Rekordokat döntenek az áruhitelek Magyarországon

2024. 02. 07., 09:10

Soha még ekkora összeget nem folyósítottak a bankok áruhitelből, mint tavaly év végén: a kiskereskedelmi forgalom közel 8 százalékos zuhanása ellenére 2023-ban 8,5 százalékkal nőtt az ügyfelek által felvett áruhitelek összege – hívja fel a figyelmet Gergely Péter. A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra is figyelmeztet, hogy a 0 százalékos akcióknak köszönhetően ma kisebb átlagkamaton elérhetőek az áruhitelek, mint amilyen kamatot egy-egy személyi kölcsönért fizetni kell.

Történelmi csúcsokat döntöget az áruhitel piac. Tavaly decemberben 4,89 milliárd forint értékű áruhitelt helyeztek ki a kereskedelmi bankok az ügyfelekhez, ez 14 százalékkal haladja meg a 2022. decemberi értéket.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint az áruhitel piacon eddig még nem fordult elő, hogy három egymást követő hónapban is 4 milliárd forint fölött legyen az adott hónapban az emberek által igényelt áruhitel összege, márpedig a tavalyi IV. negyedév adatai ezt mutatják. A növekedés ebben a három hónapban a 20 százalékot közelítette.

Térnyerés a lakossági hiteleken belül

Szemmel láthatóan a karácsonyi bevásárlások finanszírozására tavaly is sokkal inkább a kisebb összegű áruhitelt választották az ügyfelek, mint ha személyi kölcsönnel adósodtak volna el. A decemberben megkötött 19 581 áruhitel szerződés 10,5 százalékkal haladta meg az év utolsó hónapjában megkötött személyi kölcsön szerződések 17 718-as darabszámát.

Mégsem ez számít igazán nagy meglepetésnek – emlékeztetett Gergely Péter arra, hogy a jegybanki statisztikák szerint decemberben majdnem minden évben fordul a kocka és a boltokban megvásárolni szándékozott termékekre helyben igényelt áruhitelek összege rendre meghaladja a személyi kölcsön igénylések darabszámát.

Arra ugyanakkor a szakértő szerint eddig még nem volt példa, hogy az adott évben folyósított összes hitel 2,6 százaléka áruhitel legyen. Márpedig 2023-ban ez történt: az ügyfelek által tavaly felvett 1 585 milliárd forint értékű nem folyószámla jellegű hitel 2,6 százaléka áruhitel volt.

Mi lett volna, ha az üzletekben is több fogy?

Az év végi kiváló teljesítménynek köszönhetően 2023-ban összesen 41 milliárd forint értékű áruhitelt vettek fel a boltokban a magyar fogyasztók, ami 8,5 százalékos növekedést jelent. A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy az áruhitel értékesítés volumene akkor tudott ilyen szépen emelkedni, amikor a kiskereskedelmi forgalom éves összevetésben 7,9 százalékkal zsugorodott. Ezen belül az áruhitelezés tekintetében kiemelten fontos területnek számító bútor- és műszaki cikk forgalom közel 15 százalékkal zuhant össze, de még a számítástechnikai termékek és berendezések értékesítése is 4,6 százalékkal esett.

A két egymásnak ellentmondó forgalmi adatból jól kikövetkeztethető az, hogy az emberek az elmúlt hónapokban csak a valóban a szükséges berendezések és műszaki cikkek megvásárlására/pótlására használták fel az áruhitelt.

Kisebb a kamat, mint a személyi kölcsönöknél

A szakértő szerint emellett az áruhitel-ügyletek átlagos hitelösszegének növekedése is azt mutatja, hogy rendkívül különleges volt az elmúlt év. Míg 5 évvel ezelőtt, 2018-ban átlagosan 163 ezer forint értékű áru kifizetését segítette egy-egy áruhitel, addig 2023-ban már közel 90 000 forinttal magasabb rövid lejáratú hitelt igényeltek egy-egy (vagy több) árucikk megvásárlásához a fogyasztók: a 252 000 forintos átlagos hitelösszeg közel 6 százalékkal haladja meg a 2022-es 238 000 forintos átlagértéket.  Ez pedig az infláció megjelentét jelzi.

Az áruhitelek másik sajátossága is visszaköszön a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiban. Annak köszönhetően, hogy a finanszírozó bankok és a termékeket hitelre kínáló kereskedők rendszeresen akcióznak, és akár 0 százalékos teljes hiteldíj mutató (thm) melletti finanszírozást is biztosítanak, az áruhitelek alacsonyabb kamaton érhetőek-el, mint a személyi hitelek.

Tavaly decemberben az áruhitelek esetében megszokott, maximum egy éves futamidőre kínált fix áruhitelek átlagos thm-szintje 14,05 százalék volt. Eközben a legkedvezőbb fix kamatú személyi hitelek átlagosan 18,31 százalékos thm-je több mint négy százalékkal magasabb. A 2020 elejétől fennálló kamatkülönbség is odavezethetett, hogy az áruhitelek keresettebbek a személyi hitelnél – emlékeztetett a BiztosDöntés.hu szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS