Szakképzés: javuló mutatók, gyakorlatközpontú oktatás, emelkedő bérek

2020. 09. 09., 15:15

Az OECD éves oktatási jelentése szerint Magyarországon nemzetközi összevetésben is kimagasló szerepet tölt be a munkahelyen végzett gyakorlati képzés, jók a szakképzettséggel rendelkezők elhelyezkedési esélyei, és folyamatosan emelkednek az oktatói bérek.

A jelentés kiemeli, hogy Magyarországon a szakképző iskolákban (a korábbi szakközépiskolákban) tanulók mindegyike vállalati környezetben megvalósuló gyakorlati oktatásban részesül. A munkahelyen végzett gyakorlati képzésben résztvevők 100 százalékos mutatója többszörösen felülmúlja az OECD országok 34 százalékos átlagát. Hasonló értéket hazánkon kívül Dánia, Hollandia, Írország és Lettország esetében rögzít a dokumentum.

Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára elmondta: „A kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve 2010 óta számos intézkedést tett a duális szakképzés elterjesztése, megerősítése érdekében. A szakképzés teljes körű átalakításának köszönhetően az OECD átlagnál jelentősen jobb, nemzetközi színtéren is előremutató eredményt értünk el a 3 éves képzésben. A cél a magyar duális szakképzési modell továbbfejlesztése a technikumokban, ami a tavaly márciusban elfogadott Szakképzés 4.0 Stratégiának is kiemelt fejlesztési területe.”

A jelentés kitér a szakképesítéssel rendelkező fiatal felnőttek foglalkoztatottsági arányára, amely Magyarországon 84 százalék, 8 százalékponttal több az általános középfokú végzettséget bírókénál.

Az elemzés a pedagógusok és oktatók bérével is foglalkozik, amely hazánkban jelentősen növekedett az elmúlt évtizedben. Idén júliustól átlagosan 30 százalékkal emelkedett a szakképzésben dolgozó 32 ezer pedagógus bére, és szeptembertől általános tanévtől ösztöndíjat kapnak a tanulók. A teljesítményalapú, motiváló bérezési rendszer és rugalmas foglalkoztatás bevezetése az eddiginél is több vállalati szakembert vonz majd a szakképzésbe.

A szakképzés megerősítésének célja, hogy minden magyar fiatal a vállalkozások igényeihez igazodó készségekkel, kompetenciákkal felvértezve kerüljön ki az iskolarendszerből, így tisztességes munkával versenyképes jövedelemhez, biztos jövőhöz juthasson – zárul az ITM közleménye.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.
2026. 02. 06., 17:25
Az országban működő nyolc regionális békéltető testület 2025-ben összesen 11 574 fogyasztói jogvitát zárt le sikeresen, 704-gyel többet, mint az előző évben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált békéltető testületek ingyenesen vehetők igénybe, és az ország egész területén elérhető vitarendezési fórumok a fogyasztók és a vállalkozások között.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS