A rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat követel a mezőgazdaságban

A rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat követel a mezőgazdaságban
2022. 08. 02., 18:53

Az öntözésfejlesztési beruházások megvalósításán túl, a várhatóan jövőben is visszatérő aszály okozta károk megelőzése és csökkentése érdekében a termelésbiztonságot erősítő, a vízmegtartást és a talajnedvesség megőrzését szolgáló gyakorlati technológiai megoldásokat kell alkalmazniuk a gazdálkodóknak – mondta Feldman Zsolt államtitkár Jászberényben.

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Mátragabona és a Mátramag Termelői csoportok Őszindító Termelési Tanácskozásán kulcsfontosságúnak nevezte a klímaváltozáshoz való gazdálkodói alkalmazkodást.

Mint fogalmazott: reálisan maximum félmillió hektár öntözhető terület alakítható ki az országban hagyományos öntözésfejlesztési eszközökkel. Ehhez képest az idei, történelminek is nevezhető aszály kapcsán az ország kiszáradt termőterületének nagysága elérheti az egymillió hektárt, ami az összes hazai termőföld húsz százaléka. Ezért túl az öntözésfejlesztésen, minden gazdálkodónak további megoldásokon kell gondolkodnia: előtérbe kell, hogy kerüljenek a vízvisszatartással, a vízmegtartással és a talajnedvesség megőrzésével, a talaj termőképességének megtartásával kapcsolatos eljárások.

Az államtitkár európai szinten élenjárónak nevezve a hazai mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert, emlékeztetett: az emelkedő inputárak, a bekövetkezett aszály, az orosz-ukrán háború okozta válsághelyzet olyan kihívások elé állították a mezőgazdaságban dolgozókat, amelyeket az átlagosnak számító évekre kialakított kockázatkezelési rendszer sem tud megoldani.

Feldman Zsolt szerint a kormány ezért hozta létre az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzset, ami rendkívüli eszközöket vet be a termelők érdekében ebben a rendkívüli helyzetben. Ezek közül a 2023 év végéig alkalmazható mezőgazdasági hitelmoratórium lehetőségét, és a biztosítók 14 napon belüli kárrendezését emelte ki. Ezen kívül a gazdálkodók rendelkezésére áll a kamattámogatott forgóeszköz-finanszírozás és az október közepén megkezdődő előlegfizetés, ami segíti az őszi mezőgazdasági munkák elvégzését.

Egyúttal felhívta a tanácskozáson jelen lévő gazdálkodók figyelmét a támogatási rendszerben elvárt, vagy vállalt kötelezettségek teljesíthetőségének meghiúsulása esetén alkalmazandó vis maior bejelentések fontosságára.

AM Sajtóiroda

(Fotó: Pelsőczy Csaba)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS