket célszerű megfogalmazniuk annak függvényében, hogy milyen iparágban és az ország mely szegletében keresik jövőbeli munkavállalóikat” – tette hozzá Bencze Róbert.
„A közel 20 000 leendő pályakezdő munkahely-választási preferenciáiból többek között az is kitűnik, hogy az Y és Z generációs munkavállalók számára egyre fontosabb az a környezet, amely a munkahelyükön körülveszi őket, és ez nem csak az infrastruktúrára, vagy a munkatársakra, hanem a vállalati menedzsment belső kommunikációjára is igaz” – mondta el dr. Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke.
A PwC Magyarország a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ) közösen, a kérdőív szabadszavas válaszai és jelölései alapján az idei évben hat iparági kategóriában osztja ki a PwC Legvonzóbb Munkahelye Díjat, továbbá díjban részesül a top 10 legtöbb szavazatot kapott hazai munkáltató is.
„Büszke vagyok arra, hogy egy ilyen mélységű és széles körben végzett felmérést indítottunk két évvel ezelőtt, ezzel is támogatva a vállalatok employer branding tevékenységét. Örömmel adtam át a díjat azon vállalatok képviselőinek, amelyek tevékenységükkel, jövőbe mutató stratégiájukkal a megkérdezett fiatalok körében a legkiemelkedőbbnek bizonyultak” – tette hozzá Radványi László, a PwC Magyarország cégtársa, az MGYOSZ elnökségi tagja.
PwC 2018 Top 10 Legvonzóbb Munkahelye oklevelek:
PwC 2018 Legvonzóbb Munkahelye Díj iparági kategória győztesei:
PwC 2018 Top 10 Legvonzóbb Munkahelye Díj összesített 1. helyezés:
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.