1094 milliárd forintot hagytunk a boltokban januárban

2022. 03. 03., 09:09

2022. januárban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,5, naptárhatástól megtisztítva 4,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

2022 januárjában az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1094 milliárd forint volt; ennek 46 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 17 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene lényegében nem változott. Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 0,8 százalékkal csökkent, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,3 százalékkal emelkedett.

nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 6,4 százalékkal nagyobb lett. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 33, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 18, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 15, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 2,2 százalékkal növekedett. A forgalom volumene az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 3,6, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 6,3 százalékkal lett kisebb.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 9,9 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 8,2 százalékkal bővült, folytatva az évek óta tartó tendenciát.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 10,7 százalékkal nagyobb lett.

A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 4,5 százalékkal csökkentek. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS