Fogy a hátszél a kiskereskedelem vitorlájából

2022. 08. 03., 12:49

2022. júniusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 4,1, naptárhatástól megtisztítva 4,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A dinamika jóval elmarad a tavaszi hónapokétól: a naptárhatástól megtisztított adatok szerint márciusban 16,7, áprilisban 15,8, májusban 10,9 százalékkal haladta meg a volumen az egy évvel korábbit.

Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1429 milliárd forintot ért el júniusban, ennek 45 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 19 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 0,3 százalékkal mérséklődött. Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 1,1 százalékkal csökkent, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,5 százalékkal emelkedett.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 2,5 százalékkal nagyobb volt. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 13,2, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 8,6, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 4,3, valamint a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 4,0 százalékkal növekedett. Csökkent a forgalom volumene az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 3,1, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 4,3 százalékkal.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,3 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 5,9 százalékkal emelkedett.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 23,6 százalékkal nagyobb volt.

A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 2,4 százalékkal növekedtek. (KSH)

Nagy János: fogy a hátszél a kiskereskedelem vitorlájából 

„A júniusi adatokat látva már felsejlenek az év második felére prognosztizált lassulás jelei is – írja elemzésében Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. – Egyrészt az élelmiszerek júniusi, közel 25 százalékos drágulása egyre inkább fékezi a fogyasztást. Másrészt az üzemanyag-forgalom terén az alacsony bázis és a benzinturizmus kifutásával szintén érdemben mérséklődött az eladások dinamikája. Utóbbi esetében az ársapka részleges kivezetése is hűtheti a piacot, nem beszélve a hiány elkerülése végett bevezetett mennyiségi korlátozásoktól. Harmadrészt a nem-élelmiszerek (jobbára tartós cikkek) dinamikája is jelentősen lassult az év hatodik hónapjában.”

„A jelenleg is zajló erőteljes bérnövekedés és az ehhez hozzáadódó év eleji fiskális transzferek a fogyasztás erőteljes bővülését eredményezték 2022 első felében. Ennek köszönhetően az első hat hónapban mintegy 10 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi volumen. Ugyanakkor az év második felében markáns fékezésre számíthatunk. Nyártól a fiskális konszolidáció (extraprofit adók áthárítása, a hatósági üzemanyag- és rezsiárak részleges kivezetése, a jövedéki adóemelés és lényeges adóügyi változások), az év eleji transzferek kifutása és minden bizonnyal az elmúlt majdnem 25 év legmagasabb inflációja masszívan csökkenti a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét. Ennek eredményeként pár hónapon belül már negatív éves értékekre számíthatunk” – írja Nagy János.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS