Új korszakot nyitott az e-kereskedelemben 2022: két járvány sújtotta év és a digitális gazdaságban ezalatt tapasztalt hipernövekedés után az idén törvényszerűen várható volt egy megtorpanás a digitalizációban és az e-kereskedelemben – derül ki a GKID és az Árukereső.hu Online Kiskereskedelmi Index kutatásából.
A rekordokat döntő, októberre már 21 százalék fölé emelkedő infláció a nyár vége óta egyre drasztikusabban hat mind a kereskedelemre, mind a vásárlók döntéseire. Kifejezetten érződik a spórolás a tartós fogyasztási cikkek – főként a műszaki és számítástechnikai termékek – piacán.
„Az online kereskedelem egyébként hagyományosan erős, most viszont gyengélkedő szegmensei az online kiskereskedelmi piac egészét visszahúzzák” – húzta alá Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója, hozzátéve: ez a két termékkör 2022 első 9 hónapjában már az infláció ellenére is forgalomcsökkenést könyvelhetett el.
Ellentétes hatások alakítják a kosárértéket
A kosárértékek az év elején év/év alapon még 12 százalékkal bővültek, a második és harmadik negyedévben azonban már néhány százalékkal csökkentek. Ebben a folyamatban két ellentétes hatás játszik szerepet, egyelőre azonos, egymást kioltó mértékben: miközben az infláció, illetőleg az árfolyam romlása felfelé hajtja a kosárértékeket, a lefelé vagy alávásárlás, vagyis az olcsóbb, helyettesítő termékek preferálása egyértelműen lefelé.
„Az utóbbi hónapokban, már az iskolakezdés óta egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy a jelentősen megnőtt a keresések száma a márkázatlan legalacsonyabb árú termékekre, sőt az alapélelmiszerekre is, legyen szó cukorról, lisztről, WC papírról vagy éppen füzetről. A prémium helyett az olcsóbb márkák felé fordulnak a vásárlók” – szögezi le Michal Vodák, az Árukereső.hu-t is magában foglaló Heureka Group vezetője.
Noha a magas infláció és a rezsi emelkedése negatívan hat a vásárlók költési kedvére, a reakcióik nem egységesek. Egyfelől bizonyos területeken elindult az alávásárlás (vagyis olcsóbb, helyettesítő termékek keresése), más kategóriák esetén pedig inkább kevesebbet vásárolunk, ám kitartunk a preferált márkáink mellett. A tartós fogyasztási cikkeknél például mindkét trend tetten érhető.
Madar Norbert szerint egyre jobban erősödik az a tudatos vásárlói réteg, amelyik nem azért nem vásárol, mert nem tehetné meg, hanem sokkal inkább elővigyázatosságból. Mivel azonban ez a réteg rendelkezik tartalékokkal, a karácsonyi szezonban várhatóan a fogyasztást nem fogják annyira visszafogni, mint ahogyan azt még a nyár végi bejelentések után közvetlenül tették.
Milyen lesz az ünnepi szezon?
A GKID és az Árukereső.hu kutatása ezúttal is vizsgálta a kereskedők várakozásait: az eredmények alapján a webáruházak a tavalyinál visszafogottabb ünnepi időszakra számítanak, amit már a novemberi forgalmi adatok is igazolnak. A képet árnyalja, hogy a visszafogottabb kereslet ellenére a magas infláció miatt valójában nem költenek a vásárlók kevesebbet, mint tavaly ilyenkor – nominálisan 5-10 százalék közötti növekedésre lehet számítani az utolsó negyedév tekintetében – miközben a tranzakciószámok már inkább stagnálást vagy akár kis mértékű csökkenést is mutathatnak 2021-hez képest. Ezek alapján a GKID összességében a szokásosnál elhúzódóbb, „laposabb", és a tavalyinál gyengébb eredményeket produkáló szezonra számít.
A GKID lakossági mérései és az Árukereső.hu keresési statisztikái alapján idén karácsonykor népszerűek lehetnek a kisebb értékű termékek (ruhák, játékok, könyvek), a műszaki cikkek közül az airfryer-ek, robotporszívók, valamint minden kategória esetén érezhetően nagyobb a kereslet az olcsóbb, sajátmárkás termékek iránt. A prémium áruk vonalán nem várható visszaesés, inkább a felső-középkategóriás termékek iránt csökkenhet valamelyest a kereslet.
Átrendeződő kategóriák
A felsorolt jellegzetességek is előrevetítik, hogy miközben a piac növekedése – legalábbis átmenetileg – megtorpanni látszik, egyre szorosabbá válik a verseny az online értékesített termékkategóriák között. A legnagyobb forgalmat generáló online termékcsoportnak továbbra is a műszaki cikkek számítanak, azonban árnyalja a képet, hogy a szegmens forgalma 3 százalékkal csökkent 2022 első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest.
A képzeletbeli dobogó második fokán a ruházati és divatcikkek állnak, de már nem sokáig: ez a szegmens hamarosan Magyarországon is az élre ugrik a termékkategóriák versenyében. Erre utal az is, hogy a szektor az év első kilenc hónapjában 35 százalékos növekedést produkált 2021-hez képest.
Mit hoz a távolabbi jövő?
A GKID elemzőinek várakozásaiban csak kisebb recessziós időszak szerepel. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság normalizálódásával már 2023 második felében csökkenhet az infláció, növekedhetnek a reálbérek, újra dinamikus növekedési pályára állítva az online kiskereskedelmet.
„Ebben azok a kereskedők lesznek előnyben, akik hosszú ideje felépítették a vásárlók bizalmát, és minőségi, színvonalas kiszolgálással építettek vásárlói bázist" – mondta Michal Vodák.
Bár az ár fontos tényező a piacon, szerinte emellett a választék és a megbízhatóság legalább annyira fontos. Az árérzékenység miatt felértékelődnek az akciók, a valós árleszállítások, ezekre akár várni is hajlandók a fogyasztók, akik többféle stratégiát követhetnek: van, aki már most elkezdte a vásárlást, hogy az inflációs hatást megelőzze vagy mérsékelje, míg mások épp kivárják az akciós időszakot, hogy kihasználják a kedvezményeket.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.