A korán jött tavasznak köszönhetően az idén minden eddiginél korábban indulhat a szüret a hazai almaültetvényeken. Magyarország legnagyobb termesztőkörzetének számító Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében néhány feldolgozóüzem már megkezdte a léalma felvásárlását. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) becslése szerint az idén az átlagosnál gyengébb termés várható, a belföldi étkezési és feldolgozóipari igényeket nem tudja teljes mértékben fedezni a leszüretelt mennyiség.
Nem tett jót az aszály a hazai almaültetvényeknek: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) becslése szerint az idén hozzávetőlegesen 150 ezer tonnával kevesebb almát takaríthatnak be a hazai ültetvényeken, mint tavaly. Az étkezési minőségű alma mennyisége a várakozások szerint 90–100 ezer tonna körül alakul majd, míg 220–240 ezer tonna lesz az ipari alma, jóllehet 110 ezer tonnára tehető a hazai étkezési alma piac, és 400 ezer tonna a feldolgozóipari kapacitás. Az aszály és a hőség miatt a gyümölcsméretek növekedése elmarad a szokásostól, így – főleg az eleve kisgyümölcsű fajtáknál – várhatóan kisebb lesz a gyümölcsméret, amit az étkezési alma piacnak idén tolerálnia kell.
Az előzetes várakozások szerint az előző évhez képest gyengébb lesz a termés, mindössze 330 ezer tonnát valószínűsítenek a szakemberek, a ténylegesen betakarítható mennyiséget azonban a szüreti időszak időjárása még – akár jelentősen – befolyásolhatja. Jó esetben a 350 ezer tonnát is meghaladhatja a termés, míg a legrosszabb forgatókönyv esetén a 300 ezer tonnát sem éri majd el a tényleges termésmennyiség.
Az idei gyengébb termés hátterében több tényező áll: 2023-ban viszonylag jó termést szüretelhettek az ültetvényeken, a fák leterheltebbek voltak, ami a gyengébb kondíciójú ültetvényekben idén egy eleve gyengébb virágzásban és termésben ütött vissza. Ezen kívül további, jelentős terméskiesést okozott az is, hogy ebben az évben az időjárási károk szinte minden válfajával szembe kellett nézniük a gazdáknak. A szélsőséges csapadékeloszlás, a korán jött tavasz, majd a hirtelen lehűlés után a nyári száraz, hosszan tartó kánikula okozott gondokat.
Hazánkban 20 564 hektáron folyik almatermelés. Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala vármegyékben is termelnek almát az országban, a legfontosabb termesztőkörzetünk azonban továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, ahol összesen 15 136 hektár almaültetvény található. A vármegyében az étkezési alma termesztése mellett az ipari alma még jelentősebb arányban van jelen. Az idén szokatlanul korán kezdődött a szezon, lényegében mindegyik feldolgozóüzemben elkezdődött a léalma felvásárlása, a korai tavasz miatt ugyanis korábban érik be a gyümölcs. A legidősebb termelők és szakemberek sem emlékeznek olyan évre, amikor augusztus elején elkezdődhetett volna a szüret. A sokak által ismert és kedvelt Jonathán fajta is jóval korábban érik majd, így október helyett már szeptember elején elindulhat a szüret.
A léalma esetében az árak a korábbinál kedvezőbben alakulhatnak: jelenleg 75–80 forint/kg a léalma nettó felvásárlási ára, ami a tavalyi ár közel duplája. Az étkezési alma esetében is 25–35 százalékos termelőiár-növekedés várható.
Az egész EU-ban gyengébb a termés az átlagosnál: 11,5 millió tonna helyett 10,2 millió tonna várható. Az EU termelésének majdnem harmadát a lengyel alma adja, idén azonban akár másfél millió tonna termés is hiányozhat (3,2 millió tonnát várnak a 4,5 millió tonna helyett), ami minden bizonnyal a felvásárlási árakban is megmutatkozik majd. Ráadásul a világ ivólé szükségletét legnagyobb részben biztosító narancs ültetvények is komoly növényegészségügyi gondokkal küzdenek, narancsból is jelentős a kiesés, ami szintén javítja az azt pótló almasűrítmény, illetve léalma iránti piaci keresletet.
Az itthon megtermelt alma jelentős része a hazai piacra kerül. Az ipari alma többségét a léüzemek dolgozzák fel, míg az étkezési minőségű gyümölcsökkel a boltokban és a piacokon találkozhatnak a vásárlók.
Napjainkban még mindig az Idared a meghatározó fajta Magyarországon. Ennek a fajtának a termesztése, termésbiztonsága talán a legmegfelelőbb a mi éghajlati adottságaink között, jól tárolható, a termés nagysága, színezettsége miatt közkedvelt. A fajtaválaszték azonban így is igencsak széles, a Jonagold és az Idared mellett a Gala, a Golden Delicious, a Red Delicious alakkör is nagyon kedvelt, de folyamatosan növekszik az újabb választékbővítő fajták köre. Az új fajták termesztése azonban új technológiákat és új területeket is igényel, sok korábbi ültetvény felújításra szorul.
A beruházások megvalósítását ösztönözhetik az új európai uniós pályázatok. A KAP Stratégiai Terv keretében meghirdetett kertészeti ültetvénytelepítési pályázat mintegy 25 milliárd forintot meghaladó támogatási összeget biztosít az ágazatnak, míg a hűtőházak, üvegházak, fólia borítású növényházak, burgonyatárolók létesítésére további 50 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre – emlékeztet a NAK és a FruitVeB közleménye.
A gyártás után a kutatás-fejlesztésben és az üzleti szolgáltatások területén is számít Magyarországra az indiai Motherson, amely csaknem százmillió euró értékű beruházássorozattal bővíti tevékenységét.
A friss rendszerterhelési csúcs több mint 500 MW-tal haladta meg a 2025-ben regisztrált rekordigényt.
