Felsőoktatás: a „koronavírus évének” legfontosabb mutatói

2020. 06. 14., 13:05

Magyarországon a 2019/2020-as tanévben 64 felsőoktatási intézmény folytat képzést; a felsőfokú alap- és mesterképzés nappali képzéseire 2019-ben 79 ezren jelentkeztek, 3,7 ezer fővel többen, mint az előző évben – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Alapképzésen 6,2 százalékkal (összesen 57 ezren), míg mesterképzésen 1,8 százalékkal (összesen 22 ezren) többen akartak továbbtanulni, mint 2018-ban – olvasható a KSH „Oktatási adatok, 2019/2020” című kiadványában. A felvettek létszámánál is növekedés volt mindkét szint esetében: az alapképzésben 6,8, a mesterképzésben 0,8 százalékos. 2019-ben a két szintre együttesen 55 ezren nyertek felvételt, ami 5,2 százalékkal több a 2018. évinél. 2019-ben a felvettek aránya 70 százalék volt az első helyre jelentkezettekből.

A pályázók egyötöde gazdaságtudományi képzésekre, 15 százalékuk műszaki területre jelentkezett, de továbbra is népszerűek az informatikai (10 százalék) és a bölcsészettudományi területek (9,8 százalék).

Az előző évhez hasonlóan az első helyre jelentkezettekből a felvettek aránya a természettudományi képzéseken a legmagasabb (86 százalék), ezt követi a művészetközvetítés (83 százalék), majd közel azonos arányban a jogi és társadalomtudományi (81–81 százalék) területek. Egyre nehezebb azonban bekerülni a művészeti szakokra, a felvettek aránya 33-ról 30 százalékra csökkent.

A 2019/2020-as tanévben a felsőoktatási intézmények nappali képzésein 204 ezer – az előző évinél 1,7 százalékkal (3,5 ezer fővel) több – fiatal folytatja tanulmányait. Felsőfokú alap-, mester-, valamint osztatlan képzésen tanul a hallgatók 92 százaléka (187 ezer fő). Míg az osztatlan képzésben 1,6, a felsőfokú alapképzésben 1,3 százalékos létszámnövekedés tapasztalható, addig a mesterképzésben részvevők száma 3,6 százalékkal csökkent. Felsőoktatási szakképzésben tanul a hallgatók 3,8 százaléka (7,8 ezer fő), 1,6 százalékkal kevesebben, mint az előző évben. Doktori fokozat megszerzése céljából 28 százalékkal többen, 8,2 ezren tanulnak, a doktoranduszok a felsőoktatásban hallgatók 4,0 százalékát teszik ki. A szakirányú továbbképzésben résztvevők száma közel 300 fővel, 800-ra emelkedett.

Az előző tanévhez hasonlóan a felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzésben résztvevők több mint fele műszaki (16 százalék), gazdasági (14 százalék), egészségügyi és szociális (14 százalék), illetve társadalomtudományi (9,9 százalék) szakok valamelyikén folytatja tanulmányait.

A 2019/2020-as tanévben a teljesen vagy részben államilag támogatott hallgatók aránya 64 százalék, ami megegyezik az előző tanévivel. Jelenleg 131 ezer hallgató vesz részt valamilyen államilag támogatott képzésben.

2019-ben összesen 36 ezren kapták kézhez felsőfokú oklevelüket, 1,6 ezer fővel kevesebben, mint egy évvel korábban.

A felsőoktatási intézményekben 3,8 százalékkal, 860 fővel, 23,4 ezer főre emelkedett a tanárok és oktatók száma. Az oktatók 65 százalékát teljes munkaidőben, 8,5 százalékát részmunkaidőben, 26,5 százalékát megbízási szerződéssel foglalkoztatják.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2024-06-13 14:10:00
A gazdálkodók 81 százaléka számolt be arról, hogy a tartósan alacsony terményárak miatt kieső bevételek miatt az elmúlt egy év során volt olyan tervezett gépvásárlása, amit végül el kellett halasztania. Ebben a helyzetben tovább nőtt a gépi bérmunka jelentősége – derül ki az Agroinform.hu felméréséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS