A kisboltok sorsára juthatnak a magyar webshopok

A Growww Digital, a Humanize Studio és a Kosárérték e-kereskedelmi kutatásából kiderült, hogy a megkérdezett e-kereskedők 65százaléka zárt jobb évet 2022-ben, mint egy évvel korábban. 21 százalék eredménye stagnált, 14 százalék zárt rosszabb évet tavaly.

„Bár a hivatalos statisztikákra még várni kell, az évközi adatok alapján az e-kereskedelmi forgalom kismértékű növekedése várható. Ez kifejezetten üdítő eredmény annak tükrében, hogy nem teljesített jól az e-kereskedelem a kelet- és közép-európai régióban. Még a rendre előttünk járó cseh és szlovák e-kereskedelmi piac teljesítménye is 8-10 százalékot csökkent tavaly a becslések alapján, igaz, a cseh piac esetében magasabb bázisról” – adott képet a régiós helyzetről Szabó László, a Growww Digital ügyvezető partnere.

Azonban továbbra is aggasztóan alacsony a magyar e-kereskedelmi export aránya. A kutatásban megkérdezett magyar e-kereskedők kétharmada (68 százalék) nem értékesít külföldön. A válaszadók 42 százaléka pedig nem is tervezi. Egy országba exportál a vizsgált e-kereskedők 14 százaléka, 18 százalék pedig több országba értékesít

„Ha létezne e-külkereskedelmi mérleg, erősen negatív lenne. Bár jelentős számú magyar e-kereskedelmi vállalkozás lenne képes exportálni, a hazai cégek sokkal kevésbé exportorientáltak, mint a lengyel, cseh és szlovák versenytársaik, akik intenzíven bővítik piacaikat. Márpedig nemzetközi piacok nélkül a hazai e-kereskedők kis eséllyel tudják tartani a versenyt a több országot lefedő, egyre növekvő hatékonyságú és tőkeerejű külföldi versenytársakkal” – figyelmeztet Szabó László.

Vásárlóiélmény-deficit nehezíti az exportot

„Amíg egy webshop nem nyújt nemzetközi színvonalú vásárlói élményt, addig védtelen lesz a nemzetközi versenytársakkal szemben, és nem tud hatékonyan exportálni sem. A visszatérő vevők biztosítják a növekedés és az export bázisát is” – mutat rá Stampf Attila, a Humanize Studio customer experience szakértője.

Bár a kutatásban részt vevő e-kereskedők válaszaiból az derül ki, hogy fontos számukra, hogy az új vevőkből visszatérő vásárlók váljanak, sok nehézség merül fel ennek megvalósításában. Az öt legnagyobb akadály: az átfogó vásárlói élmény kialakítása (36 százalék), az ügyfélkapcsolat-kezelő rendszer (CRM) kialakítása (34 százalék), a belső folyamatok vásárlófókuszú optimalizálása (34 százalék), a vásárlói visszajelzések gyűjtése és feldolgozása (31 százalék), valamint a vásárlói folyamat feltárása és megértése (29 százalék).

„Vásárlóiélmény-deficit nehezíti a hazai e-kereskedők helyzetét. Az internetes kereskedelem alapszabálya, hogy a visszatérő vásárló a siker kulcsa. A vevők pedig oda térnek vissza szívesebben, ahol jobb vásárlási élményt kapnak, ahol egyszerűbb, kényelmesebb, gyorsabb vásárolni, terméket visszaküldeni. Ezen a téren sajnos a magyar piacra lépő külföldi webshopok tetemes versenyelőnnyel rendelkeznek” – magyarázza Stampf Attila.

E-kereskedelmi felvevőpiac lesz-e Magyarország?

„Pár évtizede még számos magyar exportőr cég létezett, és a gyártószektorunk még mindig alapvetően exportorientált. Ma azonban elveszíthetjük a magyar e-kereskedelmi piacunk többségét, a hazai webshopok a kisboltok sorsára juthatnak, áldozatul esve a külföldi szereplők terjeszkedésének” – figyelmeztet Buzás Attila, a Kosárérték főszerkesztője.

Minél több a nemzetközi mércével is versenyképes hazai webshop, annál versenyképesebb lesz a hazai e-kereskedelem. Sok jó példa bizonyítja, hogy meg lehet csinálni! Azonban a 24. órában vagyunk. Egymást segítve, egymás tapasztalataiból kell az e-kereskedelmi piac szereplőinek tanulni, fejlődni – tette hozzá a szakember.