Szeretik a helyi termékeket az európaiak

2019. 06. 07., 11:00

Az Európai Unió állampolgárai kedvelik és keresik is a helyi termékeket – derül ki a legfrissebb Cetelem Körkép kutatásból. Azonban országonként nagy eltérések vannak abban, hogy mit is jelent a helyi termék, és miért döntünk a megvásárlásuk mellett.

Elsősorban a minőség és a megbízhatóság miatt szeretik a helyi termékeket az európai emberek – derül ki a Cetelem Körkép 2019 című, 17 európai uniós országot érintő kutatásból. A felmérés szerint a válaszadók 89 százaléka ezen okból választ helyi termékeket és mindössze 17 százalék az, akit nem érdekel a választott termék származása.

Az egyes országok között ugyanakkor jelentős eltérések mutatkoznak, akár a helyi termékek definícióját, akár a vásárlás motivációját illetően. Magyarországon például a megkérdezettek 58 százaléka a hazai gyártású termékeket sorolja ebbe a kategóriába. Ezzel szemben az európai megkérdezettek 64 százaléka azt tekinti helyi terméknek, amit abban a régióban állítottak elő, ahol ő él, és csupán 31 százalék gondolja, hogy a helyi termék a saját országban gyártott áru. Az európai származás csak a lakosság 5 százaléka szerint elég a helyi termék definíciójához, ami arra utal, hogy az egységes piac fogalma elég képlékeny az unióban.

A helyi termékek vásárlását a döntő többség, a válaszadók csaknem 90 százaléka támogatja. Részben azért, mert szereti a minőséget (84 százalék), fontosnak tartja a gyártási körülmények és eljárások tiszteletben tartását (81 százalék), továbbá a környezet megóvását (42 százalék). A szempontok rangsorát tekintve ugyanakkor itt is határozott eltérésekre bukkanunk: miközben a kontinens nyugati felében a helyi termékek fogyasztása a környezet érdekében végrehajtott tett, keleten, a hajdanvolt szocialista blokkban a hazafiasság a vezérmotívum.

Az eltérést elég jól érzékelteti, hogy miközben a svédek 61, a németek és az osztrákok 55 százaléka tartja fontosnak az ökológiai szempontokat, nálunk 29, Romániában 22, Bulgáriában pedig csak 16 százalék ezek aránya.

A gazdaság támogatása és a foglalkoztatás védelme mindenütt a kiemelt szempontok között szerepel a választásban: előbbit az összes megkérdezett közel fele, utóbbit pedig 43 százaléka említette meg. Figyelemre méltó azonban, hogy a válaszadók közel kétharmada – 64 százaléka – szerint a helyi termékek drágák: leginkább a svédek (78 százalék) és a franciák (76 százalék) látják így. Ezzel együtt a többség – a válaszadók 58 százaléka – 5-10 százalékos felárat még hajlandó fizetni annak érdekében, hogy helyi terméket vásároljon.

„A kutatásból kiderül, hogy az európaiak érzékenyen reagálnak a gazdasági folyamatokra, átlátják és szokásaik változtatásával választ is adnak azokra. A lakosság mellett a vállalatok számára is egyre fontosabbá válik a felelősségteljes fogyasztás és termelés, melyek támogatása a Cetelemnél is a hosszú távú stratégia része. Ez a célkitűzés hitelezési tevékenységünk mellett, működésünkben és kommunikációnkban is fontos szerepet tölt be, így ezért is választottuk a helyi termékek fogyasztását az idei Cetelem Körkép témájául. Hisszük, hogy nagyvállalatként sokat tehetünk a változásért, ezért azon dolgozunk, hogy segítsük a családokat ezirányú törekvéseikben” – mondta Szabó Péter, a Magyar Cetelem Bank vezérigazgatója.

Az átfogó kutatásból az derül ki, hogy az európaiak érzékelik a gazdasági növekedés kifulladásának jeleit. Az eurózóna gazdasága az előrejelzések szerint a tavalyi 1,9 százalék után idén csak 1,8 százalékkal nő, miközben Magyarországon 4,6-ről 3,9 százalékra lassulhat a bővülés.

Az európaiak kedélyállapoti mutatója némi óvatosságot mutat, mérsékelt növekedéssel 5,4 pontra emelkedett a tavalyi 5,3-ról, vagyis némiképp bizakodóan ítélik meg saját országuk helyzetét. Saját helyzetüket illetően optimistábbak a kontinens lakói, + 0,3 ponttal, 5,8-ról 6,1-re emelkedett ez a mutató, miközben Magyarországon ennél mérsékeltebb, 0,1 pont a növekedés.

Az európai fogyasztó reagál a gazdasági és társadalmi folyamatokra nem csak kedélyállapotában, hanem konkrét célok és tervek tekintetében is. Ezt a tudatosabbá válást mutatja az, hogy az országok megtakarítási hajlandósága a tavalyi évhez képest 4 százalékkal nőtt, vagyis Európa 49 százaléka szeretne többet félretenni, míg költési kedvünk átlagban 6 százalékos csökkenést mutat. Magyarországon átlagon felüli a megtakarítási hajlandóság, 55 százalék, ami jelentős, 12 százalékos növekedés a megelőző évhez képest. Ezzel szemben költési hajlandóságunk 7 százalékkal csökkent.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS