A hazai autógyártás fellendülése maradandó nyomot hagyott Kelet-Magyarország ingatlanpiacán, ahol a Duna House értékesítési adatai alapján a legdrágább vármegyeszékhelyek között kivétel nélkül mindegyik egyben autóipari fellegvárnak is tekinthető. A lista élén a BMW gyárának otthont adó Debrecen áll, 712 ezer forintos négyzetméterárral, a második Szeged, a BYD márka kiszemeltje, ahol 645 ezer forint/m2-re rúg az átlag, míg a sort a legrégebb óta termelő üzem, a Mercedes városa, Kecskemét zárta, ahol 525 ezer forintot kóstál 2024-ben egy négyzetméter.
A Nyugat-Magyarország három legdrágább vármegyeszékhelyét ismertető elemzést követően a Duna House szakértői ezúttal az ország keleti felét vették górcső alá, ahol a KSH legfrissebb adatai szerint a magyar népesség legnagyobb része, 38 százaléka él. Az itt elhelyezkedő kilenc vármegye legnépesebb városa Debrecen, közel 194 ezer lakossal, a vármegyék központjait tekintve a második a híres egyetemváros, Szeged, amely 156 ezer lakosnak ad otthont, míg Miskolc közel 149 ezer fővel zárja a dobogósok sorát.
Másként alakul azonban a sorrend, ha nem a lakosság számát, hanem a kilenc vármegye központjában zárult ingatlaneladásokat vizsgáljuk. „Az ingatlanpiaci szempontból aktív, 2022-es évtől egészen 2024 augusztusáig elemezve az értékesítési adatokat kijelenthető, hogy a keleti vármegyéket illetően a rangsor két éve változatlan: Debrecen, Szeged és Kecskemét a három legdrágább vármegyeszékhely a keleti országrészben – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. – Ahogy nyugaton, úgy keleten is keresettek a nagyvárosok körüli agglomerációs települések, az országrészben található összes vármegyeszékhely veszített népességéből a 2011-es adatokhoz mérten. A négyzetméterárakban csúcstartó, három legköltségesebb város népességének változása 3-5,5 százalék közé tehető, míg Eger, Salgótarján vagy Miskolc 12 százalék felett vesztett lakosságából.”
A vizsgált vármegyeszékhelyek között a legcsekélyebb, 3 százalékos népességcsökkenést Kecskeméten mérte a KSH, ahol a környéken élők számára számos munkalehetőséget teremtő Mercedes gyárban 2012-ben kezdődött meg a termelés. Bács-Kiskun vármegye székhelyén a 2022-es adatokhoz hasonlítva 20 százalékos áremelkedést mutatnak a Duna House értékesítési adatai. Így az idei évben, csakúgy, mint az elmúlt két évben a harmadik legdrágább kelet-magyarországi vármegyeszékhely 525 ezer forintos négyzetméterárral Kecskemét lett, ahol ingatlanvásárlásra átlagosan 41 millió forint feletti összeget költöttek a vevők, az átlagos ingatlanméret pedig 78 négyzetméter volt.
A kecskemétinél 7 százalékponttal mérsékeltebb, 13 százalékos növekedést mutatnak 2022-höz mérten Szeged ingatlanárai is, ahol a 2023 év végén bejelentett, BYD autógyár létesítésének híre bolygatta meg az ingatlanpiacot. Idén 645 ezer forintos átlagos négyzetméterárral kalkulálhatnak a Csongrád-Csanád vármegyeszékhelyen ingatlant vásárlók, ami a listán így a második helyre pozícionálta a települést. A napfény városában az otthonteremtés ára átlagosan 36,7 millió forint körül alakul az élhető, 57 négyzetméteres lakások és házak tekintetében 2024-ben.
A lista élén álló debreceni ingatlanpiacon – amelyre szintén hatással van a hazai autógyártás fellendülése – mindössze 8 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak a 2022-ben mért átlaghoz képest. „Debrecenben az albérleti díjak már most a fővárosival vetekednek, az adásvételek során pedig átlagosan 712 ezer forintot kóstál egy négyzetméter, a BMW tervei szerint 2025-ben indulhat el a termelés. A gyár beindulása még tovább növelheti majd mind az eladó, mind a kiadó lakások iránti keresletet” – prognosztizálja Benedikt Károly. Az idén Debrecenben vásárolt ingatlanok átlagos alapterülete 69 négyzetméter, az átlagos vételár pedig megközelítette 49 millió forintot.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.