A hazai autógyártás fellendülése maradandó nyomot hagyott Kelet-Magyarország ingatlanpiacán, ahol a Duna House értékesítési adatai alapján a legdrágább vármegyeszékhelyek között kivétel nélkül mindegyik egyben autóipari fellegvárnak is tekinthető. A lista élén a BMW gyárának otthont adó Debrecen áll, 712 ezer forintos négyzetméterárral, a második Szeged, a BYD márka kiszemeltje, ahol 645 ezer forint/m2-re rúg az átlag, míg a sort a legrégebb óta termelő üzem, a Mercedes városa, Kecskemét zárta, ahol 525 ezer forintot kóstál 2024-ben egy négyzetméter.
A Nyugat-Magyarország három legdrágább vármegyeszékhelyét ismertető elemzést követően a Duna House szakértői ezúttal az ország keleti felét vették górcső alá, ahol a KSH legfrissebb adatai szerint a magyar népesség legnagyobb része, 38 százaléka él. Az itt elhelyezkedő kilenc vármegye legnépesebb városa Debrecen, közel 194 ezer lakossal, a vármegyék központjait tekintve a második a híres egyetemváros, Szeged, amely 156 ezer lakosnak ad otthont, míg Miskolc közel 149 ezer fővel zárja a dobogósok sorát.
Másként alakul azonban a sorrend, ha nem a lakosság számát, hanem a kilenc vármegye központjában zárult ingatlaneladásokat vizsgáljuk. „Az ingatlanpiaci szempontból aktív, 2022-es évtől egészen 2024 augusztusáig elemezve az értékesítési adatokat kijelenthető, hogy a keleti vármegyéket illetően a rangsor két éve változatlan: Debrecen, Szeged és Kecskemét a három legdrágább vármegyeszékhely a keleti országrészben – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. – Ahogy nyugaton, úgy keleten is keresettek a nagyvárosok körüli agglomerációs települések, az országrészben található összes vármegyeszékhely veszített népességéből a 2011-es adatokhoz mérten. A négyzetméterárakban csúcstartó, három legköltségesebb város népességének változása 3-5,5 százalék közé tehető, míg Eger, Salgótarján vagy Miskolc 12 százalék felett vesztett lakosságából.”
A vizsgált vármegyeszékhelyek között a legcsekélyebb, 3 százalékos népességcsökkenést Kecskeméten mérte a KSH, ahol a környéken élők számára számos munkalehetőséget teremtő Mercedes gyárban 2012-ben kezdődött meg a termelés. Bács-Kiskun vármegye székhelyén a 2022-es adatokhoz hasonlítva 20 százalékos áremelkedést mutatnak a Duna House értékesítési adatai. Így az idei évben, csakúgy, mint az elmúlt két évben a harmadik legdrágább kelet-magyarországi vármegyeszékhely 525 ezer forintos négyzetméterárral Kecskemét lett, ahol ingatlanvásárlásra átlagosan 41 millió forint feletti összeget költöttek a vevők, az átlagos ingatlanméret pedig 78 négyzetméter volt.
A kecskemétinél 7 százalékponttal mérsékeltebb, 13 százalékos növekedést mutatnak 2022-höz mérten Szeged ingatlanárai is, ahol a 2023 év végén bejelentett, BYD autógyár létesítésének híre bolygatta meg az ingatlanpiacot. Idén 645 ezer forintos átlagos négyzetméterárral kalkulálhatnak a Csongrád-Csanád vármegyeszékhelyen ingatlant vásárlók, ami a listán így a második helyre pozícionálta a települést. A napfény városában az otthonteremtés ára átlagosan 36,7 millió forint körül alakul az élhető, 57 négyzetméteres lakások és házak tekintetében 2024-ben.
A lista élén álló debreceni ingatlanpiacon – amelyre szintén hatással van a hazai autógyártás fellendülése – mindössze 8 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak a 2022-ben mért átlaghoz képest. „Debrecenben az albérleti díjak már most a fővárosival vetekednek, az adásvételek során pedig átlagosan 712 ezer forintot kóstál egy négyzetméter, a BMW tervei szerint 2025-ben indulhat el a termelés. A gyár beindulása még tovább növelheti majd mind az eladó, mind a kiadó lakások iránti keresletet” – prognosztizálja Benedikt Károly. Az idén Debrecenben vásárolt ingatlanok átlagos alapterülete 69 négyzetméter, az átlagos vételár pedig megközelítette 49 millió forintot.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.