Az Európai Unió állampolgárai kedvelik és keresik is a helyi termékeket – derül ki a legfrissebb Cetelem Körkép kutatásból. Azonban országonként nagy eltérések vannak abban, hogy mit is jelent a helyi termék, és miért döntünk a megvásárlásuk mellett.
Elsősorban a minőség és a megbízhatóság miatt szeretik a helyi termékeket az európai emberek – derül ki a Cetelem Körkép 2019 című, 17 európai uniós országot érintő kutatásból. A felmérés szerint a válaszadók 89 százaléka ezen okból választ helyi termékeket és mindössze 17 százalék az, akit nem érdekel a választott termék származása.
Az egyes országok között ugyanakkor jelentős eltérések mutatkoznak, akár a helyi termékek definícióját, akár a vásárlás motivációját illetően. Magyarországon például a megkérdezettek 58 százaléka a hazai gyártású termékeket sorolja ebbe a kategóriába. Ezzel szemben az európai megkérdezettek 64 százaléka azt tekinti helyi terméknek, amit abban a régióban állítottak elő, ahol ő él, és csupán 31 százalék gondolja, hogy a helyi termék a saját országban gyártott áru. Az európai származás csak a lakosság 5 százaléka szerint elég a helyi termék definíciójához, ami arra utal, hogy az egységes piac fogalma elég képlékeny az unióban.
A helyi termékek vásárlását a döntő többség, a válaszadók csaknem 90 százaléka támogatja. Részben azért, mert szereti a minőséget (84 százalék), fontosnak tartja a gyártási körülmények és eljárások tiszteletben tartását (81 százalék), továbbá a környezet megóvását (42 százalék). A szempontok rangsorát tekintve ugyanakkor itt is határozott eltérésekre bukkanunk: miközben a kontinens nyugati felében a helyi termékek fogyasztása a környezet érdekében végrehajtott tett, keleten, a hajdanvolt szocialista blokkban a hazafiasság a vezérmotívum.
Az eltérést elég jól érzékelteti, hogy miközben a svédek 61, a németek és az osztrákok 55 százaléka tartja fontosnak az ökológiai szempontokat, nálunk 29, Romániában 22, Bulgáriában pedig csak 16 százalék ezek aránya.
A gazdaság támogatása és a foglalkoztatás védelme mindenütt a kiemelt szempontok között szerepel a választásban: előbbit az összes megkérdezett közel fele, utóbbit pedig 43 százaléka említette meg. Figyelemre méltó azonban, hogy a válaszadók közel kétharmada – 64 százaléka – szerint a helyi termékek drágák: leginkább a svédek (78 százalék) és a franciák (76 százalék) látják így. Ezzel együtt a többség – a válaszadók 58 százaléka – 5-10 százalékos felárat még hajlandó fizetni annak érdekében, hogy helyi terméket vásároljon.
„A kutatásból kiderül, hogy az európaiak érzékenyen reagálnak a gazdasági folyamatokra, átlátják és szokásaik változtatásával választ is adnak azokra. A lakosság mellett a vállalatok számára is egyre fontosabbá válik a felelősségteljes fogyasztás és termelés, melyek támogatása a Cetelemnél is a hosszú távú stratégia része. Ez a célkitűzés hitelezési tevékenységünk mellett, működésünkben és kommunikációnkban is fontos szerepet tölt be, így ezért is választottuk a helyi termékek fogyasztását az idei Cetelem Körkép témájául. Hisszük, hogy nagyvállalatként sokat tehetünk a változásért, ezért azon dolgozunk, hogy segítsük a családokat ezirányú törekvéseikben” – mondta Szabó Péter, a Magyar Cetelem Bank vezérigazgatója.
Az átfogó kutatásból az derül ki, hogy az európaiak érzékelik a gazdasági növekedés kifulladásának jeleit. Az eurózóna gazdasága az előrejelzések szerint a tavalyi 1,9 százalék után idén csak 1,8 százalékkal nő, miközben Magyarországon 4,6-ről 3,9 százalékra lassulhat a bővülés.
Az európaiak kedélyállapoti mutatója némi óvatosságot mutat, mérsékelt növekedéssel 5,4 pontra emelkedett a tavalyi 5,3-ról, vagyis némiképp bizakodóan ítélik meg saját országuk helyzetét. Saját helyzetüket illetően optimistábbak a kontinens lakói, + 0,3 ponttal, 5,8-ról 6,1-re emelkedett ez a mutató, miközben Magyarországon ennél mérsékeltebb, 0,1 pont a növekedés.
Az európai fogyasztó reagál a gazdasági és társadalmi folyamatokra nem csak kedélyállapotában, hanem konkrét célok és tervek tekintetében is. Ezt a tudatosabbá válást mutatja az, hogy az országok megtakarítási hajlandósága a tavalyi évhez képest 4 százalékkal nőtt, vagyis Európa 49 százaléka szeretne többet félretenni, míg költési kedvünk átlagban 6 százalékos csökkenést mutat. Magyarországon átlagon felüli a megtakarítási hajlandóság, 55 százalék, ami jelentős, 12 százalékos növekedés a megelőző évhez képest. Ezzel szemben költési hajlandóságunk 7 százalékkal csökkent.
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.