Rugalmas munkaidő, magas fizetés, jó munkatársak: kell ennél több?

2018. 11. 20., 16:35

Az idejük feletti erősebb kontroll lehetőségét, magasabb fizetést és őszinte kommunikációt várnak el a jövő munkavállalói – derül ki a PwC felméréséből.

A rugalmas munkavégzés, az alapfizetés és a munkatársak személye a legfontosabb tényezők a jövő munkavállalói számára leendő munkahelyük kiválasztásakor. A PwC Magyarország idén közel 7000, 2016 óta összesen 20 000 középiskolában vagy felsőoktatási intézményben tanuló diák és pályakezdő munkahely-választási preferenciáit mérte fel.

„A hazai vállalatvezetők 95 százaléka a munkaerőhiányt nevezte meg az üzleti sikeresség előtt álló legkomolyabb akadálynak. A felmérést azzal a céllal indítottuk el 2016-ban, hogy mélyebben megismerjük és a vállalatok számára elérhetővé tegyük azokat a szempontokat, amelyek alapján a pályakezdők vagy a hamarosan a munkaerőpiacra lépők kiválasztják leendő munkahelyüket. Az idei válaszadók 43 százaléka felsőoktatásban tanul, közel 51 százalékuk dolgozik is, 6 százalék pedig középfokú oktatásban részesül. Az ő preferenciáik iparágak, végzettség vagy éppen földrajzi elhelyezkedés szerinti megértése segítheti a vállalatokat, hogy sikerrel állják meg a helyüket a munkaerőért folyó, egyre élesedő versenyben” – mondta Bencze Róbert, a PwC Magyarország People & Organisation, HR-tanácsadási szolgáltatások igazgatója.

A felmérésben vizsgált 36 tényező relatív fontosságát tekintve a megkérdezettek a rugalmas munkavégzést, az alapfizetést és közvetlen munkatársaikat sorolták az első három helyre (utóbbi kettő a tavalyi évhez képest helyet cserélt egymással). A negyedik helyre idén a cafeteria lépett előre, de előkelőbb pozícióban végzett a távmunka is, valamint továbbra is alapelvárásként fogalmazza meg az Y és Z generáció az őszinte és nyílt kommunikációt a vállalatvezetés irányából. A sor végén a mai, hazai toborzási gyakorlatban ismerős elemek szerepelnek: cégnév, vízió és stratégia, valamint társadalmi felelősségvállalás.

A válaszadók 75 százaléka számol Budapesttel mint munkavégzési hellyel, míg 16 százalékuk Győrben is el tudja képzelni az életét. A preferált iparágak közül a legtöbben a pénzügyi terület iránt érdeklődnek (25 százalék), ezt szorosan követik a tanácsadási (20 százalék), a telekommunikáció és média (19 százalék), illetve az IT (18 százalék) szektorok.

„A felmérés minden évben vizsgálja azt is, hogy a fiatalok vállalnának-e külföldön munkát, és mely szempontok ösztönzik őket erre, vagy éppen milyen feltételek teljesülése esetén maradnának Magyarországon. A válaszokból kirajzolódik, hogy mindkettő mellett ugyanazok az érveik: az anyagi kompenzáció és a karrierfejlődés – ezek az érvek a munkaerőpiacon eltöltött évekkel arányosan még inkább erősödnek” – hangsúlyozta Bencze Róbert.

A felmérés számbeli és demográfiai szempontokat vesz figyelembe, így kiterjedtsége miatt mankóként szolgálhat a hazai vállalatok számára, hogy – ebben a munkaerő tekintetében kihívásokkal teli időszakban – mivel szólítsák meg sikeresen a fiatalokat, milyen módon célszerű újragondolniuk a munkavállalóknak kínált juttatásaikat, milyen munkaszervezési módszereket érdemes bevezetniük.

„Mivel a felmérés a középfokú tanulmányokat folytató diákokra is kiterjed, a munkaadók az új realitásokhoz való alkalmazkodást és felkészülést időben el tudják kezdeni, és készen állhatnak, mire ez a korosztály a belép a munkaerőpiacra. A felmérés adatai abban is segítik a vállalatokat, hogy milyen iparági vagy helyi specifikus márkaüzeneteket célszerű megfogalmazniuk annak függvényében, hogy milyen iparágban és az ország mely szegletében keresik jövőbeli munkavállalóikat” – tette hozzá Bencze Róbert.

„A közel 20 000 leendő pályakezdő munkahely-választási preferenciáiból többek között az is kitűnik, hogy az Y és Z generációs munkavállalók számára egyre fontosabb az a környezet, amely a munkahelyükön körülveszi őket, és ez nem csak az infrastruktúrára, vagy a munkatársakra, hanem a vállalati menedzsment belső kommunikációjára is igaz” – mondta el dr. Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke.

A PwC Magyarország a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ) közösen, a kérdőív szabadszavas válaszai és jelölései alapján az idei évben hat iparági kategóriában osztja ki a PwC Legvonzóbb Munkahelye Díjat, továbbá díjban részesül a top 10 legtöbb szavazatot kapott hazai munkáltató is.

„Büszke vagyok arra, hogy egy ilyen mélységű és széles körben végzett felmérést indítottunk két évvel ezelőtt, ezzel is támogatva a vállalatok employer branding tevékenységét. Örömmel adtam át a díjat azon vállalatok képviselőinek, amelyek tevékenységükkel, jövőbe mutató stratégiájukkal a megkérdezett fiatalok körében a legkiemelkedőbbnek bizonyultak” – tette hozzá Radványi László, a PwC Magyarország cégtársa, az MGYOSZ elnökségi tagja.

PwC 2018 Top 10 Legvonzóbb Munkahelye oklevelek:

  • Audi Hungaria Zrt.,
  • Bosch csoport,
  • General Electric International,
  • Google Magyarország,
  • OTP Bank Nyrt.,
  • Magyar Telekom Nyrt.,
  • Mercedes-Benz Hungária Kft.,
  • MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.,
  • Morgan Stanley Magyarország Elemző Kft,
  • Vodafone Magyarország Zrt.

PwC 2018 Legvonzóbb Munkahelye Díj iparági kategória győztesei:

  • Autóipari gyártás: Audi Hungaria Zrt.
  • Autóipari beszállító: Bosch csoport
  • Pénzügyi Szolgáltató szektor: OTP Bank Nyrt.
  • SSC szektor: Morgan Stanley Magyarország Elemző Kft.
  • IT szektor: Google Számítástechnikai Szolgáltató Kft.
  • Telekommunikációs szektor: Magyar Telekom Nyrt.

PwC 2018 Top 10 Legvonzóbb Munkahelye Díj összesített 1. helyezés:

  • Morgan Stanley Magyarország Elemző Kft.        
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025-07-15 15:20:00
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS