Hogyan lehet valaki ügyvéd?

2023. 03. 30., 19:11

Az ügyvédekről szóló filmeknek, sorozatoknak se szeri se száma. De miért megy olyan jól ez a téma? Miért érdekli az embereket, hogy milyen egy ügyvéd, hogyan dolgozik?

Bevallom, hogy ezekre a kérdésekre nem tudom a választ, azt tudom, hogy én miért lettem ügyvéd és miért hiszek a jogban. Mégis hogyan lehet valaki ügyvéd Magyarországon? –kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Mit kell tanulni ahhoz, hogy ügyvéd lehessen valaki?

Kezdjük azzal, hogy a középiskola után mit és hol kell tanulni ahhoz, hogy valaki ügyvéd lehessen. Mindenképpen jogi egyetemi végzettség szükséges egy jogász szakon. Ez 5 éves egyetemi képzést jelent, ahol a jog alapjait tanulhatják meg az egyetemi hallgatók. Na jó, annál azért szélesebb körre gondolj, mint amit egy másik szakon jogi alapok néven oktatnak. A teljesség igénye nélkül néhány terület, amit igen részletesen kell megismerni:

  • Római jog. Ez nem a mai olasz főváros, Róma joga, hanem a réges-régen létezett Római Birodalomhoz kapcsolódik. Hogy miért kell ilyen őskövületet tanulni? Azért, mert a mai jogrendszerünk ezen az öreg kontinensen erre épül. Sok mindent a rómaiak találtak ki, ami ma is a jogtudomány alapját jelenti, legalábbis Európában. Azt hiszem, hogy ennél tudományosabban nem szükséges belemenni a témába.
  • Polgári jog. Ez nagyon sok mindent lefed, mint a szerződések, a tulajdonjog, a cégekre vonatkozó szabályok jó része (például a betéti társaság, kft.), az öröklési jog stb. Az ehhez kapcsolódó nagy törvény a Polgári Törvénykönyv a maga közel 1600 szakaszával. Azért ez már önmagában sem kevés.
  • Büntető jog. Talán ezt a legkönnyebb elképzelni, hogy miről is szól. Persze nemcsak a bűncselekményekről tanul a nebuló, hanem arról is, hogy hogyan zajlik egy büntető per vagy milyen szabályok vannak a börtönökkel kapcsolatban.
  • Munkajog. Itt a munkával kapcsolatos szabályokat tanítják, mint például a Munka Törvénykönyvében található felmondás, közös megegyezés vagy a szabadságok.
  • Nemzetközi jog. Ez már túlmutat hazánk határain. Itt olyan érdekes és sokszor bonyolult kérdésekre kapunk választ, hogy mi a helyzet az űrrel vagy a tengereken hajózókkal.
  • Pénzügyi jog. Ez is kemény dió. Többek közt a bankok működési szabályaiba nyer betekintést a hallgató.

Hosszan sorolhatnám még, hogy mi mindent kell megtanulni az egyetemen, de talán ízelítőnek már ez is elég. Remélem, nem fekszi meg senki gyomrát.

Ügyvéd lehetek a jogi diploma megszerzése után?

Az egyetem sikeres elvégzése után az ember boldogan a kezében tarthatja a jogi diplomáját. Erre a pillanatra a mai napig élesen emlékszem, hiszen valóban nem kis dolog. Talán már az előzőekből is láthattad, hogy ezt bizony nem adják ingyen. Ám ekkor még évekre vagy attól, hogy ügyvéd lehess. Sőt, még attól is évekre van az ember, hogy igazán jó jogásznak mondhassa magát. Bár sok mindent tanult, de a gyakorlat még hiányzik. A nagybetűs ÉLETben ugyanis semmi sem papírforma szerint történik.

Az egyetemi jogi diplomával a zsebben és azzal a bizony „dr.”-vel a név előtt kinyílnak a kapuk, hogy előbb-utóbb ügyvéd lehessen valakiből. Ehhez azonban előbb 3 év kemény szakmai gyakorlat kell, amikor napi 8 órában (ha csak ennyi, akkor igen szerencsés az illető) jogász végzettséget igénylő munkakörben kell dolgozni. A kulcs, hogy a munkakör jogász végzettséget igényel, vagyis például a jogi asszisztensi munkakör nem lesz elég.

Ekkor még nem önállóan dolgozik a fiatal jogász palánta, hiszen a szükséges gyakorlati tudást csak tapasztalt jogászoktól lehet ellesni, megtanulni és megtapasztalni. A 3 éves gyakorlati időben lehet valaki ügyvédjelölt egy ügyvéd mellett, vagy jogi előadó valamilyen cégnél, szervezetnél is. A lényeg, hogy szakmai munkát kell végeznie. Közben persze ismét tanulni, tanulni és tanulni kell. Az ügyvédjelölteknek például az ügyvédi kamarák szerveznek kötelező képzéseket.

A gyakorlat után ismét kemény vizsga jön

Miután elég kitartó volt és túl van a kötelező 3 éves szakmai gyakorlaton is, még mindig nem lehet feltétel nélkül ügyvéd valakiből. Ezután ismét, az eddigieknél is keményebb vizsga következik. Ez a jogi szakvizsga. Ezt is láthattad már amerikai filmekben is, ott „bar exam” a neve. A jogi szakvizsgára mindenki egyénileg készül fel, nem kötelező suliba járni hozzá. Persze vannak felkészítő tanfolyamok, de az nem kötelező. Én például egyedül készültem fel annak idején. A jogi szakvizsga valóban nagyon átfogó. Itt az egyetemi vizsgák anyagának többszörösét kell tudni.

A jogi szakvizsga 3 nagy részvizsgából áll:

  • polgári jog és családjog, gazdasági jog, polgári eljárási jog;
  • büntetőjog, büntető eljárási jog, büntetés-végrehajtási jog, szabálysértési jog;
  • munkajog és társadalombiztosítási jog, alkotmányjog és közigazgatási jog, európai uniós jog.

Már ennyiből is látszik, hogy ez bizony nem piskóta. Olyannyira nem az, hogy a 3 nagy részvizsgát nem lehet egyszerre megcsinálni. Még ha akarná is valaki, akkor sem engedik. Mondjuk, lehetetlen küldetés is lenne, kivéve persze Ethan Huntnak a Mission Impossible mozisorozatból, vagy annak, akinek valóban egy lexikonhoz hasonlatos a memóriája. Bizonyos időnek el kell telnie a részvizsgák között. Emiatt a jogi szakvizsga sikeres teljesítése akár 1 évet is igénybe vehet.

Hogyan lehet valaki ügyvéd a jogi szakvizsga után?

A jogi szakvizsga sikeres letétele után már tényleg minden adott, hogy valaki ügyvéd lehessen?

A válasz: már majdnem.

Ekkor már igen közel lehet az áhított ügyvédi pálya megkezdése. Ahhoz, hogy valaki ügyvéd lehessen, kötelező tagsággal kell rendelkezni egy ügyvédi kamaránál. Az ügyvédi kamarai felvételt követően kerül sor az ügyvédi esküre. Az ügyvédi eskü letétele az ügyvédi tevékenység megkezdésének a feltétele.

Ha mindent összeadunk, akkor az érettségit követően alsó hangon is 9 év, míg valaki elindulhat az ügyvédi pályán.

Az ügyvédi pálya további rejtelmeiről egy másik cikkben mesélek majd. Akkor például kiderül az is, hogy vállalkozó-e az ügyvéd.

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd

Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS