A hazai webáruházak közel fele számolt be forgalomcsökkenésről az idén jelentősen megugró infláció és az orosz-ukrán háború következményeképp. A szereplők már a kereslet visszaesését is érzékelik. A legtöbben a szállítási nehézségeket és az inflációt jelölték meg az idei év legnagyobb problémájának – derül ki a 15. Nagy Webáruház Felméréséből, amelyben 725 hazai webáruház tulajdonos vett részt.
Az orosz-ukrán háború, az infláció, az energiaárak emelkedése, az árfolyamváltozás és a szállítási nehézségek már éreztetik hatásukat a hazai e-kereskedelemben. Idén a szereplők már tapasztaltak keresletcsökkenést, azonban a visszaesés még nem érinti a teljes piacot – derül ki a Shoprenter Kft. felméréséből.
A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a nemzetközi tapasztalatokhoz hasonlóan Magyarországon is érdemben nőtt a webáruházak iránti kereslet a világjárvány kezdete óta. Ez a folyamat napjainkban sem ért véget.
A megkérdezett webshopok 46 százaléka a Covid-19 megjelenése után indult, s mindössze 14 százalékuk van jelen a piacon legalább tíz éve. Továbbra is a hazai kereslet kielégítését célozza a legtöbb szereplő: a válaszadók 89 százaléka kizárólag Magyarországon értékesít.
A hazai piac is kifizetődő, amelyet jól jelez, hogy a webáruházak közel fele 10 millió forint feletti bruttó bevételt realizált az utolsó lezárt üzleti évben. Közel 40 százalékuk pedig több, mint 1000 rendelést teljesített.
A webshopok 43 százaléka már érzi a forgalom visszaesését az orosz-ukrán háború és az infláció okozta hatások miatt.
A válaszadók 18 százaléka tapasztalt 20 százalékot meghaladó forgalomcsökkenést, a kitöltők 25 százaléknál nem haladta meg a 20 százalékot sem, 41 százalékuk pedig nem mért változást az értékesítésben. A webshopok 16 százaléka a kereslet növekedését tapasztalta.
Napjainkban a legtöbben az infláció okozta nehézségeket, a szállítási költségek növekedését és az ellátási láncokkal kapcsolatos nehézséget tekintik komoly nehézségnek a vállalkozás üzemeltetésében. A működési nehézségek közül a válaszadók mindössze 6 százaléka jelölte meg a legnagyobb problémaként az árfolyamváltozást, a csökkenő keresletet vagy a növekvő energiaárakat.
Továbbra is a marketing tevékenység menedzselése jelenti a legnagyobb problémát a napi szintű működés során, amely a válaszadók 41 százalékánál okoz nehézséget.
A Magyarországon működő webáruházak csupán 41 százaléka rendelkezik hagyományos üzlethelyiséggel a webáruháza mellett. Az üzlethelyiséggel is rendelkező webshopok közel felénél az árbevétel kevesebb, mint 30 százaléka jön csak az offline üzletből, a többi az online felület megrendeléseiből származik. Ez az adat jól szemlélteti, hogy az online értékesítésben továbbra is nagy potenciál rejlik azoknak a kereskedőknek, akik még nem rendelkeznek webáruházzal. Emellett az adatok egyértelműen mutatják azt is, hogy folyamatosan nő a teljes hazai piacon is az e-kereskedelem súlya.
A Magyarországon árusító webáruházak 20 százaléka értékesít több webáruházzal is. Ez az alacsony arány jellemző a külföldön is értékesítőkre: a legtöbb nemzetközi piacon jelen lévő szereplő csak egy webáruházat üzemeltet, amely több nyelven érhető el.
A megkérdezett webáruházak mindössze 14 százaléka értékesít Magyarországon kívül is. A külföldi értékesítés során a legnagyobb nehézséget az árfolyamváltozások okozzák, a válaszadók fele ezt a szempontot jelölte meg az elsődleges nehézségként. Ezt követik a logisztikai, valamint az adózási, könyvelési nehézségek.
Hazánkban töretlenül az utánvét a legnépnépszerűbb fizetési mód, szinte minden webáruházban elérhető, de a legtöbb helyen már a banki átutalás is alapvető fizetési lehetőség. Jelentős növekedés tapasztalható az online bankkártyás fizetéseknél is: már a webáruházak 79 százalékánál elérhető ez a fizetési mód is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre népszerűbb az online bankkártyás fizetés és a fixpontos csomagátvétel.
A bankkártyás fizetési lehetőséggel rendelkezők közel háromnegyede legfeljebb 1,49 százalékos jutalékot fizet a szolgáltatónak. Ennek ellenére nem jellemző, hogy a vállalkozások szívesen váltanának szolgáltatót: a megkérdezettek kevesebb, mint negyede keresett új bankkártyaszolgáltatót, vagy logisztikai partnert. Akik váltottak elsősorban a többletszolgáltatások miatt döntöttek így, az ár kevésbé volt fontos szempont.
Az elérhető szállítási módok listáját továbbra is a házhozszállítás vezeti, a webáruházak 94 százaléka biztosítja, azonban egyre népszerűbbé válnak a fixpontos átvevőhelyek (csomagpontok és csomagautomaták) is. A TOP3 logisztikai szolgáltató a GLS, Foxpost és MPL.
A marketingtevékenységet kiemelten fontosnak tartják az online kiskereskedelem szereplői. A közösségi oldalakon való jelenlét továbbra is a legnépszerűbb marketing eszköz a webáruházak körében.
Az előző évekhez hasonlóan a legtöbb bevételt hozó TOP3 marketing eszköz idén is a keresőoptimalizálás (SEO), a Google Ads és a Facebook hirdetés. A kuponok és a hírlevelek marketing szerepe is növekedést mutat az előző évhez képest.
Jelentősen megugrott a TikTok szerepe: egy év alatt 8 százalékról 22 százalékra nőtt a közösségi oldalon hirdetők aránya. A közösségi médiában a Facebook vezető szerepe továbbra is egyértelmű, majdnem minden megkérdezett webáruház jelen van ezen a felületen, a válaszadók 96 százaléka.
A marketingköltések a tavalyi évhez képest csökkentek: idén átlagosan 4,5 millió forintot költöttek a reklámtevékenységre az online shopok a tavalyi, átlagosan 5,5 milliós költést követően.
Átadták a jászfényszarui ipari parkban a precíziós motoralkatrészeket gyártó Zhejiang Shuanghuan Driveline magyarországi leányvállalata, az Evoring üzemét.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.
