A búza 5,6, a repce 3,3 tonnás hozama az utóbbi mintegy száz év második, míg a kukorica 8,2 tonna hektáronkénti termésátlaga a negyedik legmagasabb értéke volt – derül ki a statisztikai hivatal „Főbb növénykultúrák terméseredményei, 2023” című kiadványából.
2023-ban jó volt a gabonatermés a 2022-es évszázados aszályt követően. A hazai mezőgazdaság az elmúlt években egyre inkább a növénytermesztés irányába tolódott el, ezért ez a kedvező terméseredmény az ágazat teljesítményére is pozitívan hatott. Többször és nagyobb mennyiségű csapadék hullott a növények vegetációs időszakában, azonban előfordultak lokális szélsőségek is. A növénykultúrák fejlődését nem gátolták hosszan tartó forró időszakok, valamint az elmúlt években növekvő öntözhető és öntözött területek szintén hozzájárultak a magasabb hozamok eléréséhez.
– 2023-ban 14,9 millió tonna gabona termett, ami 5,9 millió tonnával több az egy évvel korábbinál.
– A több mint 2,4 millió hektáros betakarított terület 140 ezer hektárral nagyobb a 2022. évinél.
– Az 5,9 millió tonnás búzatermés a megelőző évinél harmadával több.
– A kukorica betakarított területe a 2022. évinél 6,0 százalékkal kisebb volt, ugyanakkor a betakarított mennyiség több mint duplájára (+125 százalék) nőtt.
2023-ban a búza részesedése a teljes gabonatermésből a 2022. évi 48 százalékról 40 százalékra csökkent, míg a kukoricáé 31 százalékról 42 százalékra nőtt. A kalászosok közül az árpa a második legjelentősebb növény, amelynek betakarított területe – fél évszázados rekorddal – 412 ezer hektárra emelkedett. Az egy évvel korábbinál 25 százalékkal nagyobb területről 42 százalékkal több, közel 2,3 millió tonna termést takarítottak be. Ennek ellenére a gabonatermésből való aránya a 2022. évi 18 százalékról 15 százalékra csökkent. 5,5 tonnás átlaghozama 14 százalékkal haladta meg a megelőző évit.
2023-ban a búza betakarított területe 75 ezer hektárral közel 1,1 millió hektárra növekedett. Az egy évvel korábbinál 7,6 százalékkal nagyobb betakarított területen 5,9 millió tonna búza termett, ami a 2022. évinél 36, a megelőző öt év átlagánál 17 százalékkal volt több. A 2023. évi 5,6 tonnás hektáronkénti termésátlag közel 27 százalékkal haladta meg a 2022. évit.
A legtöbb búzát Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében termelték. Előbbi az országban megtermett mennyiségből 9,9, utóbbi 9,6 százalékkal részesedett. A legmagasabb hektáronkénti terméshozamot Vas (6,7 tonna), Borsod-Abaúj-Zemplén (6,4 tonna) és Nógrád (6,3 tonna) vármegyékben érték el.
A legkisebb termésátlagok három dél-alföldi vármegyét, Csongrád-Csanádot (4,8 tonna/hektár), illetve Bács-Kiskunt és Békést (egyaránt 5,2 tonna/hektár) jellemezték.
2023-ban a termelők többsége a megelőző évben eladhatatlanná vált mennyiségek miatt nem tárolta be a búzáját, hanem már közvetlenül az aratás után értékesítette. 2023 első 11 hónapjában 50 százalékkal több búzát vásároltak fel a termelőktől, mint 2022 azonos időszakában. A továbbra is fennálló nagy kínálat hatására a felvásárlási ár az egy évvel korábbinál 39 százalékkal alacsonyabb, 78 forint volt kilogrammonként. A főbb növények felvásárlási árának közel másfél éve tartó folyamatos csökkenését jellemzően az Ukrajnából behozott gabonamennyiségből fakadó készletek magas szintje is meghatározta.
2023-ban a kukorica betakarított területe az előző évitől is elmaradva, 768 ezer hektárra csökkent.
A kukoricatermesztésben a 2022. évi jelentős aszály okozta terméskiesés a termelési kedv csökkenését és újabb 6,0 százalékos területveszteséget vont maga után, aminek következményeként a gazdálkodók nagyobb területen vetették a biztonságot adó kalászosokat és napraforgót. 2023-ban a szokásosnál nagyobb mennyiségben lehullott csapadék pozitív hatásaként a termelők 6,3 millió tonna termést takarítottak be, ami 2022-höz képest 125 százalékkal növekedett, ugyanakkor a megelőző öt év átlagát nézve 7,5 százalékkal csökkent. A 8,2 tonnás termésátlag a 2022. évinél 140, a megelőző öt év átlagánál 16 százalékkal nőtt.
2023 első 11 hónapjában közel 24 százalékkal több kukoricát vásároltak fel a termelőktől, mint 2022 azonos időszakában, kilogrammonként 73 forintos átlagáron, ami egy év alatt 35 százalékos csökkenést jelent.
A búza 2023. évi 5,6 tonnás hozama 1921 óta a második, míg a kukorica 8,2 tonna hektáronkénti termésátlaga a negyedik legmagasabb volt.
Az augusztus eleje és szeptember közepe közötti időszakban a szokásosnál nagyobb mennyiségben lehullott csapadék térbeli eloszlásában nagy különbségek alakultak ki. Mindez a termésmennyiség nagyságát is befolyásolta. A kukorica termésátlaga – a 39 ezer hektár kukoricaterülettel rendelkező – Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében lett a legnagyobb, 9,6 tonna hektáronként. Ezt két kisebb termőterületű vármegye követi: a 3,4 ezer hektáros Nógrádban és a 23 ezer hektáros Zalában az átlag termésmennyiség hektáronként elérte a 9,4 tonnát. Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében volt a legalacsonyabb a termésátlag hektáronként, 5,8, illetve 5,9 tonna.
2023-ban a napraforgó betakarított területe az egy évvel korábbinál 5,4 ezer hektárral (0,8 százalékkal) kisebb, 674 ezer hektár volt, ez az érték 7,8 százalékkal lett több a megelőző öt év átlagánál. A 2022. évinél 52 százalékkal több, közel 2 millió tonnát takarítottak be, ami rekordközeli mennyiségnek számít, és mindössze 67 ezer tonnával maradt el a 2017. évi csúcstól. A 2,9 tonna hektáronkénti hozam az egy évvel korábbit 53, a megelőző öt év átlagát 9,6 százalékkal múlta felül.
A napraforgó felvásárlási ára 2023. január és november között 47 százalékkal visszaesett, átlagosan 143 forintos áron lehetett értékesíteni kilogrammonként, ez messze elmaradt a termesztők várakozásaitól.
2023-ban tovább csökkent a repce betakarított területe, a 2022. évitől 7,6 százalékkal elmaradva, 189 ezer hektárra szűkült. Ennek ellenére a 619 ezer tonna betakarított olajos mag 22 százalékkal felülmúlta az egy évvel korábbi értéket. A közel 3,3 tonna hektáronkénti termésátlag rekordközeli értéknek számít, csak 2016-ban volt ennél magasabb a hozam, amely a megelőző ötéves átlagot is 14 százalékkal haladta meg.
A repce felvásárlási ára 2023. január–novemberben kilogrammonként átlagosan 163 forint volt, 43 százalékkal alacsonyabb, mint 2022 azonos időszakában.
A napraforgó és a repce termésátlaga 2019 és 2021 között közel azonos volt, majd a 2022-ben mindkét növény hozamában jelentősebb csökkenés következett be. 2023-ban a kedvezőbb időjárásnak tulajdoníthatóan a napraforgó a megelőző öt év második legjobb, míg a repce a legjobb hozamát érte el.
A négy legnagyobb termelési értékű szántóföldi növény közül a búza betakarított területe a megelőző két évben emelkedett. A napraforgónál 2019 és 2022 között növekedett, 2023-ban mérséklődött a betakarított terület. Csökkenés figyelhető meg a repcénél a megelőző három, míg a kukoricánál a megelőző két évben.
A burgonya betakarított területe harmadik éve 10 ezer hektár alatt maradt. A 2023. évi 7,5 ezer hektáros betakarított terület a 2022. évinél 0,7 ezer hektárral csökkent. A terület nagysága a megelőző öt év átlagához képest 31 százalékkal lett kisebb. Az emelkedő termelési költségek, a dráguló munkaerő, a terület alacsony öntözöttsége együttesen a termelési kedv folyamatos csökkenését mutatja.
A csapadékosabb időjárás miatt a 216 ezer tonnás termésmennyiség a megelőző évinél 8,6 százalékkal magasabb, a hektáronkénti hozam 20 százalékkal, összességében 25,1 tonnára nőtt.
2023 első 11 hónapjában az alacsony készletek miatt és a nemzetközi piacot követve a burgonya felvásárlási ára az egy évvel korábbinál 64 százalékkal magasabb, 220 forint volt kilogrammonként.
A 2022-es év aszályos időjárása és az energiaárak emelkedésének következtében 2023 őszére a cukor világpiaci ára ugrásszerűen megemelkedett. A cukorgyárak magasabb felvásárlási árakkal, illetve termelési, termesztési technológiákat segítő fejlesztések finanszírozásával kezdték ösztönözni a termelőket a nagyobb területen való termesztésre. A kedvezőbb feltételek meghozták a gazdálkodók kedvét, ennek hatására 2023-ban a cukorrépa betakarított területe elérte a 2019. évit. Több mint 14 ezer hektárt takarítottak be, ami 48 százalékkal nagyobb nagyobb a 2022. évinél, és a megelőző ötéves átlagot is meghaladta 11 százalékkal.
Az időjárásnak tulajdoníthatóan a termelők összesen 834 ezer tonna termést takarítottak be, ami 2019 óta a legmagasabb mennyiség.
Az elmúlt évek nehézségei után 2023-ban a zöldségtermesztők jó terméseredménnyel zárták az évet. A vetési időszak hűvösebb és csapadékosabb időjárása ellenére jó állományúak lettek a kelések, a termesztők az érés későbbi szakaszában fellépő kártevők ellen is hatékonyan tudtak védekezni, ezáltal csökkent a terméskiesés. Csemegekukoricából a 2022. évinél 4,0 százalékkal nagyobb területen 22 százalékkal több (479 ezer tonna) volt a termésmennyiség, a zöldborsó 6,9 százalékkal nagyobb területéről 14 százalékkal többet (94 ezer tonna) takarítottak be.
A 7,3 százalékkal kisebb területen termesztett zöldpaprika 2023. évi betakarított összes mennyisége (89 ezer tonna) 5,7 százalékkal meghaladta a megelőző évit.
Hazánk legfontosabb gyümölcse az alma, amelynek termesztői eredményesebb évet zártak a 2022. évinél. Az ültetvényeken termett 484 ezer tonna 38 százalékkal lett több az egy évvel korábbinál.
A március végi fagy komoly károkat okozott a virágzó barackosban, ami főleg a déli országrészben a termés teljes pusztulásához vezetett. A kajszi- és őszibarack-ültetvényekről összességében betakarított termésmennyiség közel azonos (14 ezer tonna) volt, mindkettő jócskán elmaradt a 2022. évitől, az előbbi 42, az utóbbi 35 százalékkal.
2023-ban meggyből 54 ezer tonna, a 2022. évinél 17 százalékkal kevesebb termett. Szilvából 40 ezer tonna termést szedtek le, ami 15 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.