Hússzövetség: a legtöbb virsli decemberben fogy

2020. 12. 28., 17:30

Némileg lassult a koronavírus-járvány miatt a magasabb hústartalmú, nem műbélbe töltött, drágább virslik iránti kereslet erősödése; az év végén egyébként hagyományosan az időarányosnál 20-25 százalékkal többet vásárol a lakosság ebből a termékből – közölte a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke az MTI-vel.

Éder Tamás elmondta: továbbra is a virsli a legnépszerűbb húskészítmény kategória a fogyasztók körében. A húskészítmények forgalmából mintegy 20 százalékkal részesednek a különféle virslik és a kategória éves forgalma 30-35 ezer tonna körül mozog.

A fogyasztók egyre inkább az előrecsomagolt termékeket, vagyis az önkiszolgáló pultokon hozzáférhető virsliket vásárolják. Ezen termékek népszerűségét erősítette a pandémia miatt fokozódó fogyasztói óvatosság is. Mindennek eredményeként az előrecsomagolt virslik részesedése 80 százalék körül alakul - tette hozzá.

Az elnök kiemelte, hogy a húskészítményeket előállító magyarországi vállalkozások – beleértve a baromfihúskészítmények gyártóit – éves árbevétele 200 milliárd forint körüli. Az előzetes adatok alapján azt vetítik előre, hogy ezen vállalkozások termelésének volumenindexe 10 százalék körüli visszaesést mutat majd az előző évhez képest. Ennek hátterében nagyrészt a pandémia áll, hiszen a vendéglátóipar leállása és a közétkeztetés beszűkülése érdemben csökkenő keresletet eredményezett a belföldi és az export piacokon egyaránt.

Emellett az ágazatnak nehézséget okoz az afrikai sertéspestis (asp) terjedése is - mondta, hozzátéve, hogy a betegség megjelenése Németországban az unión kívüli német exportlehetőségek érdemi beszűkülését eredményezte, ennek következményeként ideiglenes túlkínálat alakult ki, amely elég súlyos piaci zavart eredményezett.

Éder Tamás megjegyezte, hogy az idén az első fél évben még az áremelkedés jellemezte a húskészítmények, így a virslik piacát is, mivel az élősertések ára ebben az időszakban a világpiaci folyamatok miatt Magyarországon is magas volt. Ugyanakkor a második fél évben már leállt az áremelkedés és stabilizálódtak a készítmények árai, így a virsliké is.

Kitért arra is, hogy a pandémiás helyzet okozta gazdasági nehézségek miatt a fogyasztók árérzékenysége erősödött. Ez némileg lassította azt az évek óta tartó folyamatot, amelynek keretei között a jobb minőségű, magasabb hústartalmú, nem műbélbe töltött virslik forgalma emelkedik a gyengébb minőségűek kárára. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS