Jelentősen lassult az e-kereskedelem két hatalmas bővülést követő év után

2022. 11. 30., 18:10

Új korszakot nyitott az e-kereskedelemben 2022: két járvány sújtotta év és a digitális gazdaságban ezalatt tapasztalt hipernövekedés után az idén törvényszerűen várható volt egy megtorpanás a digitalizációban és az e-kereskedelemben – derül ki a GKID és az Árukereső.hu Online Kiskereskedelmi Index kutatásából.

A rekordokat döntő, októberre már 21 százalék fölé emelkedő infláció a nyár vége óta egyre drasztikusabban hat mind a kereskedelemre, mind a vásárlók döntéseire. Kifejezetten érződik a spórolás a tartós fogyasztási cikkek – főként a műszaki és számítástechnikai termékek – piacán.

„Az online kereskedelem egyébként hagyományosan erős, most viszont gyengélkedő szegmensei az online kiskereskedelmi piac egészét visszahúzzák” – húzta alá Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója, hozzátéve: ez a két termékkör 2022 első 9 hónapjában már az infláció ellenére is forgalomcsökkenést könyvelhetett el.

Ellentétes hatások alakítják a kosárértéket

A kosárértékek az év elején év/év alapon még 12 százalékkal bővültek, a második és harmadik negyedévben azonban már néhány százalékkal csökkentek. Ebben a folyamatban két ellentétes hatás játszik szerepet, egyelőre azonos, egymást kioltó mértékben: miközben az infláció, illetőleg az árfolyam romlása felfelé hajtja a kosárértékeket, a lefelé vagy alávásárlás, vagyis az olcsóbb, helyettesítő termékek preferálása egyértelműen lefelé.

„Az utóbbi hónapokban, már az iskolakezdés óta egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy a jelentősen megnőtt a keresések száma a márkázatlan legalacsonyabb árú termékekre, sőt az alapélelmiszerekre is, legyen szó cukorról, lisztről, WC papírról vagy éppen füzetről. A prémium helyett az olcsóbb márkák felé fordulnak a vásárlók” – szögezi le Michal Vodák, az Árukereső.hu-t is magában foglaló Heureka Group vezetője.

Noha a magas infláció és a rezsi emelkedése negatívan hat a vásárlók költési kedvére, a reakcióik nem egységesek. Egyfelől bizonyos területeken elindult az alávásárlás (vagyis olcsóbb, helyettesítő termékek keresése), más kategóriák esetén pedig inkább kevesebbet vásárolunk, ám kitartunk a preferált márkáink mellett. A tartós fogyasztási cikkeknél például mindkét trend tetten érhető.

Madar Norbert szerint egyre jobban erősödik az a tudatos vásárlói réteg, amelyik nem azért nem vásárol, mert nem tehetné meg, hanem sokkal inkább elővigyázatosságból. Mivel azonban ez a réteg rendelkezik tartalékokkal, a karácsonyi szezonban várhatóan a fogyasztást nem fogják annyira visszafogni, mint ahogyan azt még a nyár végi bejelentések után közvetlenül tették.

Milyen lesz az ünnepi szezon?

A GKID és az Árukereső.hu kutatása ezúttal is vizsgálta a kereskedők várakozásait: az eredmények alapján a webáruházak a tavalyinál visszafogottabb ünnepi időszakra számítanak, amit már a novemberi forgalmi adatok is igazolnak. A képet árnyalja, hogy a visszafogottabb kereslet ellenére a magas infláció miatt valójában nem költenek a vásárlók kevesebbet, mint tavaly ilyenkor – nominálisan 5-10 százalék közötti növekedésre lehet számítani az utolsó negyedév tekintetében – miközben a tranzakciószámok már inkább stagnálást vagy akár kis mértékű csökkenést is mutathatnak 2021-hez képest. Ezek alapján a GKID összességében a szokásosnál elhúzódóbb, „laposabb", és a tavalyinál gyengébb eredményeket produkáló szezonra számít.

A GKID lakossági mérései és az Árukereső.hu keresési statisztikái alapján idén karácsonykor népszerűek lehetnek a kisebb értékű termékek (ruhák, játékok, könyvek), a műszaki cikkek közül az airfryer-ek, robotporszívók, valamint minden kategória esetén érezhetően nagyobb a kereslet az olcsóbb, sajátmárkás termékek iránt. A prémium áruk vonalán nem várható visszaesés, inkább a felső-középkategóriás termékek iránt csökkenhet valamelyest a kereslet.

Átrendeződő kategóriák

A felsorolt jellegzetességek is előrevetítik, hogy miközben a piac növekedése – legalábbis átmenetileg – megtorpanni látszik, egyre szorosabbá válik a verseny az online értékesített termékkategóriák között. A legnagyobb forgalmat generáló online termékcsoportnak továbbra is a műszaki cikkek számítanak, azonban árnyalja a képet, hogy a szegmens forgalma 3 százalékkal csökkent 2022 első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest.
A képzeletbeli dobogó második fokán a ruházati és divatcikkek állnak, de már nem sokáig: ez a szegmens hamarosan Magyarországon is az élre ugrik a termékkategóriák versenyében. Erre utal az is, hogy a szektor az év első kilenc hónapjában 35 százalékos növekedést produkált 2021-hez képest.

Mit hoz a távolabbi jövő?

A GKID elemzőinek várakozásaiban csak kisebb recessziós időszak szerepel. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság normalizálódásával már 2023 második felében csökkenhet az infláció, növekedhetnek a reálbérek, újra dinamikus növekedési pályára állítva az online kiskereskedelmet.

„Ebben azok a kereskedők lesznek előnyben, akik hosszú ideje felépítették a vásárlók bizalmát, és minőségi, színvonalas kiszolgálással építettek vásárlói bázist" – mondta Michal Vodák.

Bár az ár fontos tényező a piacon, szerinte emellett a választék és a megbízhatóság legalább annyira fontos. Az árérzékenység miatt felértékelődnek az akciók, a valós árleszállítások, ezekre akár várni is hajlandók a fogyasztók, akik többféle stratégiát követhetnek: van, aki már most elkezdte a vásárlást, hogy az inflációs hatást megelőzze vagy mérsékelje, míg mások épp kivárják az akciós időszakot, hogy kihasználják a kedvezményeket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS