Felsőoktatás: a „koronavírus évének” legfontosabb mutatói

2020. 06. 14., 13:05

Magyarországon a 2019/2020-as tanévben 64 felsőoktatási intézmény folytat képzést; a felsőfokú alap- és mesterképzés nappali képzéseire 2019-ben 79 ezren jelentkeztek, 3,7 ezer fővel többen, mint az előző évben – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Alapképzésen 6,2 százalékkal (összesen 57 ezren), míg mesterképzésen 1,8 százalékkal (összesen 22 ezren) többen akartak továbbtanulni, mint 2018-ban – olvasható a KSH „Oktatási adatok, 2019/2020” című kiadványában. A felvettek létszámánál is növekedés volt mindkét szint esetében: az alapképzésben 6,8, a mesterképzésben 0,8 százalékos. 2019-ben a két szintre együttesen 55 ezren nyertek felvételt, ami 5,2 százalékkal több a 2018. évinél. 2019-ben a felvettek aránya 70 százalék volt az első helyre jelentkezettekből.

A pályázók egyötöde gazdaságtudományi képzésekre, 15 százalékuk műszaki területre jelentkezett, de továbbra is népszerűek az informatikai (10 százalék) és a bölcsészettudományi területek (9,8 százalék).

Az előző évhez hasonlóan az első helyre jelentkezettekből a felvettek aránya a természettudományi képzéseken a legmagasabb (86 százalék), ezt követi a művészetközvetítés (83 százalék), majd közel azonos arányban a jogi és társadalomtudományi (81–81 százalék) területek. Egyre nehezebb azonban bekerülni a művészeti szakokra, a felvettek aránya 33-ról 30 százalékra csökkent.

A 2019/2020-as tanévben a felsőoktatási intézmények nappali képzésein 204 ezer – az előző évinél 1,7 százalékkal (3,5 ezer fővel) több – fiatal folytatja tanulmányait. Felsőfokú alap-, mester-, valamint osztatlan képzésen tanul a hallgatók 92 százaléka (187 ezer fő). Míg az osztatlan képzésben 1,6, a felsőfokú alapképzésben 1,3 százalékos létszámnövekedés tapasztalható, addig a mesterképzésben részvevők száma 3,6 százalékkal csökkent. Felsőoktatási szakképzésben tanul a hallgatók 3,8 százaléka (7,8 ezer fő), 1,6 százalékkal kevesebben, mint az előző évben. Doktori fokozat megszerzése céljából 28 százalékkal többen, 8,2 ezren tanulnak, a doktoranduszok a felsőoktatásban hallgatók 4,0 százalékát teszik ki. A szakirányú továbbképzésben résztvevők száma közel 300 fővel, 800-ra emelkedett.

Az előző tanévhez hasonlóan a felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzésben résztvevők több mint fele műszaki (16 százalék), gazdasági (14 százalék), egészségügyi és szociális (14 százalék), illetve társadalomtudományi (9,9 százalék) szakok valamelyikén folytatja tanulmányait.

A 2019/2020-as tanévben a teljesen vagy részben államilag támogatott hallgatók aránya 64 százalék, ami megegyezik az előző tanévivel. Jelenleg 131 ezer hallgató vesz részt valamilyen államilag támogatott képzésben.

2019-ben összesen 36 ezren kapták kézhez felsőfokú oklevelüket, 1,6 ezer fővel kevesebben, mint egy évvel korábban.

A felsőoktatási intézményekben 3,8 százalékkal, 860 fővel, 23,4 ezer főre emelkedett a tanárok és oktatók száma. Az oktatók 65 százalékát teljes munkaidőben, 8,5 százalékát részmunkaidőben, 26,5 százalékát megbízási szerződéssel foglalkoztatják.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS