GKI: júniusban csökkent, de még erős maradt a fogyasztók pesszimizmusa

2020. 06. 11., 10:45

Júniusban csökkent, de még erős maradt a fogyasztók pesszimizmusa: a GKI fogyasztói bizalmi index értéke áprilisi, történetének legnagyobb esése után májusban jelentősen (11 ponttal), majd júniusban kisebb ütemben (6 ponttal) nőtt, amivel két hónap alatt csaknem a felét ledolgozta az áprilisi zuhanásának – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, online felmérésének adatai alapján az MTI-vel.

A fogyasztói bizalmi index értéke júniusban mínusz 32,8 pontra emelkedett a májusi mínusz 38,5 pontról.

Áprilisban a legnagyobb mértékben a lakosság munkanélküliségtől való félelme erősödött. Májusban és júniusban érezhetően enyhült a félelem, de az áprilisi romlásnak összesen is csupán egyharmadát sikerült korrigálni, és továbbra is messze ez a fogyasztók által legnegatívabbnak érzett tényező.

Júniusban a lakosság saját pénzügyi helyzetének alakulását továbbra is romlónak értékelte, de a mutató áprilisi esésének már több mint felét ledolgozta, itt a legnagyobb mértékű a korrekció.

Két hónap alatt átlagos mértékben javult a magyar gazdaság jövőbeli helyzetének – egyébként nagyon rossz – megítélése. Áprilisban a sokkhatás legkevésbé az emberek saját jövőbeli megtakarítási képességéről alkotott véleményét érintette; ráadásul májusban a mutató szinte a teljes előző havi csökkenést ledolgozta. E tekintetben júniusban nem történt változás.

A fogyasztók inflációs várakozása az áprilisi megugrás és a májusi érdemi gyengülés után júniusban minimálisan erősödött, és csaknem 10 ponttal volt erősebb a márciusi értékénél.

A GKI fogyasztói bizalmi indexe 1000 ember megkérdezésével készül, április óta online módszerrel, a felmérés reprezentatív. (Az index értéke áprilisban mínusz 49,8 pontra esett, ami 30 éves történetének legnagyobb zuhanása volt. Értéke azonban még így sem érte el a 2009. áprilisi, a gazdasági válság legmélyebb pontján mért mindenkori minimumát, mínusz 72,3 pontot.) (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.
2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS