A kerti nagykapu kiválasztásának fő kérdése: vajon egy-vagy kétszárnyú legyen? Ez igencsak sok fejtörést okozhat, és a dolgot tovább nehezíti, hogy nemcsak az ízlésünkre kell hallgatni, hanem a praktikussági szempontokat, illetve a telek adottságait is figyelembe kell venni, nehogy végül olyan döntést hozzunk, amit utólag megbánunk.
Cikkünkben felsorakoztatunk néhány érvet amellett, hogy mikor és miért lehet jobb választás az egyszárnyú, oldalra elcsúszó kapu. És bármelyik típus mellett is döntsünk végül, a Nívó kapuk között biztosan megtaláljuk az igényeinknek megfelelő darabot.
Kicsi és hosszanti irányban keskeny telek esetén
A kétszárnyú, befelé nyíló kapuk vitathatatlanul elegánsak, van valami különleges abban, ahogy a kitáruló kapuszárnyak szinte hívogatnak befelé. Csakhogy ez a mozdulat meglehetősen helyigényes, hisz a szárnyak nyitásának sugarát mindkét oldalon szabadon kell hagyni. Mivel egy-egy kapuszárny szélessége akár 2 méter is lehet, ezért jópár négyzetméternyi területre lesz szükség.
Nagy udvar esetén ez nem gond, de ha a telkünk kicsi, vagy hosszanti irányban keskeny (tehát a szélesebbik oldala van az utcafront felé), akkor egy kétszárnyú kapu zavaróan sok helyet elfoglalhat belőle.
Ha emiatt nem tudunk például bokrokat, fákat ültetni, vagy felépíteni a vágyott kerti kiülőt, akkor nem érdemes görcsösen ragaszkodni ehhez a kaputípushoz, hisz valószínűleg úgyis megbánjuk majd a választást. Egy egyszárnyú kapu is lehet ugyanolyan esztétikus, és mivel a nyitás során párhuzamosan a kerítés mellé siklik, ezért jóval kisebb a helyigénye, a szabadon maradó területet pedig a kedvünk szerint hasznosíthatjuk.
Emelkedős vagy lejtős telek esetén
A kapuválasztás kérdését az is meg tudja nehezíteni, ha a telkünk domboldalon áll, és a bejárat mögött meredek emelkedő vagy lejtő kezdődik. Az előbbi esetén a kétszárnyú kapu technikailag kivitelezhetetlen, ugyanis az emelkedő talaj miatt nem lehetne kinyitni a szárnyakat, a hatályos építési törvények szerint pedig a kapunak tilos az utca felé nyílnia, így ezzel inkább ne is próbálkozzunk.
A bejárati utáni lejtő pedig abból a szempontból lehet problémás, hogy a kapuszárnyak szabadon “lengedeznek”, ezáltal a szél könnyebben beléjük kaphat, és kitámasztani is nehezebb őket. Sok esetben tehát itt is az egyszárnyú változat lesz a praktikusabb megoldás.
Ha esztétikailag jobban illik az összképhez
Szerencsés helyzetben vagyunk akkor, ha a telek jellemzői végett mindkét kapufajta szóba jöhet, ugyanakkor talán ez okozza a legnagyobb dilemmát is, hisz nincsenek egyéb befolyásoló tényezők.
Ilyenkor érdemes a megjelenést előtérbe helyezni, és szimplán megvizsgálni, hogy melyik típus mutat jobban? Egyesek szerint a befelé nyíló, kétszárnyú kapu a klasszikusabb házakhoz és a mediterrán stílusú épületekhez illik jobban, míg az oldalra nyíló egyszárnyú inkább a modern, minimalista házakhoz passzol.
Persze ez csak egy álláspont a sok közül, ne kövessük, ha nem érezzük a magunkénak, hanem hallgassunk inkább a saját igényeinkre.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
A tartály legösszetettebb formájú csonkzónái elkészültek; a csonkgyűrűk és a további fő elemek egyenként elvégzett minőségügyi átvétele után azok további megmunkálására és a tartály összeállítására az AEM-Technologies volgodonszki gyárában kerül sor.
