A generatív mesterséges intelligencia fejlődésének munkaerőpiacra gyakorolt hatásáról eddig főleg csak elméletek és becslések jelentek meg. Most egy kutatás konkrét számokkal állt elő arra nézve, hogy milyen és mennyi humán feladatot vehet át teljes egészében az AI.
A Forrester tanácsadó cég legfrissebb riportja szerint robbanásszerű növekedéssel, az évtized végére összességében 30,4 százalékkal fog emelkedni a mesterséges intelligencia miatt elvesztett állások száma. A kutatás amerikai adatokat elemez, de komoly tanulsággal szolgál a világ teljes munkaerőpiacára nézve.
A vállalat megállapítja, hogy a megszűnő fehérgalléros állások aránya hamarosan iszonyatos ütemű növekedésnek indul. Idén és jövőre „még csak” a leépített dolgozók 0,1-0,1 százalékára lesz igaz, hogy a generatív AI miatt veszítik el a munkájukat, de ugyanez az arány 2030-ban már 15-ször ennyi, 1,5 százalék lesz. Ehhez képest kisebb mértékben nő, de sokkal több embert érint az AI és az automatizálás miatt utcára kerülő kékgallérosok aránya. Ez majdnem meghétszereződik, 0,5-ről 3,4 százalékra emelkedik a 2020-as évek végére.
„Olyan technológiák és technikák összességéről van szó, amelyek hatalmas adathalmazokat, köztük nagyméretű nyelvi modelleket használnak fel új tartalmak (pl. szöveg, videó, kép, hang, kód) generálására” – írja le a Forrester a fehérgallérosokat fenyegető generatív AI-t, amilyen például a képalkotó Midjourney vagy a szöveget létrehozó ChatGPT.
A tanácsadó cég szerint az AI csak az Egyesült Államokban 2,4 millió munkakört lesz képes helyettesíteni és további 11 millióra fog kézzelfogható hatást gyakorolni, 2030-ra.
Az értelmiségi dolgozók csoportjának legveszélyeztetettebb tagjai a műszaki írók, a társadalomtudományi kutatási asszisztensek, a korrektorok és a szövegírók, meg úgy általában mindenki, aki adminisztratív feladatot lát el. Az ipari és raktári dolgozók, illetve más fizikai jellegű munkások szintén egyre jobban kiszorulnak az AI és az automatizálás miatt, de ezeket az állásokat eleve egyre nehezebb betölteni – innen a kisebb léptékű, de így is jelentős (ahogy írtuk: hétszeres) aránynövekedés.
Az automatizálás és az AI miatt elveszített munkahelyek aránya tehát hét év alatt több mint 30 százalékkal nő, ez pedig összességében azt fogja eredményezni, hogy a mai amerikai munkahelyek 4,9 százalékát mesterséges intelligencia fogja helyettesíteni (vagy teszi feleslegessé) 2030-ra.
A kutatás azzal számol, hogy idén és 2024-ben 9,3-9,3 százalékkal több állást ad át a múltnak az AI, de 2025-ban egy nagy ugrással már 19,9, az utána következő évben pedig 24,3 százalék lesz ugyanez az arány. 2027-től lassabb növekedés kezdődik, de így is 30,4 százalékos veszteség keletkezik 2030-ig. A 2023-24-es évekre gyakorolt kisebb hatás a Forrester szerint csupán annak tudható be, hogy az AI terjedését egyelőre szellemi tulajdonjogokkal, szerzői jogokkal, plágiummal, modellfrissítési rátákkal, modellek torzításával, etikai problémákkal, modellválaszok megbízhatóságával kapcsolatos problémák fogják vissza, de ezek pár éven belül megoldódhatnak, és jön a munkaerőpiaci feketeleves.
A The Register jelzi: ez a tendencia a vállalatok számára azt jelenti, hogy új, potenciálisan nehezen megszerezhető és drága tehetségeket kell majd felvenniük. Ilyenek lesznek a fejlesztők, az üzleti elemzők, a prompt mérnökök és például az etikusok is. A munkaerőkínálat ebben a szegmensben várhatóan szűkös lesz, így a meglévő állomány átképzésében is feltétlenül gondolkodni kell.
A jelentés szerint egyébként a vállalkozások nem lesznek képesek minden eshetőségre felkészülni, ám ki tudnak alakítani egy olyan munkaerő-generatív AI-stratégiát, amivel talpon maradnak, sőt, növekedni tudnak. Ebben a stratégiában viszont előkelő helyen kell szerepeljenek a beruházások, a védőkorlátok és az ellenőrzések.
Gábor János
Főoldali kép: Freepik
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.
