Sűrű ködben vagy füstben és koromsötét éjszakában is tűpontos autóvezetést biztosíthat egy amerikai kutatók által frissen kidolgozott technológia. A mesterséges intelligencia alapú, hőképpel támogatott észlelés és távolságmérés, azaz HADAR rendszer teljesen új kamerás képalkotó megoldás, járművekhez és robotokhoz.
A HADAR létrehozásához a Purdue Egyetem és a Los Alamos Nemzeti Laboratórium tudósai egyesítették az erőiket. A Nature-ben publikált tanulmány olyan, teljesen új képalkotó rendszert ír le, ami a hőjelek mesterséges intelligencia általi értelmezésén alapul, és hamarosan lehetővé teheti, hogy a járművek vagy robotok rendkívül rossz látási körülmények között is pontosan navigálják a sofőrjüket, kezelőjüket, esetleg saját magukat.
Ilyesmit eddig csak a filmekben láttunk, de most valósággá válhat, és már nem csak idegen lények, vagy titkosügynökök high-tech cuccai tehetik lehetővé a hőkamerás képalkotást sötét környezetben, hanem a saját személyautónk is. Persze a valóságban ez a technológia nem egészen úgy működik, mint a moziban, hiszen a hősugárzás részecskéi szétszóródnak, ergo: a hőlátás alapjáraton túl bonyolult és zavaros ahhoz, hogy a vezetésben hasznát vegyük. Ebben a káoszban viszont rendet tehet a mesterséges intelligencia.
A tudósok gépi tanulási algoritmusokat használtak, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható infravörös kamerák információiból levezessék a tárgyak és a környezetek fizikai tulajdonságait. A mesterséges intelligencia segítségével a HADAR képes úrrá lenni az optikai zűrzavaron, hogy hatékonyan érzékelje objektumok hőmérsékletét, anyagösszetételét, valamint a hősugárzásuk mintázatát, akár olyan vizuális akadályoktól függetlenül, mint a sötétség, a köd és a füst.
A végeredmény hihetetlenül részletes, tiszta kép, akár vaksötétben is.
„Az aktív eszközeink, mint a szonár, a radar vagy a LiDAR, jeleket bocsátanak ki, és a visszaverődést érzékelve következtetnek bármilyen tárgy jelenlétére és távolságára. Ez a kamera látásán kívül további információkat ad a szituációról, különösen akkor, ha a környezeti megvilágítás gyenge. A HADAR viszont alapvetően más, láthatatlan infravörös sugárzást használ, hogy az éjszakai jelenetet olyan tisztasággal rekonstruálja, mintha nappal lenne” - magyarázta Zubin Jacob, a Purdue egyetem villamos- és számítástechnika professzora, a tanulmány társszerzője.
A kutatók azt remélik, hogy az új technológiájukkal önvezető járműveket, autonóm robotokat, sőt, akár érintésmentes biztonsági szűréseket is működtethetnek sötétben vagy más, rossz látási körülmények között. Elképzelhető, hogy a HADAR-ral felszerelt robotok képesek lesznek behatolni égő házakba, hogy a füst ellenére túlélőkre leljenek.
„Hogy őszinte legyek, félek a sötétben. De ki nem? – jegyezte meg Jacob. Nagyszerű tudni, hogy a termikus fotonok a nappali fényhez hasonlóan élénk információt hordoznak az éjszakai órákban is. Egy nap olyan gépi észlelésünk lesz a HADAR segítségével, ami annyira pontos, hogy számára nem lesz különbség éjszaka és nappal között.”
A HADAR nagyon ígéretes fejlesztés, de egyelőre túl drága ahhoz, hogy hétköznapi alkalmazásokba költözhessen – vallották be a kutatók, akik a kutatás folytatásában azt tervezik, hogy a mindent megtesznek a költségek leszorítása érdekében.
Gábor János
A főoldali kép illusztráció! Fotó: Fraunhofer IMS
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.
