Már a Lajta sajt is uniós oltalom alatt áll

2023. 10. 13., 18:23

Az Európai Bizottság újabb magyar sajt elnevezését jegyezte be, ezzel 86-ra emelkedett az uniós oltalom alatt álló magyar földrajzi árujelzők száma, így már 33 élelmiszer, 38 bor és 15 pálinka elnevezése védett az EU területén.

A Lajta sajt nevét a Lajta folyóról kapta, amely Győr-Moson-Sopron vármegyében, Mosonmagyaróvárnál ömlik a Mosoni-Dunába. Ezen a földrajzi területen a 20. század első felében szerencsésen találkozott a magas színvonalú tejtermelés a kiváló szellemi tudásbázissal, ennek köszönhetjük az 1930-as években kidolgozott egyedi gyártástechnológiáját.

A Lajta sajt minősége szempontjából meghatározó művelet a sajt földrajzi területen történő, speciális szaktudást igénylő érlelése. A magas páratartalom és a kizárólag fenyőfából készített deszkákon történő, 2 hétig tartó érlelés garantálja a „rúzsflóra” kifejlődését a friss sajtokon.

A Lajta sajt 2011 óta viseli a HÍR védjegyet. A földrajzi árujelző oltalom a jogi védelmen túl növeli a termék megkülönböztethetőségét a kereskedelemben, valamint segíti a fogyasztót a vásárlási döntés meghozatalában, az előállítót pedig terméke népszerűsítésében.

A földrajzi árujelzős agrártermékekről további információ érhető el a www.gi.kormany.hu honlapon. (AM Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-15 23:15:00
Az üzletenként egymillió forintos támogatást konyhatechnológiai és a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök, készletek beszerzésére fordíthatják, de felhasználhatják energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre, vagy nagyobb beruházásokhoz is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS