Jelentősen megnőtt a kereslet az év elejétől kezdve a kölcsönzött fizikai munkaerő iránt a Work Force-nál, és a tapasztalatok szerint ma már lényegében minden, speciálisabb szaktudást igénylő pozíció esetében munkaerő-hiány van. Nagy a kereslet ügyfélszolgálati munkatársakra is, de arra is van példa, hogy egy-egy informatikai fejlesztési projektre már komplett csapatot keresnek a megbízók.
Meglepődnénk, ha az utcán estefelé belefutnánk egy lámpagyújtogatóba, vagy az autónkkal kerékgyártóhoz kellene fordulnunk, esetleg egy ismerősünket mobilról keresve egy telefonközpontos jelentkezne be – pedig ezek a tevékenységek sokáig stabil megélhetést adtak a velük foglalkozóknak.
Mai szemmel bármennyire különös is, hosszú ideig igény volt „kopogtatókra” is, akik az Egyesült Királyság ipari nagyvárosaiban arról gondoskodtak, hogy a gyárakban dolgozó munkások időben felébredjenek, egy hosszú bottal bekopogtatva az ablakukon – természetesen még jóval a mechanikus ébresztőórák feltalálása előtt. Szintén stabil állás volt több mint egy évszázadon át a sorompóőr elfoglaltsága, aki egy adott állomáson gondoskodott arról, hogy biztonságban legyenek a közlekedők, amikor érkezik a vonat, lecsukva a sorompót, illetve ha szükség volt rá, átállítva a váltót.
A technológiai fejlődés és a társadalmi szokások változása rengeteg, egykor megbecsült szakmát tüntetett el napjainkra, de vajon milyen foglalkozások számítanak ma a legkeresettebbnek a hazai vállalkozások körében? A munkaerő-közvetítéssel és kölcsönzéssel foglalkozó Work Force tapasztalatai szerint a speciálisabb szaktudást igénylő fizikai foglalkozást űző szakemberekre komoly kereslet mutatkozik és az ő esetükben nagyobb kutatómunkára, átfogóbb toborzási stratégiára van szükség.
„Január még a kivárás időszaka volt, de február óta azt tapasztaljuk, hogy ugrásszerűen nő a kereslet a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásunkra, szinte hónapról-hónapra döntjük meg a saját rekordjainkat. Az idei első félévben a partnereink részéről beérkező igények 40 százalékkal múlták felül a tavalyi értéket és 25 százalékkal a 2019-est. A tapasztalataink szerint ha valaki például CNC-esztergályost, festőt, villanyszerelőt, esetleg PLC technikust keres, akkor bizony nagyon komoly energiát kell fordítani a toborzásra. A betanított munkák esetében raktárosra, gépkezelőre mutatkozik jelentős igény. Korábban voltak ugyan speciálisabb megkeresések is, így például daru-gépszerelőt és malomba speciális szerelési szaktudással rendelkező szakembert is közvetítettünk, az idei évre azonban inkább az a jellemző, hogy az általánosabb szakmai hátteret igénylő pozíciókra keresnek akár tömegesen is munkavállalókat a munkáltatók” – számolt be a tapasztalatokról Czellecz Zoltán, a Work Force operációs igazgatója.
A Work Force várakozásai szerint hosszú távon a robotizáció és az automatizáció előretörésével ez a tendencia megfordulhat, hiszen pont az egyszerűbb, szimpla betanulást igénylő feladatok lehetnek azok, amiket nem-emberi erőforrással kiválthatnak majd a munkáltatók, így a komplexebb feladatokra érkezhet a jövőben számosságában több állásajánlat.
A társaság a múlt évben hozott egy stratégiai döntést, ami alapján a munkaerő-közvetítés területén a szellemi munkavállalók kapcsán főként az informatikai, a telekommunikációs, illetve a gyártó-termelő vállalatokra fókuszálnak.
„A COVID-járvány egyik fontos hatása volt, hogy elképesztő mértékben felpörgette a digitalizációt, és ez érződik a hozzánk beérkező megkereséseken is. Már arra is látunk példát, hogy IT területen egy cég a fejlesztési projektjéhez nem egy-egy szakembert, hanem komplett csapatot keres, hogy minél gyorsabban elkészüljenek az új termékkel, szolgáltatással és piacra dobhassák azt. Az elmúlt időszak további érdekessége, hogy több ügyfelünk részéről is volt olyan igény, amikor hirtelen volt szükség nagyszámú új munkatársra egy bizonyos feladat ellátására. Ez jellemzően a telefonos ügyfélszolgálatot, vagy valamilyen távoli segítségnyújtást jelentett, ahol a piaci körülmények alakulása, esetleg jogszabályi változások – mint például a hitelmoratórium bevezetése - miatt nőtt meg ugrásszerűen az igény a munkavállalók iránt” – vázolta a helyzetet Czellecz Zoltán.
A fehér proseccóhoz hasonlóan a rozék is csak akkor nevezhetők proseccónak, ha a régió kilenc jól meghatározott tartományában termesztett szőlőből készülnek, illetve legalább 60 napig kell érlelődniük.
Miután a nemzetközi és a magyar sajtóban is megjelentek olyan hírek, amelyek szerint a magyar kormány már tárgyal a Roszatom esetleges „kiváltásáról”, az orosz cég újra megerősítette: továbbra is készen áll a Paks II projekt megvalósítására.