Szakképzés: javuló mutatók, gyakorlatközpontú oktatás, emelkedő bérek

2020. 09. 09., 15:15

Az OECD éves oktatási jelentése szerint Magyarországon nemzetközi összevetésben is kimagasló szerepet tölt be a munkahelyen végzett gyakorlati képzés, jók a szakképzettséggel rendelkezők elhelyezkedési esélyei, és folyamatosan emelkednek az oktatói bérek.

A jelentés kiemeli, hogy Magyarországon a szakképző iskolákban (a korábbi szakközépiskolákban) tanulók mindegyike vállalati környezetben megvalósuló gyakorlati oktatásban részesül. A munkahelyen végzett gyakorlati képzésben résztvevők 100 százalékos mutatója többszörösen felülmúlja az OECD országok 34 százalékos átlagát. Hasonló értéket hazánkon kívül Dánia, Hollandia, Írország és Lettország esetében rögzít a dokumentum.

Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára elmondta: „A kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve 2010 óta számos intézkedést tett a duális szakképzés elterjesztése, megerősítése érdekében. A szakképzés teljes körű átalakításának köszönhetően az OECD átlagnál jelentősen jobb, nemzetközi színtéren is előremutató eredményt értünk el a 3 éves képzésben. A cél a magyar duális szakképzési modell továbbfejlesztése a technikumokban, ami a tavaly márciusban elfogadott Szakképzés 4.0 Stratégiának is kiemelt fejlesztési területe.”

A jelentés kitér a szakképesítéssel rendelkező fiatal felnőttek foglalkoztatottsági arányára, amely Magyarországon 84 százalék, 8 százalékponttal több az általános középfokú végzettséget bírókénál.

Az elemzés a pedagógusok és oktatók bérével is foglalkozik, amely hazánkban jelentősen növekedett az elmúlt évtizedben. Idén júliustól átlagosan 30 százalékkal emelkedett a szakképzésben dolgozó 32 ezer pedagógus bére, és szeptembertől általános tanévtől ösztöndíjat kapnak a tanulók. A teljesítményalapú, motiváló bérezési rendszer és rugalmas foglalkoztatás bevezetése az eddiginél is több vállalati szakembert vonz majd a szakképzésbe.

A szakképzés megerősítésének célja, hogy minden magyar fiatal a vállalkozások igényeihez igazodó készségekkel, kompetenciákkal felvértezve kerüljön ki az iskolarendszerből, így tisztességes munkával versenyképes jövedelemhez, biztos jövőhöz juthasson – zárul az ITM közleménye.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-15 23:15:00
Összesen 2,8 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrásra pályázhat október 15-étől országszerte 2800 vidéki, egész évben nyitva tartó büfé. Az üzletenként egymillió forintos támogatást konyhatechnológiai és a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök, készletek beszerzésére fordíthatják, de felhasználhatják energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre, vagy nagyobb beruházásokhoz is. Pályázni november 30-ig lehet – hívja fel a figyelmet a Magyar Turisztikai Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS