Új rekord Kína EV-piacán: 10 millió legyártott egység, Google Trends-csúccsal

Új rekord Kína EV-piacán: 10 millió legyártott egység, Google Trends-csúccsal
Gábor János  |  2024. 11. 25., 15:25

Kína elektromos jármű ipara idén minden eddiginél nagyobb figyelmet kapott: a „China EV” keresések új csúcsot értek el a Google Trendsen, miközben az ország éves EV-gyártása átlépte a 10 milliós határt.

Ez a mérföldkő nemcsak az iparág technológiai sikerét, hanem a globális EV-piac iránti növekvő érdeklődést is tükrözi, bár a háttérben más trendek is kirajzolódnak – jegyzi meg a South China Morning Post. A portál által elemzett Google Trends adatok szerint az elektromos járművek iránti keresések egy évtizede folyamatosan növekednek, míg a „global warming” kifejezés népszerűsége az idei évben 20 éves mélypontra süllyedt. Paul Harris, a hongkongi Oktatási Egyetem globális és környezeti tanulmányok professzora szerint ez részben a klímaváltozás politikai megosztottságának köszönhető.

„A ’globális felmelegedés’ kifejezést egyre inkább felváltotta a ’klímaváltozás’, de ez sem hozott jelentős áttörést az elfogadás terén” – mutatott rá a tudós.

Az Egyesült Államokban például a megújuló energiaforrások támogatását gyakran a munkahelyteremtés előnyeivel próbálják népszerűsíteni, mivel ez politikailag kevésbé megosztó, mint az egészségügyi vagy környezeti érvek.

Kína: az EV-piac globális vezetője, DE szénnel terhelt energiaforrásokkal

Miközben Kína élen jár a nap- és szélenergia területén, az ország továbbra is jelentős mértékben támaszkodik a szénre: új szénerőműveket engedélyez, és rekordszinten termeli ezt a fosszilis energiahordozót. Ez részben az energiaellátás diverzifikálására és az önellátás elérésére irányuló stratégiájának része. Az EU és az USA aggódik is Kína EV-piacának túltermelése miatt, és védővámokat vetett ki a kínai elektromos járművekre, valamint a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó termékekre, ami tovább fokozza a kereskedelmi feszültségeket.

Harris szerint a fosszilis tüzelőanyagoktól való elmozdulás hosszú távon elkerülhetetlen, de a klímaváltozás elleni globális erőfeszítések tempója továbbra is aggasztóan lassú. A nemzetközi éghajlat-politika egyik fő célja a felmelegedés két Celsius-fok alatti korlátozása, ám 2023-ban valószínűleg először haladta meg az éves átlaghőmérséklet az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 fokos növekedést.

Az eddigi klímapolitikai törekvéseket tehát nyugodtan kudarcként lehet elkönyvelni, mivel nemhogy a csökkenés, még a középhőmérséklet stagnálása sem jött össze, és a világot egyre jobban szorítja a 2050-es határidő, amiről nagyon nem kellene lemondani.

Bár a kétfokos cél eléréséhez szükséges technológiai és gazdasági feltételek megvannak, Harris szerint a jelenlegi geopolitikai helyzetben szinte lehetetlen előrelépést elérni. A technológia iránti érdeklődés növekedése, ahogy a „China EV” trend is azt mutatja, hogy talán új irányokat kell nyitni a fenntarthatóság felé vezető úton – hátha a politikai akarat is leköveti a lendületet, ami a Google Trends mutatta eredmények jeleznek: a világ társadalma nagyon is akarja a változást, és egyre jobban ragaszkodnak olyan technológiákhoz, amelyek megmenthetik a világot a teljes klímakatasztrófától.

A címlapkép illusztráció. Forrás: usertmk – Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS