Áttörés: 1000 kilométerre nőhet az elektromos autók hatótávja

Áttörés: 1000 kilométerre nőhet az elektromos autók hatótávja
2024. 02. 09., 11:10

Olyan összetételű EV-akkumulátort sikerült építeni, ami a napjainkban forgalomban lévő cellákhoz képest egy csapásra akár másfél-kétszeresére növelheti a hatótávot. Gyártásra kész megoldást tettek le az asztalra a tudósok.

A dél-koreai Pohang Technológiai és Tudományegyetem (POSTECH) kémiai tanszékének kutatócsoportja áttörést ért el egy új, gél és a lítium-ion EV-akkumulátor technológiával: egy feltöltéssel elérhető akár az ezer kilométeres hatótáv is. Ezzel egy mai átlagos elektromos autó teljesítményének másfél-kétszeresére képes megoldás alapjait tették le.

A tudósok szilícium-alapú anyagokkal és gél-elektrolitokkal jutottak közelebb az álomhatárhoz. Mivel a jelenlegi, nagyobb teljesítményű elektromos járművek jellemzően 700 kilométer körüli hatótávolságot kínálnak, az 1000 kilométeres akkumulátor óriási ugrást és lehetőséget jelent a fenntartható közlekedés elérésében. A POSTECH csapatát vezető Soojin Park professzor, illetve Minjun Je és Dr. Hye Bin Son doktorandusz átfogó tanulmányban vezette le, mekkorát változhat a tárolókapacitás, csupán azzal, hogy új anyagokat alkalmaznak.

A szilícium régóta ismert a nagy tárolókapacitásáról, ami ígéretes jelöltté teszi az elektromos járművek akkumulátorai számára. A töltés során benne végbemenő tágulás és kisütés, valamint az ebből eredő összehúzódásra való hajlam ugyanakkor csökkenti a hatékonyságát. Bár erre a nanoméretű szilíciumrészecskék némi enyhülést kínálnak, ezek előállítása továbbra is bonyolult és költséges folyamat. A mikroméretű szilíciumrészecskék alkalmazása persze olcsóbb és praktikusabb megoldás, de tovább súlyosbítják a tágulás problémáját az akkumulátor működése során.

A POSTECH egy újszerű, gél-polimer elektrolitokat tartalmazó megközelítést dolgozott ki ezeknek a kihívásoknak a leküzdésére. A hagyományos folyékony elektrolitokkal ellentétben a gél-elektrolitok szilárd vagy gélállapotú természetüknek köszönhetően nagyobb stabilitást biztosítanak. Azáltal, hogy elektronsugárral kovalens kötéseket alakítottak ki a mikroszilícium-részecskék és a gél-elektrolitok között, a tudósok eloszlatták a térfogattágulás okozta belső feszültséget, így javították a szerkezeti stabilitást.

Az innovatív ötlet eredménye több, mint figyelemre méltó: stabilabb akkumulátorteljesítményt produkál, még a hagyományosnál százszor nagyobb mikroszilícium-részecskékkel együtt is, ráadásul a szilícium-gél elektrolit rendszer a hagyományos akkumulátorokhoz hasonló ionvezetőképességet mutat, miközben figyelemre méltó, 40 százalékos energiasűrűség-növekedés jön létre. Ez jelentős előrelépést jelent az akkumulátortechnológiában, és azonnali alkalmazásra kész gyakorlati megoldást kínál.

A Koreai Nemzeti Kutatási Alapítvány Független Kutatói Programjának támogatásával a csapat munkája megalapozza a megnövelt hatótávolságú és jobb hatékonyságú elektromos járművek következő generációját. Mivel az autóipar egyre inkább a fenntarthatóság felé halad, az olyan innovációk, mint amilyet a POSTECH megvalósított, fontos szerepet játszhatnak az elektromos járművek elterjedésének előmozdításában és a közlekedés jövőjének alakításában.

Gábor János

A főoldali kép illusztráció. Fotó: rmi.org

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS