Változtat vásárlási szokásain az emberek többsége a magas infláció miatt. A KPMG Consumer Pulse Summer Survey kutatása szerint tíz fogyasztóból hat tervezi, hogy kevesebb árut helyez online kosarába vagy bevásárlókocsijába, „lefelé” vásárol, azaz jobban figyeli az akciókat, inkább az olcsóbb termékeket választja, illetve átszokik valamelyik diszkont áruházba. Az új helyzethez a kereskedőknek, gyártóknak is alkalmazkodniuk kell – ebben segíthetnek például a bevételnövelést támogató adatelemzések mellett a saját márkás és egyéb jó ár-érték arányú termékekben, az automatizálásban és a munkaerő-menedzsment átgondolásában rejlő lehetőségek.
A KPMG „Consumer Pulse Survey” című, 2022 nyarán folytatott, 1000 fős amerikai kutatása szerint a vásárlók az áremelkedések hatására elkezdtek változtatni szokásaikon: máshol és máshogy költik el pénzüket, és ennek oka elsősorban az, hogy aggasztónak találják az inflációt, a növekvő megélhetési költségeket, ugyanakkor tartanak egy esetleges recessziótól.
A megkérdezettek 87 százaléka aggódik az infláció miatt, 72 százalékuk a következő egy évben gazdasági visszaesésre számít. A vásárlók fele (55 százalékuk) szerint a további áremelkedés elkerülhetetlen – és minden második válaszadó gondolja úgy, hogy a saját háztartásának költségvetése nem bír már el további terheket. A válaszadók 51 százaléka fél attól, hogy az alapvető háztartási cikkek is megfizethetetlenekké válnak.
Egekbe szökő energiaárak, egyre drágább élelmiszerek, szolgáltatások – a megélhetési költségek emelkedését a válaszadók 94 százaléka tapasztalta az utóbbi évben. A megugró árak miatt sokan átértékelik szükségleteiket, tudatosabban vásárolnak, kevesebb pénzt szánnak a nélkülözhető dolgokra, visszafogják a vágyalapú, impulzív költéseket, például kevesebb ruhát vesznek, ritkábban mennek étterembe. A KPMG Consumer Pulse Summer Survey amerikai mintán elvégzett kutatása azt mutatja: tízből csaknem hat fogyasztó tervezi, hogy visszaszorítja a költekezést. Minden ötödik válaszadó úgy képzeli el, hogy kevesebb terméket vásárol majd. 14 százalék a korábbinál jobban figyelné a különböző akciókat, és nagyjából ilyen azok aránya is, akik több akciós vagy leértékelt terméket vennének, átérnének a diszkont vagy az olcsóbb áruházakra, illetve hajlandók több üzletet végig járni az éppen olcsóbban kínált termékekért.
A válaszadók 43 százaléka ugyanakkor nem gondolja, hogy bármin is változtatni tudna. A magyar kiskereskedelem helyzete két tényező miatt eltér a fentebb vázolt Egyesült Államokbeli jellegzetességtől. Egyrészt az év elején a lakosság felé menő kormányzati transzferek emelték a bázist, így természetszerű, hogy azokhoz a hónapokhoz képest már most kevesebbet fogyasztanak a magyarok. Másfelől az árstoppal védett termékeken elszenvedett veszteségeiket a kereskedők más áruk drágításával kompenzálják, és ezeknél is átlagot meghaladó mértékben csökkenhet a kereslet.
Az áremelkedések mellett a legtöbb vásárló áruhiányt is tapasztalt az elmúlt három hónapban. Többségüket aggasztja is ez a jelenség, főként az élelmiszerek, gyógyszerek és higiéniai cikkek esetében. Az orosz-ukrán háború hatásai tovább fokozták a növekvő szállítási költségekből, lezárásokból, geopolitikai bizonytalanságokból eredő ellátási nehézségeket. Eközben a kiskereskedői készletgazdálkodásban egyszerre van jelen a hiány és a felhalmozódó felesleg problémája. A mellőzhető cikkek esetében számos kereskedő készletei meghaladják a csökkenő keresletet. Ez jelentős fordulat az egy évvel ezelőtti helyzethez képest – akkor még gyakran felárral tudták értékesíteni ezeket a készleteket, például számítás- és híradástechnikai cikkek, lakberendezés, ruházat és kiegészítők körében.
A járvány alatt az e-kereskedelemben kiugró növekedést tapasztalhattunk – a jelenlegi bizonytalan helyzet azonban az USA-ban kezdi visszahozni a vásárlókat az online térből a szupermarketekbe. A KPMG kutatása szerint a válaszadók nagy része a legtöbb árukategóriában ismét a személyes vásárlást részesíti előnyben. Az online kereskedelem lassulása jól megfigyelhető például a ruházati termékek vagy a játékok esetében. A vevők ugyanis egyrészt most ezekről a netes vásárlásokról mondanak le leginkább, másrészt pedig, ha már vásárolnak, szeretik jobban megnézni, megtapintani, mit kapnak a pénzükért – valóban ér-e annyit az a cipő, kabát vagy távirányítós autó.
Ettől némileg eltérnek a magyar tapasztalatok, amely szerint áprilisban ugyan még 4,2 százalékkal csökkent a csomagküldő és internetes kereskedelem forgalma, júniusban viszont 5,9 százalékos növekedést regisztrált a KSH. Eközben persze az infláció miatt több területen, köztük a vendéglátóiparban, a turizmusban, a szórakoztatóiparban a fizikai vásárlás terén egyértelműen csökkenés jellemző. A tapasztalatok összességében azt mutatják, hogy a viszonteladók számára most a többcsatornás értékesítési stratégia nyújthatja a legjobb megoldást.
Ahogy a vásárlók szokásai a vágyaktól a szükségletek felé mozdulnak, a kiskereskedőknek és a fogyasztási cikkek gyártóinak is reagálniuk kell – és ezt egy olyan környezetben kell tenniük, ahol a robosztus keresletet felváltja a gazdasági bizonytalanságok miatt aggódó, költségérzékeny vásárlók tömege.
A fogyasztók árérzékenységének köszönhetően a diszkont áruházak most kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek a piacon. A vásárlókat vonzzák a különböző akciók, és az, hogy a nagyobb kiszerelésű áruk esetében kisebb árnövekedést tapasztalnak. Az alapvető élelmiszerekből, higiéniai termékekből a vevők készek nagyobb mennyiséget felhalmozni, ha az ár kedvezőnek tűnik – főként, ha úgy gondolják, később drágábban jutnak hozzá ezekhez.
A KPMG szerint a kereskedőknek, gyártóknak a változó helyzethez való alkalmazkodásban segíthetnek a stratégiai bevételnövelést támogató adatelemzések, az optimalizált kereskedelmi promóciók, a hatékonyabb marketing. Sok lehetőség rejlik a saját márkás és más jó ár-érték arányú termékekben, amelyek most egyre keresettebbek a vevők körében. Az innováció, a back-office funkciók automatizálása, a logisztika hatékonyabbá tétele, a megfelelő munkaerő-menedzsment is segítheti a költségcsökkentést, a nagyobb haszonkulcsok elérését.
„A fogyasztói szokások és preferenciák értelemszerűen sok változáson kényszerültek átmenni az utóbbi években. Most azonban olyan időszak előtt állunk, mikor minden bizonytalan, akár napi szintű zavarok keletkezhetnek ellátásban, árazási stratégiákban, fogyasztói igényekben. Ilyen körülmények között a kereskedelemben dolgozó cégeknek a piac árgus szemmel való figyelésére, a csatornáik maximális rugalmasságára, és az ehhez szükséges adatelemzői és logisztikai háttér biztosítására kell koncentrálniuk” – foglalta össze a javasolt stratégiát Halász Erika, a KPMG szenior menedzsere.
Ezernél is több új lakást kell építeni a következő években Kecskeméten, hogy a település lépést tarthasson a Mercedes-Benz üzemének bővítésével – derült ki a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség fórumán, amelyen az alföldi nagyváros lakhatási helyzetét tekintették át a német autógyártó társaság képviselői ingatlanpiaci szakértőkkel.
Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.