145 ezer gazdálkodó kapott támogatási előleget november végéig

2024. 12. 06., 13:05

Lezárult a Közös Agrárpolitika új időszakának második előlegfizetési időszaka, amelynek keretében 145 ezer gazdálkodó részesült 317,8 milliárd forint támogatásban.

A kifizetett terület- és állatalapú agrártámogatások elsősorban a gazdálkodók mezőgazdasági tevékenységének jövedelmezőségét negatívan befolyásoló, de környezeti szempontból előnyös kötelező termelési előírások betartásáért nyújtanak kompenzációt – olvasható az Agrárminisztérium közleményében.

Az idén tavasszal benyújtott egységes kérelmek után – a 2024. október 16. és november 30. közötti előlegfizetési időszakban – 17 jogcímen, összesen 317,8 milliárd forintot fizetett ki a Magyar Államkincstár. Ez az összeg 123,7 milliárd forinttal, azaz 64 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőttit. A kifizetések a kérelmezők 92 százalékához, mintegy 145 ezer termelőhöz jutottak el, akiknél sikeresen zárultak le a kifizetésekhez kötelező módon kapcsolódó ellenőrzési folyamatok.

A legnagyobb összeg, 166,8 milliárd forint alaptámogatási jogcímen került kifizetésre közel 142,2 ezer termelő részére. Újraelosztó támogatás jogcímen a Magyar Államkincstár 141,7 ezer gazdálkodónak utalt 48 milliárd forintot, amely a kisebb gazdaságok első hektárjaira nyújt plusztámogatást. Előleget lehetett folyósítani még a fiatal mezőgazdasági termelőknek kiegészítő jövedelemtámogatás formájában. Továbbá kilenc termeléshez kötött támogatási jogcím keretében a szántóföldi zöldség, a gyümölcs, a húsmarha, a tej és a juh ágazatok összesen 25,3 ezer termelője jutott 26,1 milliárd forinthoz.

Az egységes kérelem keretében igényelt, terület- és állatalapú vidékfejlesztési támogatások közül három esetében volt előlegfizetés. A Vidékfejlesztési Program részeként működtetett agrár-környezetgazdálkodási program által 11,4 ezer termelő 48,7 milliárd forintot, az ökológiai gazdálkodás támogatása keretében 2,7 ezer termelő 13,5 milliárd forintot kapott. Az őshonos állatok tartását 1,7 milliárd forint előleg kifizetése segítette.

Az előlegfizetési időszak lezárulta után a Magyar Államkincstár decemberben rész-, valamint végkifizetéseket teljesít majd.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 17:05:00
Előfordul, hogy valaki olyan módon okoz érdeksérelmet másnak, hogy nem tesz meg egy olyan jognyilatkozatot, amelyre a másik félnek szüksége lenne. Lehet-e ilyen esetekben bírósághoz fordulni? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS