Felsőoktatás: a „koronavírus évének” legfontosabb mutatói

2020. 06. 14., 13:05

Magyarországon a 2019/2020-as tanévben 64 felsőoktatási intézmény folytat képzést; a felsőfokú alap- és mesterképzés nappali képzéseire 2019-ben 79 ezren jelentkeztek, 3,7 ezer fővel többen, mint az előző évben – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Alapképzésen 6,2 százalékkal (összesen 57 ezren), míg mesterképzésen 1,8 százalékkal (összesen 22 ezren) többen akartak továbbtanulni, mint 2018-ban – olvasható a KSH „Oktatási adatok, 2019/2020” című kiadványában. A felvettek létszámánál is növekedés volt mindkét szint esetében: az alapképzésben 6,8, a mesterképzésben 0,8 százalékos. 2019-ben a két szintre együttesen 55 ezren nyertek felvételt, ami 5,2 százalékkal több a 2018. évinél. 2019-ben a felvettek aránya 70 százalék volt az első helyre jelentkezettekből.

A pályázók egyötöde gazdaságtudományi képzésekre, 15 százalékuk műszaki területre jelentkezett, de továbbra is népszerűek az informatikai (10 százalék) és a bölcsészettudományi területek (9,8 százalék).

Az előző évhez hasonlóan az első helyre jelentkezettekből a felvettek aránya a természettudományi képzéseken a legmagasabb (86 százalék), ezt követi a művészetközvetítés (83 százalék), majd közel azonos arányban a jogi és társadalomtudományi (81–81 százalék) területek. Egyre nehezebb azonban bekerülni a művészeti szakokra, a felvettek aránya 33-ról 30 százalékra csökkent.

A 2019/2020-as tanévben a felsőoktatási intézmények nappali képzésein 204 ezer – az előző évinél 1,7 százalékkal (3,5 ezer fővel) több – fiatal folytatja tanulmányait. Felsőfokú alap-, mester-, valamint osztatlan képzésen tanul a hallgatók 92 százaléka (187 ezer fő). Míg az osztatlan képzésben 1,6, a felsőfokú alapképzésben 1,3 százalékos létszámnövekedés tapasztalható, addig a mesterképzésben részvevők száma 3,6 százalékkal csökkent. Felsőoktatási szakképzésben tanul a hallgatók 3,8 százaléka (7,8 ezer fő), 1,6 százalékkal kevesebben, mint az előző évben. Doktori fokozat megszerzése céljából 28 százalékkal többen, 8,2 ezren tanulnak, a doktoranduszok a felsőoktatásban hallgatók 4,0 százalékát teszik ki. A szakirányú továbbképzésben résztvevők száma közel 300 fővel, 800-ra emelkedett.

Az előző tanévhez hasonlóan a felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzésben résztvevők több mint fele műszaki (16 százalék), gazdasági (14 százalék), egészségügyi és szociális (14 százalék), illetve társadalomtudományi (9,9 százalék) szakok valamelyikén folytatja tanulmányait.

A 2019/2020-as tanévben a teljesen vagy részben államilag támogatott hallgatók aránya 64 százalék, ami megegyezik az előző tanévivel. Jelenleg 131 ezer hallgató vesz részt valamilyen államilag támogatott képzésben.

2019-ben összesen 36 ezren kapták kézhez felsőfokú oklevelüket, 1,6 ezer fővel kevesebben, mint egy évvel korábban.

A felsőoktatási intézményekben 3,8 százalékkal, 860 fővel, 23,4 ezer főre emelkedett a tanárok és oktatók száma. Az oktatók 65 százalékát teljes munkaidőben, 8,5 százalékát részmunkaidőben, 26,5 százalékát megbízási szerződéssel foglalkoztatják.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023-02-02 09:18:58
A januári csend után több nagybank is lépett, és elkezdte csökkenteni a kölcsönök kamatait. Volt olyan közülük, amelyik ezt a lakáshiteleknél és a személyi kölcsönöknél is megtette.
2023-02-01 19:11:00
Niki, a frissen kiképzett szolgálati kutya és egy csomagvizsgáló röntgen is segíti a NAV munkáját a Debreceni Nemzetközi Repülőtéren.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS