A 2023/2024-es tanévben a középfokon nappali oktatásban tanuló diákok 53 százaléka (227 ezer fő) szakmai képzést (is) folytató szakképző iskolába, technikumba, szakgimnáziumba jár, közülük a szakképző évfolyamokon több mint 156 ezren tanulnak, 18 százalékkal többen, mint a 2022/2023-as tanévben – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
A KSH „Helyzetkép 2023 – Oktatás” című kiadványa szerint a szakképző iskolákban a műszaki, ipari és építőipari képzések részaránya továbbra is meghatározó (52 százalék), ezen belül a legtöbben hegesztőnek (3,0 ezer fő) és villanyszerelőnek (2,7 ezer fő) tanulnak. A 2023/2024-es tanévben az összes szakmát tekintve ugyanakkor a szakács és a kereskedelmi értékesítő szakma a legnépszerűbb (4,0–4,0 ezer fő).
A technikumi, szakgimnáziumi képzések terén a szolgáltatás, a műszaki, ipari és építőipari területek, valamint az üzleti ismeretek, ügyvitel képzésein tanul a diákok csaknem kétharmada. Legtöbben, 9 ezren, a pénzügyi-számviteli ügyintéző szakmát szeretnék elsajátítani.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.