Főleg a fizikai dolgozóknak maradt kevesebb szabadsága az idei nyárra

2020. 07. 28., 13:00

A koronavírus miatti leállások következményeként mind márciusban, mind áprilisban a szokásos napok dupláját töltötték szabadságon a fizikai dolgozók – derül ki a Trenkwalder kimutatásából. A BDO Magyarország a második félév bizonytalan járványügyi helyzete miatt arra számít, hogy év végéig további számos munkahelyen vezetik majd be a munkaidőkeretet.

A Trenkwalder közel 7000 fizikai munkavállaló idei szabadságolási statisztikáját elemezve márciusban átlagosan 92 százalékkal, míg áprilisban 108 százalékkal több szabadság kiadását tapasztalta. A májusi érték már az előző évivel megegyező mértéket mutat.

A veszélyhelyzet időszakában a termelési lánc problémái miatt leálló vállalatok jelentős tömegeket tartottak otthon, az első hetekben jellemzően fizetett szabadságon. Mindez az éves szabadságkeretek csökkenését eredményezte, ezért idén nyáron sok munkavállaló a tervezettnél kevesebb időre tud szabadságra menni.

„A szellemi munkát végzők körében ugyanakkor a home office számos esetben rugalmasabb életvitelt tett lehetővé, így a személyes ügyek intézése miatt máskor szükségessé váló szabadságigénylésekre kisebb számban került sor – mutatott rá Hamrák Viktor, a Trenkwalder service delivery igazgatója. –  Ebben a körben tehát idén is célszerű figyelni arra, hogy az idei szabadságkeret legalább időarányosan felhasználásra kerüljön a nyári hónapokban. Az a szabály ugyanis, hogy a szabadságot (az életkor alapján járó pótszabadság kivételével) a tárgyévben kell kiadni, továbbra is érvényben van.”

A BDO Magyarország a szabadságolások tervezésének fő nehézségét a járványhelyzet bizonytalan alakulásában látja. Számos egészségügyi szakértő október-november hónapokra várja az úgynevezett „második hullámot”, amely újabb korlátozásokat, valamint az ellátási lánc újbóli nehézségeit hozhatja magával.

„A tavaszihoz képest kevesebb, illetve rövidebb időszakokra szóló leállásokra számíthatunk. Ennek okai a Covid mellett az egyes ágazatokban egyébként is meglévő, vagy közvetett módon, a vírus miatt továbbgyűrűző kedvezőtlen kilátások – magyarázza Máriás Attila, a BDO Legal vezető munkaügyi tanácsadója. – A tavasszal felhalmozott tapasztalatok ismeretében a vállalatok, ha tehetik, szigorú védelmi szabályok mellett (kötelező maszk, kézfertőtlenítés, plexi védőpajzsok, más szervezési intézkedések, stb.) igyekeznek folyamatosan fenntartani a működést. A piaci környezet azonban kikényszerítheti a leállást, és erre a cégek egy része már előre, a szabadságok szigorúbb ütemezésével is próbál felkészülni.”

A szakértő szerint a jelenlegi bizonytalan helyzetben könnyen előfordulhat, hogy pusztán a szabadságkeret kezelésével a felmerülő problémák nem megoldhatóak. A cégek pontosan erre való tekintettel korábban 24 hónapos munkaidőkeret bevezetése mellett döntöttek.

A veszélyhelyzet ideje alatt elrendelt – a Munka törvénykönyve által biztosítottnál – hosszabb tartamú munkaidőkeretről egyoldalúan dönthettek a cégek, de aki ezzel a lehetőséggel az első hullámban nem élt, az „lemaradt”.

Jelenleg ugyanis csak az új munkahelyteremtő beruházások esetén lehet egyoldalúan elrendelni 24 hónapos munkaidőkeretet, a kijelölt Békés Megyei Kormányhivatal engedélye alapján.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.
2026. 02. 06., 17:25
Az országban működő nyolc regionális békéltető testület 2025-ben összesen 11 574 fogyasztói jogvitát zárt le sikeresen, 704-gyel többet, mint az előző évben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált békéltető testületek ingyenesen vehetők igénybe, és az ország egész területén elérhető vitarendezési fórumok a fogyasztók és a vállalkozások között.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS