HMKÁ-előírások: jelentős könnyítés 2025-től

2024. 08. 22., 20:22

2025-től a nem termelő területek kijelölési kötelezettsége – így a parlagé is – megszűnik, csak néhány kisebb korlátozás marad fenn – hívta fel a figyelmet az agrárminisztérium, amely a vetésváltásra és terménydiverzifikációra, valamint a parlagra vonatkozó legfontosabb szabályokat egy letölthető tájékoztatóban is összefoglalta.

A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) 7. előírás szerint a vetésváltási kötelezettség 2024-től terménydiverzifikációval is teljesíthető, ami 2025-ben is érvényben marad – olvasható az Agrárminisztérium közleményében.

A másik jelentős könnyítés a parlagoltatási kötelezettséget érinti. 2024-ben a HMKÁ 8. előírás, azaz nem termelő tájképi elem és -terület minimális arányának fenntartása tekintetében derogációval élt Magyarország, ezért elegendő, ha a termelő a mezőgazdasági üzem szántóterületének legalább 4 százalékán nem termelő tájképi elemeket alkalmaz, beleértve a parlagon hagyott területet, a nitrogénmegkötő növények és az ökológiai jelentőségű másodvetés alkalmazását. Ezek kombinálhatók, amennyiben lefedik a szántóterület legalább 4 százalékát. 2024-ben a parlagoltatás nem kötelező, de ha a gazdálkodó mégis úgy dönt, akkor csak talajtakarással rendelkező parlag fogadható el, illetve idén – az egységes kérelem benyújtásáig megtörtént – szárzúzással, talajtakarásos parlagként elfogadhatóak egyéb növénytakarók is.

2025-től a gazdatüntetések által elért KAP egyszerűsítési csomagnak köszönhetően a HMKÁ8-as előírás – azaz a nem termelő tájképi elem, így a parlag fenntartására vonatkozó szabályok – jelentős változása várható. Megszűnik a gazdáknak a nem termelő területek kijelölési kötelezettsége – így a parlagé is –, ám előírás marad a védett tájképi elemek megőrzése, illetve a költési és fiókanevelési időszakban a nem mezőgazdasági termelési célú sövények és fák kivágásának, metszésének és egyéb csonkításának tilalma is fennáll. A jövő évtől a nem termelő elemek kijelölésének gyakorlata az Agro-ökológiai Program önkéntes vállalásai között folytatódik majd.

Az Agárminisztérium szakmai tájékoztató anyaga a könnyítésekről innen tölthető le.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 09:25:00
Április 1-jén hatályba lépett az e-pénztárgépekről szóló rendelet, amely véget vethet a papírnyugták korszakának. Most a fejlesztőké a főszerep, idén júliustól pedig már üzembe is helyezhetők – a NAV által engedélyezett – e-pénztárgépek. A kisvállalkozásoknak érdemes megfontolni az átállást a nyugtatömbről, mert az e-pénztárgép a papírmentes nyugtaadás mellett kisebb adminisztrációt, egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az eladóknak és a vásárlóknak egyaránt – írják a NAV szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS