Magyarországon a 2019/2020-as tanévben 64 felsőoktatási intézmény folytat képzést; a felsőfokú alap- és mesterképzés nappali képzéseire 2019-ben 79 ezren jelentkeztek, 3,7 ezer fővel többen, mint az előző évben – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
Alapképzésen 6,2 százalékkal (összesen 57 ezren), míg mesterképzésen 1,8 százalékkal (összesen 22 ezren) többen akartak továbbtanulni, mint 2018-ban – olvasható a KSH „Oktatási adatok, 2019/2020” című kiadványában. A felvettek létszámánál is növekedés volt mindkét szint esetében: az alapképzésben 6,8, a mesterképzésben 0,8 százalékos. 2019-ben a két szintre együttesen 55 ezren nyertek felvételt, ami 5,2 százalékkal több a 2018. évinél. 2019-ben a felvettek aránya 70 százalék volt az első helyre jelentkezettekből.
A pályázók egyötöde gazdaságtudományi képzésekre, 15 százalékuk műszaki területre jelentkezett, de továbbra is népszerűek az informatikai (10 százalék) és a bölcsészettudományi területek (9,8 százalék).
Az előző évhez hasonlóan az első helyre jelentkezettekből a felvettek aránya a természettudományi képzéseken a legmagasabb (86 százalék), ezt követi a művészetközvetítés (83 százalék), majd közel azonos arányban a jogi és társadalomtudományi (81–81 százalék) területek. Egyre nehezebb azonban bekerülni a művészeti szakokra, a felvettek aránya 33-ról 30 százalékra csökkent.
A 2019/2020-as tanévben a felsőoktatási intézmények nappali képzésein 204 ezer – az előző évinél 1,7 százalékkal (3,5 ezer fővel) több – fiatal folytatja tanulmányait. Felsőfokú alap-, mester-, valamint osztatlan képzésen tanul a hallgatók 92 százaléka (187 ezer fő). Míg az osztatlan képzésben 1,6, a felsőfokú alapképzésben 1,3 százalékos létszámnövekedés tapasztalható, addig a mesterképzésben részvevők száma 3,6 százalékkal csökkent. Felsőoktatási szakképzésben tanul a hallgatók 3,8 százaléka (7,8 ezer fő), 1,6 százalékkal kevesebben, mint az előző évben. Doktori fokozat megszerzése céljából 28 százalékkal többen, 8,2 ezren tanulnak, a doktoranduszok a felsőoktatásban hallgatók 4,0 százalékát teszik ki. A szakirányú továbbképzésben résztvevők száma közel 300 fővel, 800-ra emelkedett.
Az előző tanévhez hasonlóan a felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzésben résztvevők több mint fele műszaki (16 százalék), gazdasági (14 százalék), egészségügyi és szociális (14 százalék), illetve társadalomtudományi (9,9 százalék) szakok valamelyikén folytatja tanulmányait.
A 2019/2020-as tanévben a teljesen vagy részben államilag támogatott hallgatók aránya 64 százalék, ami megegyezik az előző tanévivel. Jelenleg 131 ezer hallgató vesz részt valamilyen államilag támogatott képzésben.
2019-ben összesen 36 ezren kapták kézhez felsőfokú oklevelüket, 1,6 ezer fővel kevesebben, mint egy évvel korábban.
A felsőoktatási intézményekben 3,8 százalékkal, 860 fővel, 23,4 ezer főre emelkedett a tanárok és oktatók száma. Az oktatók 65 százalékát teljes munkaidőben, 8,5 százalékát részmunkaidőben, 26,5 százalékát megbízási szerződéssel foglalkoztatják.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.