Nem mindegy, milyen devizában fizetünk, ha a lengyelektől vásárolunk

2022. 06. 22., 19:07

A magyar vállalatok számára Lengyelország a harmadik legnépszerűbb import gazdasági partner Európában. Azonban a többségük több tízezer euró veszteséget is elérhet, amiért euróban és nem zlotyiban fizet a termékekért – derült ki az iBanFirst magyar-lengyel utalásokat vizsgáló elemzéséből.

Népszerű import partnerünk Lengyelország, 2021-ben a teljes magyar import tevékenység 6 százalékát adta, ahonnan gépek, közlekedési eszközök, elektronikus berendezések, bútorok, textíliák és még több tízezer egyéb termék kerül a magyar felhasználókhoz.

A magyar vállalkozók 40 százaléka nagykereskedőktől vásárol, de népszerű a textil, a vegyiáruk és az étel-ital behozatal is.

Az olyan európai partnerek esetében, mint Németország és Ausztria, magától értetődő, hogy euróban fizetnek a magyar cégek. Ezen szokásukat a lengyelekkel folytatott kereskedelem során is tartják, pedig a veszteség egyértelmű. Egy év alatt 14,15 százalékot erősödött az euró a forinthoz képest, míg a lengyel zlotyi 10,89 százalékkal lett erősebb. Így aki zlotyiban vásárolt a lengyelektől 3,26 százalékkal fizetett kevesebbet az árfolyam miatt. De az ő számuk igen csekély.

„Megvizsgáltuk 2022 első félévét és a harmadik legnépszerűbb utalási célpont a magyar partnereink körében Lengyelország volt, a 12,9 százalékuk indított fizetést lengyel vállalatok felé. Viszont meglepődve tapasztaltuk, hogy csupán a 6 százalékuk tette ezt zlotyiban, míg a 92,3 százalék euróban fizetett” – mondta Henrik Gergely, az iBanFirst magyarországi értékesítési vezetője.

Rossz beidegződés, hogy euróban szerződnek a magyar vállalatok, ugyanis a többségnek forintban van a tőkéje, így nekik nincs különösebb jelentősége, hogy euróban vagy zlotyban fizetnek az átváltás után.

„Ennek az lehet az oka, hogy a magyar bankok jellemzően dupla konverziót hajtanak végre, tehát először euróra majd zlotyra váltják a forintot. Így az ügyfelet több költség terheli. Mi direkt váltjuk a devizákat, így valóban 2-3 százalékkal kevesebbért tudnak hozzájutni a termékekhez, mintha euróban vásároltak volna” – tette hozzá Henrik Gergely.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

Szolnoki gyárának kapacitásbővítése és a Gyármentő Program támogatásával egy biomassza-erőmű megépítése mellett döntött a Drenik. A 10 éve Magyarországon működő szerb higiéniai alappapír és késztermék gyártó vállalat befektetései megközelítik a 110 millió eurós összértéket, amellyel 55 új munkahely jön létre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS