Gyengül a forint, kevesebb a külföldi használt autó

2019. 11. 03., 13:31

Csökkent a használt autók magyarországi importja 6,6 százalékkal az idei harmadik negyedévben, ezzel már kilenc hónapja tart a visszaesés, ami a Das WeltAuto közleménye szerint elsősorban a forint-euró árfolyam alakulásának következménye.

Az idén január és szeptember között 117 352 használt autót hoztak be Magyarországra, 2,2 százalékkal kevesebbet, mint 2018 azonos időszakában – ismerteti a cég közleményében a Datahouse adatait idézve. A leggyengébb hónap az augusztus volt, amikor 17,8 százalékkal zuhant a behozatal.

A hazai átírások ugyanakkor továbbra is nőnek, eddig 603 303 gépkocsi cserélt gazdát a magyarországi használt autók piacán, 5,9 százalékkal több, mint tavaly az elő kilenc hónapban.

Frank György, a Das WeltAuto márkaigazgatója rámutatott: az autóimportot a forint-euró árfolyam befolyásolja leginkább, de már annak is vannak jelei, hogy a használtautó-vásárlók kezdik felismerni a külföldi autóvásárlás kockázatát. A határon túlról érkező gépkocsik ugyanis sokszor ismeretlen múlttal rendelkeznek, megbízhatóságuk is kérdőjeles, legfőképpen azért, mert többségükben idősebb modelleket választanak a vevők. Probléma esetén pedig a jogaikat sem tudják érvényesíteni – hívta fel a figyelmet a márkavezető. Hozzátette: nagy segítség lehet ugyanakkor a használt autót vásárlók számára a Jármű Szolgáltatási Platform, ahol bővebben informálódhatnak a járművekről.

Az átírások adatai alapján belföldön és az importban is az alsó-középkategóriás autók voltak a legkeresettebbek az idén is. A külföldről behozott autók között továbbra is népszerűek a felső-középkategóriás és egyterű autók, azonban az import 60 százalékát még mindig 10 évnél idősebb autók teszik ki.

A Das WeltAuto a Volkswagen csoport márkáit forgalmazó Porsche Hungaria használtautó-üzletága, amely 30 értékesítőhellyel rendelkezik országszerte, 2018-ban mintegy 7600 járművet adott el. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS