A búza 5,6, a repce 3,3 tonnás hozama az utóbbi mintegy száz év második, míg a kukorica 8,2 tonna hektáronkénti termésátlaga a negyedik legmagasabb értéke volt – derül ki a statisztikai hivatal „Főbb növénykultúrák terméseredményei, 2023” című kiadványából.
2023-ban jó volt a gabonatermés a 2022-es évszázados aszályt követően. A hazai mezőgazdaság az elmúlt években egyre inkább a növénytermesztés irányába tolódott el, ezért ez a kedvező terméseredmény az ágazat teljesítményére is pozitívan hatott. Többször és nagyobb mennyiségű csapadék hullott a növények vegetációs időszakában, azonban előfordultak lokális szélsőségek is. A növénykultúrák fejlődését nem gátolták hosszan tartó forró időszakok, valamint az elmúlt években növekvő öntözhető és öntözött területek szintén hozzájárultak a magasabb hozamok eléréséhez.
– 2023-ban 14,9 millió tonna gabona termett, ami 5,9 millió tonnával több az egy évvel korábbinál.
– A több mint 2,4 millió hektáros betakarított terület 140 ezer hektárral nagyobb a 2022. évinél.
– Az 5,9 millió tonnás búzatermés a megelőző évinél harmadával több.
– A kukorica betakarított területe a 2022. évinél 6,0 százalékkal kisebb volt, ugyanakkor a betakarított mennyiség több mint duplájára (+125 százalék) nőtt.
2023-ban a búza részesedése a teljes gabonatermésből a 2022. évi 48 százalékról 40 százalékra csökkent, míg a kukoricáé 31 százalékról 42 százalékra nőtt. A kalászosok közül az árpa a második legjelentősebb növény, amelynek betakarított területe – fél évszázados rekorddal – 412 ezer hektárra emelkedett. Az egy évvel korábbinál 25 százalékkal nagyobb területről 42 százalékkal több, közel 2,3 millió tonna termést takarítottak be. Ennek ellenére a gabonatermésből való aránya a 2022. évi 18 százalékról 15 százalékra csökkent. 5,5 tonnás átlaghozama 14 százalékkal haladta meg a megelőző évit.
2023-ban a búza betakarított területe 75 ezer hektárral közel 1,1 millió hektárra növekedett. Az egy évvel korábbinál 7,6 százalékkal nagyobb betakarított területen 5,9 millió tonna búza termett, ami a 2022. évinél 36, a megelőző öt év átlagánál 17 százalékkal volt több. A 2023. évi 5,6 tonnás hektáronkénti termésátlag közel 27 százalékkal haladta meg a 2022. évit.
A legtöbb búzát Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében termelték. Előbbi az országban megtermett mennyiségből 9,9, utóbbi 9,6 százalékkal részesedett. A legmagasabb hektáronkénti terméshozamot Vas (6,7 tonna), Borsod-Abaúj-Zemplén (6,4 tonna) és Nógrád (6,3 tonna) vármegyékben érték el.
A legkisebb termésátlagok három dél-alföldi vármegyét, Csongrád-Csanádot (4,8 tonna/hektár), illetve Bács-Kiskunt és Békést (egyaránt 5,2 tonna/hektár) jellemezték.
2023-ban a termelők többsége a megelőző évben eladhatatlanná vált mennyiségek miatt nem tárolta be a búzáját, hanem már közvetlenül az aratás után értékesítette. 2023 első 11 hónapjában 50 százalékkal több búzát vásároltak fel a termelőktől, mint 2022 azonos időszakában. A továbbra is fennálló nagy kínálat hatására a felvásárlási ár az egy évvel korábbinál 39 százalékkal alacsonyabb, 78 forint volt kilogrammonként. A főbb növények felvásárlási árának közel másfél éve tartó folyamatos csökkenését jellemzően az Ukrajnából behozott gabonamennyiségből fakadó készletek magas szintje is meghatározta.
2023-ban a kukorica betakarított területe az előző évitől is elmaradva, 768 ezer hektárra csökkent.
A kukoricatermesztésben a 2022. évi jelentős aszály okozta terméskiesés a termelési kedv csökkenését és újabb 6,0 százalékos területveszteséget vont maga után, aminek következményeként a gazdálkodók nagyobb területen vetették a biztonságot adó kalászosokat és napraforgót. 2023-ban a szokásosnál nagyobb mennyiségben lehullott csapadék pozitív hatásaként a termelők 6,3 millió tonna termést takarítottak be, ami 2022-höz képest 125 százalékkal növekedett, ugyanakkor a megelőző öt év átlagát nézve 7,5 százalékkal csökkent. A 8,2 tonnás termésátlag a 2022. évinél 140, a megelőző öt év átlagánál 16 százalékkal nőtt.
2023 első 11 hónapjában közel 24 százalékkal több kukoricát vásároltak fel a termelőktől, mint 2022 azonos időszakában, kilogrammonként 73 forintos átlagáron, ami egy év alatt 35 százalékos csökkenést jelent.
A búza 2023. évi 5,6 tonnás hozama 1921 óta a második, míg a kukorica 8,2 tonna hektáronkénti termésátlaga a negyedik legmagasabb volt.
Az augusztus eleje és szeptember közepe közötti időszakban a szokásosnál nagyobb mennyiségben lehullott csapadék térbeli eloszlásában nagy különbségek alakultak ki. Mindez a termésmennyiség nagyságát is befolyásolta. A kukorica termésátlaga – a 39 ezer hektár kukoricaterülettel rendelkező – Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében lett a legnagyobb, 9,6 tonna hektáronként. Ezt két kisebb termőterületű vármegye követi: a 3,4 ezer hektáros Nógrádban és a 23 ezer hektáros Zalában az átlag termésmennyiség hektáronként elérte a 9,4 tonnát. Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében volt a legalacsonyabb a termésátlag hektáronként, 5,8, illetve 5,9 tonna.
2023-ban a napraforgó betakarított területe az egy évvel korábbinál 5,4 ezer hektárral (0,8 százalékkal) kisebb, 674 ezer hektár volt, ez az érték 7,8 százalékkal lett több a megelőző öt év átlagánál. A 2022. évinél 52 százalékkal több, közel 2 millió tonnát takarítottak be, ami rekordközeli mennyiségnek számít, és mindössze 67 ezer tonnával maradt el a 2017. évi csúcstól. A 2,9 tonna hektáronkénti hozam az egy évvel korábbit 53, a megelőző öt év átlagát 9,6 százalékkal múlta felül.
A napraforgó felvásárlási ára 2023. január és november között 47 százalékkal visszaesett, átlagosan 143 forintos áron lehetett értékesíteni kilogrammonként, ez messze elmaradt a termesztők várakozásaitól.
2023-ban tovább csökkent a repce betakarított területe, a 2022. évitől 7,6 százalékkal elmaradva, 189 ezer hektárra szűkült. Ennek ellenére a 619 ezer tonna betakarított olajos mag 22 százalékkal felülmúlta az egy évvel korábbi értéket. A közel 3,3 tonna hektáronkénti termésátlag rekordközeli értéknek számít, csak 2016-ban volt ennél magasabb a hozam, amely a megelőző ötéves átlagot is 14 százalékkal haladta meg.
A repce felvásárlási ára 2023. január–novemberben kilogrammonként átlagosan 163 forint volt, 43 százalékkal alacsonyabb, mint 2022 azonos időszakában.
A napraforgó és a repce termésátlaga 2019 és 2021 között közel azonos volt, majd a 2022-ben mindkét növény hozamában jelentősebb csökkenés következett be. 2023-ban a kedvezőbb időjárásnak tulajdoníthatóan a napraforgó a megelőző öt év második legjobb, míg a repce a legjobb hozamát érte el.
A négy legnagyobb termelési értékű szántóföldi növény közül a búza betakarított területe a megelőző két évben emelkedett. A napraforgónál 2019 és 2022 között növekedett, 2023-ban mérséklődött a betakarított terület. Csökkenés figyelhető meg a repcénél a megelőző három, míg a kukoricánál a megelőző két évben.
A burgonya betakarított területe harmadik éve 10 ezer hektár alatt maradt. A 2023. évi 7,5 ezer hektáros betakarított terület a 2022. évinél 0,7 ezer hektárral csökkent. A terület nagysága a megelőző öt év átlagához képest 31 százalékkal lett kisebb. Az emelkedő termelési költségek, a dráguló munkaerő, a terület alacsony öntözöttsége együttesen a termelési kedv folyamatos csökkenését mutatja.
A csapadékosabb időjárás miatt a 216 ezer tonnás termésmennyiség a megelőző évinél 8,6 százalékkal magasabb, a hektáronkénti hozam 20 százalékkal, összességében 25,1 tonnára nőtt.
2023 első 11 hónapjában az alacsony készletek miatt és a nemzetközi piacot követve a burgonya felvásárlási ára az egy évvel korábbinál 64 százalékkal magasabb, 220 forint volt kilogrammonként.
A 2022-es év aszályos időjárása és az energiaárak emelkedésének következtében 2023 őszére a cukor világpiaci ára ugrásszerűen megemelkedett. A cukorgyárak magasabb felvásárlási árakkal, illetve termelési, termesztési technológiákat segítő fejlesztések finanszírozásával kezdték ösztönözni a termelőket a nagyobb területen való termesztésre. A kedvezőbb feltételek meghozták a gazdálkodók kedvét, ennek hatására 2023-ban a cukorrépa betakarított területe elérte a 2019. évit. Több mint 14 ezer hektárt takarítottak be, ami 48 százalékkal nagyobb nagyobb a 2022. évinél, és a megelőző ötéves átlagot is meghaladta 11 százalékkal.
Az időjárásnak tulajdoníthatóan a termelők összesen 834 ezer tonna termést takarítottak be, ami 2019 óta a legmagasabb mennyiség.
Az elmúlt évek nehézségei után 2023-ban a zöldségtermesztők jó terméseredménnyel zárták az évet. A vetési időszak hűvösebb és csapadékosabb időjárása ellenére jó állományúak lettek a kelések, a termesztők az érés későbbi szakaszában fellépő kártevők ellen is hatékonyan tudtak védekezni, ezáltal csökkent a terméskiesés. Csemegekukoricából a 2022. évinél 4,0 százalékkal nagyobb területen 22 százalékkal több (479 ezer tonna) volt a termésmennyiség, a zöldborsó 6,9 százalékkal nagyobb területéről 14 százalékkal többet (94 ezer tonna) takarítottak be.
A 7,3 százalékkal kisebb területen termesztett zöldpaprika 2023. évi betakarított összes mennyisége (89 ezer tonna) 5,7 százalékkal meghaladta a megelőző évit.
Hazánk legfontosabb gyümölcse az alma, amelynek termesztői eredményesebb évet zártak a 2022. évinél. Az ültetvényeken termett 484 ezer tonna 38 százalékkal lett több az egy évvel korábbinál.
A március végi fagy komoly károkat okozott a virágzó barackosban, ami főleg a déli országrészben a termés teljes pusztulásához vezetett. A kajszi- és őszibarack-ültetvényekről összességében betakarított termésmennyiség közel azonos (14 ezer tonna) volt, mindkettő jócskán elmaradt a 2022. évitől, az előbbi 42, az utóbbi 35 százalékkal.
2023-ban meggyből 54 ezer tonna, a 2022. évinél 17 százalékkal kevesebb termett. Szilvából 40 ezer tonna termést szedtek le, ami 15 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.