Az első negyedévi 0,7 százalékos növekedés után 2024. április–júniusban az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye – a statisztikai hivatal közzétette a második negyedévi részletes GDP-adatsort.
A második negyedévben az ipar teljesítménye 2,4, azon belül a feldolgozóiparé 3,7 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása és a közúti jármű gyártása járult hozzá a csökkenéshez, és az élelmiszeripar fékezte leginkább az ipar visszaesését. Az építőipar hozzáadott értéke 6,2 százalékkal meghaladta, a mezőgazdaságé (az aszály következtében) 5,2 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,4 százalékkal nőtt. A legnagyobb növekedés (7,2 százalék) a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ágban következett be. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások hozzáadott értéke 6,9, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 4,7, az információ és kommunkációé 3,3 százalékkal nőtt. A szállítás, raktározás hozzáadott értéke 3,2, az oktatásé 3,0, a pénzügyi, biztosítási tevékenységé és az ingatlanügyleteké egyaránt 2,8, a kereskedelemé 2,0 százalékkal növekedett. A közigazgatás teljesítménye 0,2, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységé 0,4 százalékkal mérséklődött.
A bruttó hazai termék 2024. II. negyedévi 1,5 százalékos növekedéséhez pozitívan járultak hozzá a szolgáltatások (1,4 százalékponttal), a termékadók és -támogatások egyenlege (0,4 százalékponttal), valamint az építőipar (0,3 százalékponttal). A mezőgazdaság teljesítménye 0,2, az iparé 0,5 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét. A szolgáltatásokon belül leginkább (0,3 százalékponttal) az ingatlanügyletek járultak hozzá a GDP növekedéséhez.
A háztartások tényleges fogyasztása 4,0 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,2 százalékkal nőtt. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,1 százalékkal nagyobb lett. A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban emelkedett: a tartós termékek esetében 9,1, a féltartósok esetében 2,0, a nem tartósok esetében 4,3, a szolgáltatások esetében 3,6 százalékkal.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,4 százalékkal nőtt, a közösségi fogyasztásé 3,9 százalékkal csökkent. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 2,5 százalékkal bővült. Mindezen folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 2,7 százalékkal nőtt.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás a II. negyedévben 15,4 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezés-beruházásoké csökkent, utóbbié jelentős mértékben. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban és a szállítás, raktározás esetében az átlagnál nagyobb mértékben visszaesett, az ingatlanügyletek esetében bővült a fejlesztések volumene.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 1640 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az import volumene nagyobb mértékben (3,2 százalék) csökkent, mint az exporté (1,8 százalék). A külkereskedelem 80 százalékát kitevő áruforgalomban a behozatal 4,9, a kivitel 3,3 százalékkal kisebb lett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 4,6, importja ennél nagyobb mértékben, 6,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A bruttó hazai termék 2024. II. negyedévi, 1,5 százalékos növekedéséhez a végső fogyasztás 1,9 százalékponttal járult hozzá, miközben a bruttó felhalmozás 1,4 százalékponttal lassította. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 1,0 százalékponttal bővítette a gazdasági teljesítményt.
KSH
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.