Hogyan lehet valaki ügyvéd?

2023. 03. 30., 19:11

Az ügyvédekről szóló filmeknek, sorozatoknak se szeri se száma. De miért megy olyan jól ez a téma? Miért érdekli az embereket, hogy milyen egy ügyvéd, hogyan dolgozik?

Bevallom, hogy ezekre a kérdésekre nem tudom a választ, azt tudom, hogy én miért lettem ügyvéd és miért hiszek a jogban. Mégis hogyan lehet valaki ügyvéd Magyarországon? –kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Mit kell tanulni ahhoz, hogy ügyvéd lehessen valaki?

Kezdjük azzal, hogy a középiskola után mit és hol kell tanulni ahhoz, hogy valaki ügyvéd lehessen. Mindenképpen jogi egyetemi végzettség szükséges egy jogász szakon. Ez 5 éves egyetemi képzést jelent, ahol a jog alapjait tanulhatják meg az egyetemi hallgatók. Na jó, annál azért szélesebb körre gondolj, mint amit egy másik szakon jogi alapok néven oktatnak. A teljesség igénye nélkül néhány terület, amit igen részletesen kell megismerni:

  • Római jog. Ez nem a mai olasz főváros, Róma joga, hanem a réges-régen létezett Római Birodalomhoz kapcsolódik. Hogy miért kell ilyen őskövületet tanulni? Azért, mert a mai jogrendszerünk ezen az öreg kontinensen erre épül. Sok mindent a rómaiak találtak ki, ami ma is a jogtudomány alapját jelenti, legalábbis Európában. Azt hiszem, hogy ennél tudományosabban nem szükséges belemenni a témába.
  • Polgári jog. Ez nagyon sok mindent lefed, mint a szerződések, a tulajdonjog, a cégekre vonatkozó szabályok jó része (például a betéti társaság, kft.), az öröklési jog stb. Az ehhez kapcsolódó nagy törvény a Polgári Törvénykönyv a maga közel 1600 szakaszával. Azért ez már önmagában sem kevés.
  • Büntető jog. Talán ezt a legkönnyebb elképzelni, hogy miről is szól. Persze nemcsak a bűncselekményekről tanul a nebuló, hanem arról is, hogy hogyan zajlik egy büntető per vagy milyen szabályok vannak a börtönökkel kapcsolatban.
  • Munkajog. Itt a munkával kapcsolatos szabályokat tanítják, mint például a Munka Törvénykönyvében található felmondás, közös megegyezés vagy a szabadságok.
  • Nemzetközi jog. Ez már túlmutat hazánk határain. Itt olyan érdekes és sokszor bonyolult kérdésekre kapunk választ, hogy mi a helyzet az űrrel vagy a tengereken hajózókkal.
  • Pénzügyi jog. Ez is kemény dió. Többek közt a bankok működési szabályaiba nyer betekintést a hallgató.

Hosszan sorolhatnám még, hogy mi mindent kell megtanulni az egyetemen, de talán ízelítőnek már ez is elég. Remélem, nem fekszi meg senki gyomrát.

Ügyvéd lehetek a jogi diploma megszerzése után?

Az egyetem sikeres elvégzése után az ember boldogan a kezében tarthatja a jogi diplomáját. Erre a pillanatra a mai napig élesen emlékszem, hiszen valóban nem kis dolog. Talán már az előzőekből is láthattad, hogy ezt bizony nem adják ingyen. Ám ekkor még évekre vagy attól, hogy ügyvéd lehess. Sőt, még attól is évekre van az ember, hogy igazán jó jogásznak mondhassa magát. Bár sok mindent tanult, de a gyakorlat még hiányzik. A nagybetűs ÉLETben ugyanis semmi sem papírforma szerint történik.

Az egyetemi jogi diplomával a zsebben és azzal a bizony „dr.”-vel a név előtt kinyílnak a kapuk, hogy előbb-utóbb ügyvéd lehessen valakiből. Ehhez azonban előbb 3 év kemény szakmai gyakorlat kell, amikor napi 8 órában (ha csak ennyi, akkor igen szerencsés az illető) jogász végzettséget igénylő munkakörben kell dolgozni. A kulcs, hogy a munkakör jogász végzettséget igényel, vagyis például a jogi asszisztensi munkakör nem lesz elég.

Ekkor még nem önállóan dolgozik a fiatal jogász palánta, hiszen a szükséges gyakorlati tudást csak tapasztalt jogászoktól lehet ellesni, megtanulni és megtapasztalni. A 3 éves gyakorlati időben lehet valaki ügyvédjelölt egy ügyvéd mellett, vagy jogi előadó valamilyen cégnél, szervezetnél is. A lényeg, hogy szakmai munkát kell végeznie. Közben persze ismét tanulni, tanulni és tanulni kell. Az ügyvédjelölteknek például az ügyvédi kamarák szerveznek kötelező képzéseket.

A gyakorlat után ismét kemény vizsga jön

Miután elég kitartó volt és túl van a kötelező 3 éves szakmai gyakorlaton is, még mindig nem lehet feltétel nélkül ügyvéd valakiből. Ezután ismét, az eddigieknél is keményebb vizsga következik. Ez a jogi szakvizsga. Ezt is láthattad már amerikai filmekben is, ott „bar exam” a neve. A jogi szakvizsgára mindenki egyénileg készül fel, nem kötelező suliba járni hozzá. Persze vannak felkészítő tanfolyamok, de az nem kötelező. Én például egyedül készültem fel annak idején. A jogi szakvizsga valóban nagyon átfogó. Itt az egyetemi vizsgák anyagának többszörösét kell tudni.

A jogi szakvizsga 3 nagy részvizsgából áll:

  • polgári jog és családjog, gazdasági jog, polgári eljárási jog;
  • büntetőjog, büntető eljárási jog, büntetés-végrehajtási jog, szabálysértési jog;
  • munkajog és társadalombiztosítási jog, alkotmányjog és közigazgatási jog, európai uniós jog.

Már ennyiből is látszik, hogy ez bizony nem piskóta. Olyannyira nem az, hogy a 3 nagy részvizsgát nem lehet egyszerre megcsinálni. Még ha akarná is valaki, akkor sem engedik. Mondjuk, lehetetlen küldetés is lenne, kivéve persze Ethan Huntnak a Mission Impossible mozisorozatból, vagy annak, akinek valóban egy lexikonhoz hasonlatos a memóriája. Bizonyos időnek el kell telnie a részvizsgák között. Emiatt a jogi szakvizsga sikeres teljesítése akár 1 évet is igénybe vehet.

Hogyan lehet valaki ügyvéd a jogi szakvizsga után?

A jogi szakvizsga sikeres letétele után már tényleg minden adott, hogy valaki ügyvéd lehessen?

A válasz: már majdnem.

Ekkor már igen közel lehet az áhított ügyvédi pálya megkezdése. Ahhoz, hogy valaki ügyvéd lehessen, kötelező tagsággal kell rendelkezni egy ügyvédi kamaránál. Az ügyvédi kamarai felvételt követően kerül sor az ügyvédi esküre. Az ügyvédi eskü letétele az ügyvédi tevékenység megkezdésének a feltétele.

Ha mindent összeadunk, akkor az érettségit követően alsó hangon is 9 év, míg valaki elindulhat az ügyvédi pályán.

Az ügyvédi pálya további rejtelmeiről egy másik cikkben mesélek majd. Akkor például kiderül az is, hogy vállalkozó-e az ügyvéd.

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd

Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026. 04. 09., 05:50
Januárhoz viszonyítva 1,8 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene 2026. februárban, az egy évvel korábbitól 1,5 százalékkal maradt el – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2026-04-10 10:10:00
Elérhetővé vált a „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás következő pályázati szakasza. A konstrukció célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének erősítése, különös tekintettel a piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozására – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Innovációs Ügynökség.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS